Sorozatok

1. zárthelyi · 82 feladat

2025

1. zárthelyi, α-variáns, 1. feladat

6 + 14 = 20 pont
  • a) Definiálja, mit jelent, hogy az (an)n∈N(a_n)_{n \in \mathbb {N}} valós sorozat határértéke A∈RA \in \mathbb {R}

  • b) A definíció alapján igazolja az alábbi határértéket! N(ε)=?N(\varepsilon ) = ?

    lim⁡n→∞6n2+n+12n2+20=3\lim _{n \to \infty } \frac {6n^2 + n + 1}{2n^2 + 20} = 3

Megoldás megjelenítése
  • a) lim⁡n→∞an=A\displaystyle \lim _{n \to \infty } a_n = A ha ∀ε>0\forall \varepsilon > 0 esetén ∃N(ε)∈N\exists N(\varepsilon ) \in \mathbb {N} hogy ∣an−A∣<ε|a_n - A| < \varepsilon ha n>N(ε)n > N(\varepsilon )

  • b) Helyettesítsünk be a definícióban szereplő egyenlőtlenségbe:

    ∣6n2+n+12n2+20−3∣=∣6n2+n+1−6n2−602n2+20∣=∣n−59∣2n2+20.\left | \frac {6n^2 + n + 1}{2n^2 + 20} - 3 \right | = \left | \frac {6n^2 + n + 1 - 6n^2 - 60}{2n^2 + 20} \right | = \frac {|n - 59|}{2n^2 + 20} \text .

    ∣n−59∣=n−59|n - 59| = n - 59 ha n≥59n \ge 59 ekkor:

    ∣n−59∣2n2+20=n−592n2+20.\frac {|n - 59|}{2n^2 + 20} = \frac {n - 59}{2n^2 + 20} \text .

    Becsüljük felül a törtünket. Ezt a számláló növelésével, illetve a nevező csökkentésével tudjuk elérni:

    n−592n2+20≤n2n2=12n<ε\frac {n - 59}{2n^2 + 20} \le \frac {n}{2n^2} = \frac {1}{2n} < \varepsilon⇒\Rightarrown>12ε.n > \frac {1}{2 \varepsilon } \text .

    A megoldás tehát:

    N(ε)>max⁡{12ε;59},N(\varepsilon ) > \max \left \{ \frac {1}{2\varepsilon }; 59 \right \} \text ,vagy\text {vagy}N(ε)=[max⁡{12ε;59}]+1.N(\varepsilon ) = \left [ \max \left \{ \frac {1}{2\varepsilon }; 59 \right \} \right ] + 1 \text .

1. zárthelyi, α-variáns, 2. feladat

10 + 10 + 10 = 30 pont

Határozza meg (a tanult tételek, szabályok alapján) a következő határértékeket!

  • a) lim⁡n→∞n ln⁡(n)+3⋅22n+14n+3+5n6=?\displaystyle \lim _{n \to \infty } \frac { n \, \ln (n) + 3 \cdot 2^{2n + 1} }{ 4^{n + 3} + 5 n^6 } = ?

  • b) lim⁡n→∞n2+5n+1−n=?\displaystyle \lim _{n \to \infty } \sqrt {n^2 + 5n + 1} - n = ?

  • c) lim⁡n→∞(2n+35+2n)n+3=?\displaystyle \lim _{n \to \infty } \left ( \frac {2n + 3}{5 + 2n} \right )^{n + 3} = ?

Megoldás megjelenítése
  • a) Szöveges megoldás

    A számlálóban a leggyorsabban növekvő tag a 3⋅22n+1=6⋅4n3 \cdot 2^{2n + 1} = 6 \cdot 4^n hiszen

    nln⁡n≪n2≪4n.n \ln n \ll n^2 \ll 4^n \text .

    A nevezőben a leggyorsabban növekvő tag a 4n+3=64⋅4n4^{n + 3} = 64 \cdot 4^n hiszen

    n6≪4n.n^6 \ll 4^n \text .

    Mivel mind a számlálóban, mind a nevezőben a c⋅4nc \cdot 4^n a domináns tag, ezért a határérték ezen tagok együtthatóinak hányadosa lesz:

    lim⁡n→∞n ln⁡(n)+3⋅22n+14n+3+5n6=664=332.\lim _{n \to \infty } \frac { n \, \ln (n) + 3 \cdot 2^{2n + 1} }{ 4^{n + 3} + 5 n^6 } = \frac {6}{64} = \frac {3}{32} \text .

