2020 – 1. pótzárthelyi, β-variáns

Analízis A1 · 100 pont + 8 IMSC pont

Letöltés (PDF)Letöltés megoldásokkal (PDF)

1. feladat

Komplex számok10 pont

Határozza meg a

2+i3−3i,\frac {2 + i}{3 - 3i},és\text {és}(2+i)+(3−3i)‾(2 + i) + \overline {(3 - 3i)}

komplex számok valós és képzetes részét!

Megoldás megjelenítése

2+i3−3i=(2+i)(3+3i)(3−3i)(3+3i)=6+3i2+3i+6i9−9i2,\frac {2 + i}{3 - 3i} = \frac {(2 + i)(3 + 3i)}{(3 - 3i)(3 + 3i)} = \frac {6 + 3i^2 + 3i + 6i}{9 - 9i^2},

ezért Re⁡(2+i3−3i)=16\operatorname {Re}\left (\frac {2 + i}{3 - 3i}\right ) = \frac {1}{6} és Im⁡(2+i3−3i)=12\operatorname {Im}\left (\frac {2 + i}{3 - 3i}\right ) = \frac {1}{2}

Re⁡(2+i+3−3i‾)=5,Im⁡(2+i+3−3i‾)=4.\operatorname {Re}\left (2 + i + \overline {3 - 3i}\right ) = 5, \quad \operatorname {Im}\left (2 + i + \overline {3 - 3i}\right ) = 4.

A kapott számok a komplex számsíkon:

2. feladat

Komplex számok18 pont

Határozza meg a

z6−16z2z^6 - 16z^2és\text {és}z3−27iz^3 - 27i

polinomok komplex gyökeit algebrai alakban!

Megoldás megjelenítése

A 0=z6−16z2=z2(z4−16)0 = z^6 - 16z^2 = z^2 (z^4 - 16) egyenlet megoldásai a kétszeres 00 gyök, valamint a z4=16=16(cos⁡0∘+isin⁡0∘)z^4 = 16 = 16 (\cos 0^\circ + i \sin 0^\circ ) egyenlet gyökei, a gyökvonás képletével

zk=164(cos⁡0∘+k⋅360∘4+isin⁡0∘+k⋅360∘4)=2(cos⁡(k⋅90∘)+isin⁡(k⋅90∘))(k=0,1,2,3),z_k = \sqrt [4]{16} \left ( \cos \frac {0^\circ + k \cdot 360^\circ }{4} + i \sin \frac {0^\circ + k \cdot 360^\circ }{4} \right ) = 2 \left ( \cos (k \cdot 90^\circ ) + i \sin (k \cdot 90^\circ ) \right ) \quad (k = 0, 1, 2, 3),

azaz ±2\pm 2 és ±2i\pm 2i

A 0=z3−27i0 = z^3 - 27i egyenlet megoldásai

zk=27i3=3cos⁡90∘+isin⁡90∘3=3(cos⁡(30∘+k⋅120∘)+isin⁡(30∘+k⋅120∘))(k=0,1,2),z_k = \sqrt [3]{27i} = 3 \sqrt [3]{\cos 90^\circ + i \sin 90^\circ } = 3\left (\cos (30^\circ + k \cdot 120^\circ ) + i \sin (30^\circ + k \cdot 120^\circ )\right ) \quad (k = 0, 1, 2),

azaz z0,1=±332+32iz_{0, 1} = \pm \frac {3\sqrt {3}}{2} + \frac {3}{2} i és z2=−3iz_2 = -3i

A gyökök a komplex számsíkon:

3. feladat

Sorozatok16 + 16 = 32 pont

Határozza meg az

  • a) an=3n+4nn3+n4n;\displaystyle a_n = \sqrt [n]{\frac {3^n + 4^n}{n^3 + n^4}};

  • b) bn=(5n+25n−3)2n+2;\displaystyle b_n = \left ( \frac {5n + 2}{5n - 3} \right )^{2n + 2};

sorozatok határértékét, ha léteznek!

Megoldás megjelenítése
  • a)

    4←42nn4n=4nn4+n4n≤an≤4n+4n1n=2n⋅4→4,4 \leftarrow \frac {4}{\sqrt [n]{2} \sqrt [n]{n^4}} = \sqrt [n]{\frac {4^n}{n^4 + n^4}} \le a_n \le \sqrt [n]{\frac {4^n + 4^n}{1}} = \sqrt [n]{2} \cdot 4 \to 4,

    így a rendőrelv miatt an→4a_n \to 4

  • b)

    bn=(1+0,82n1−1,22n)2n(5n+25n−3)2→e0,8e−1,2⋅1=e2b_n = \left ( \frac {1 + \frac {0{,}8}{2n}}{1 - \frac {1{,}2}{2n}} \right )^{2n} \left ( \frac {5n + 2}{5n - 3} \right )^2 \to \frac {e^{0{,}8}}{e^{-1{,}2}} \cdot 1 = e^2

4. feladat

Sorozatok16 pont

Mondja ki a rendőrelv valamelyik változatát!

Határozza meg a

cn=(−3)3n+(−3)−3n(−3)2n+(−3)−2nc_n = \frac {(-3)^{3n} + (-3)^{-3n}}{(-3)^{2n} + (-3)^{-2n}}

sorozat határértékét, ha létezik!

Megoldás megjelenítése

A rendőrelv (bármelyik változata elfogadható, akár a speciális is): ha an≤bn≤cna_n \le b_n \le c_n elég nagy nn és an→Aa_n \to A cn→Ac_n \to A akkor bn→Ab_n \to A

cn=(−27)n+1(−27)n9n+19n=(−3)n+1(−243)n1+181nc_n = \frac {(-27)^n + \frac {1}{(-27)^n}}{9^n + \frac {1}{9^n}} = \frac {(-3)^n + \frac {1}{(-243)^n}}{1 + \frac {1}{81^n}}

c2n=32n+12432n1+1812n→∞c_{2n} = \frac {3^{2n} + \frac {1}{243^{2n}}}{1 + \frac {1}{81^{2n}}} \to \infty

c2n−1=−32n−1−12432n−11+1812n−1→−∞c_{2n - 1} = \frac {-3^{2n - 1} - \frac {1}{243^{2n - 1}}}{1 + \frac {1}{81^{2n - 1}}} \to -\infty

Minden elem szerepel valamelyik részsorozatban, így 2 torlódási pont van: ±∞\pm \infty lim sup⁡cn=∞\limsup c_n = \infty lim inf⁡cn=−∞\liminf c_n = -\infty a határérték nem létezik.

5. feladat

Sorozatok24 pont

Legyen a1=2a_1 = 2 és an+1=6an2−5an3a_{n + 1} = \sqrt [3]{6a_n^2 - 5a_n} minden n∈N+n \in \mathbb {N}^+ esetén!

Vizsgálja a rekurzióval adott sorozatot korlátosság, monotonitás és konvergencia szempontjából!

Megoldás megjelenítése

Az A=6A2−5A3A = \sqrt [3]{6A^2 - 5A} egyenlet megoldásai A1=0A_1 = 0 A2=1A_2 = 1 és A3=5A_3 = 5

Teljes indukcióval belátjuk, hogy 1≤an≤51 \le a_n \le 5 minden nn

n=1n = 1 esetén 1≤a1=2≤51 \le a_1 = 2 \le 5 teljesül.

Ha 1≤an≤51 \le a_n \le 5 akkor 1≤6an−5≤251 \le 6a_n - 5 \le 25 ezért 1≤an(6an−5)=6an2−5an≤1251 \le a_n (6a_n - 5) = 6a_n^2 - 5a_n \le 125 tehát 1≤6an2−5an3=an+1≤51 \le \sqrt [3]{6a_n^2 - 5a_n} = a_{n + 1} \le 5

Megmutatjuk, hogy an≤an+1a_n \le a_{n + 1} minden nn

Köbre emelés után an3≤6an2−5ana_n^3 \le 6a_n^2 - 5a_n azaz an(an2−6an+5)=an3−6an2+5an≤0a_n (a_n^2 - 6a_n + 5) = a_n^3 - 6a_n^2 + 5a_n \le 0 ami teljesül, mivel an>0a_n > 0 és an2−6an+5≤0a_n^2 - 6a_n + 5 \le 0 az előbbi korlátok között.

Megmutattuk, hogy ana_n monoton és korlátos, így a konvergencia elégséges feltétele miatt konvergens.

Legyen A=lim⁡an∈RA = \lim a_n \in \mathbb {R} Felhasználva a részsorozat határértékére és a határérték és a műveletek kapcsolatára vonatkozó tételeket, kapjuk az A=6A2−5A3A = \sqrt [3]{6A^2 - 5A} egyenletet.

Mivel ana_n monoton növő, ezért A≥a1=2A \ge a_1 = 2 így a fenti gyökök közül csak az A3=5A_3 = 5 lehet a határérték.

6. feladat

SorozatokIMSC4 + 4 = 8 pont
  • a) Számolja ki a lim⁡(2n)!n2n\displaystyle \lim \frac {(2n)!}{n^{2n}} határértéket!

  • b) n!nn>1e\displaystyle \frac {\sqrt [n]{n!}}{n} > \frac {1}{e} felhasználásával számolja ki a lim⁡(3n)!n3n\displaystyle \lim \frac {(3n)!}{n^{3n}} határértéket!

Megoldás megjelenítése
  • a) A mértani és a számtani közép közötti egyenlőtlenség miatt k⋅(2n−k)n2≤1\frac {k \cdot (2n - k)}{n^2} \le 1 minden k∈{0,…,2n}k \in \{0, \ldots , 2n\} esetén. Ezt felhasználva

    0≤(2n)!n2n=1⋅(2n−1)n2⋅2⋅(2n−2)n2⏟≤1⋯(n−1)⋅(n+1)n2⏟≤1⋅n⋅2nn2≤2(2n−1)n2→0.0 \le \frac {(2n)!}{n^{2n}} = \frac {1 \cdot (2n - 1)}{n^2} \cdot \underbrace {\frac {2 \cdot (2n - 2)}{n^2}}_{\le 1} \cdots \underbrace {\frac {(n - 1) \cdot (n + 1)}{n^2}}_{\le 1} \cdot \frac {n \cdot 2n}{n^2} \le \frac {2(2n - 1)}{n^2} \to 0.

    A rendőrelv miatt lim⁡(2n)!n2n=0\displaystyle \lim \frac {(2n)!}{n^{2n}} = 0

  • b) nn helyére 3n3n írva kapjuk, hogy (3n)!3n3n>1e\displaystyle \frac {\sqrt [3n]{(3n)!}}{3n} > \frac {1}{e} amiből (3n)!n3n>(3e)3n→∞\displaystyle \frac {(3n)!}{n^{3n}} > \left (\frac {3}{e}\right )^{3n} \to \infty így a speciális rendőrelv miatt lim⁡(3n)!n3n=∞\displaystyle \lim \frac {(3n)!}{n^{3n}} = \infty