    Másik megoldás

    3⋅22n+1=6⋅4n3 \cdot 2^{2n + 1} = 6 \cdot 4^n és 4n+3=64⋅4n4^{n + 3} = 64 \cdot 4^n így

    nln⁡(n)+6⋅4n64⋅4n+5n6=nln⁡(n)4n+664+5n64n→664=332.\frac {n \ln (n) + 6 \cdot 4^n}{64 \cdot 4^n + 5n^6} = \frac {\frac {n \ln (n)}{4^n} + 6}{64 + \frac {5n^6}{4^n}} \to \frac {6}{64} = \frac {3}{32} \text .

  • b) Behelyettesítéssel (∞−∞)(\infty - \infty ) típusú határozatlan alakot kapunk. Alkalmazzuk a gyökös kifejezések racionalizálását, vagyis bővítsük a kifejezést a konjugáltjával:

    n2+5n+1−n=(n2+5n+1)−n2n2+5n+1+n=5n+1n2+5n+1+n.\sqrt {n^2 + 5n + 1} - n = \frac { (n^2 + 5n + 1) - n^2 }{ \sqrt {n^2 + 5n + 1} + n } = \frac {5n + 1}{\sqrt {n^2 + 5n + 1} + n} \text .

    A határérték tehát:

    =5n+1n2+5n+1+n=5+1 ⁣/ ⁣n1+5 ⁣/ ⁣n+1 ⁣/ ⁣n2+1→51+1=52.= \frac {5n + 1}{\sqrt {n^2 + 5n + 1} + n} = \frac {5 + \sfrac {1}{n}}{\sqrt {1 + \sfrac {5}{n} + \sfrac {1}{n^2}} + 1} \to \frac {5}{1 + 1} = \frac {5}{2} \text .

  • c) Számláló és nevező együtt kezelésével

    (2n+35+2n)n+3=(2n+5−25+2n)n+3=[(1+−25+2n)5+2n]n+35+2n→[e−2]12=e−1\left ( \frac {2n + 3}{5 + 2n} \right )^{n + 3} = \left ( \frac {2n + 5 - 2}{5 + 2n} \right )^{n + 3} = \left [ \left ( 1 + \frac {-2}{5 + 2n} \right )^{5 + 2n} \right ]^{\frac {n + 3}{5 + 2n}} \to \left [e^{-2}\right ]^{\frac {1}{2}} = e^{-1}

    Számláló és nevező külön kezelésével

    (2n+35+2n)n+3=(1+3/2n)n(1+5/2n)n⋅(2n+32n+5)3→e3 ⁣/ ⁣2e5 ⁣/ ⁣2⋅1=e−1\left ( \frac {2n + 3}{5 + 2n} \right )^{n + 3} = \frac {\left (1 + \frac {3/2}{n}\right )^n}{\left (1 + \frac {5/2}{n}\right )^n} \cdot \left ( \frac {2n + 3}{2n + 5} \right )^3 \to \frac {e^{\sfrac {3}{2}}}{e^{\sfrac {5}{2}}} \cdot 1 = e^{-1}

1. zárthelyi, β-variáns, 1. feladat

6 + 14 = 20 pont
  • a) Definiálja, mit jelent, hogy az (an)n∈N(a_n)_{n \in \mathbb {N}} valós sorozat határértéke A∈RA \in \mathbb {R}

  • b) A definíció alapján igazolja az alábbi határértéket! N(ε)=?N(\varepsilon ) = ?

    lim⁡n→∞6n2+n+13n2+30=2\lim _{n \to \infty } \frac {6n^2 + n + 1}{3n^2 + 30} = 2

Megoldás megjelenítése
  • a) lim⁡n→∞an=A\displaystyle \lim _{n \to \infty } a_n = A ha ∀ε>0\forall \varepsilon > 0 esetén ∃N(ε)∈N\exists N(\varepsilon ) \in \mathbb {N} hogy ∣an−A∣<ε|a_n - A| < \varepsilon ha n>N(ε)n > N(\varepsilon )

  • b) Helyettesítsünk be a definícióban szereplő egyenlőtlenségbe:

    ∣6n2+n+13n2+30−2∣=∣6n2+n+1−6n2−603n2+30∣=∣n−59∣3n2+30.\left | \frac {6n^2 + n + 1}{3n^2 + 30} - 2 \right | = \left | \frac {6n^2 + n + 1 - 6n^2 - 60}{3n^2 + 30} \right | = \frac {|n - 59|}{3n^2 + 30} \text .

    ∣n−59∣=n−59|n - 59| = n - 59 ha n≥59n \ge 59 ekkor:

    ∣n−59∣3n2+30=n−593n2+30.\frac {|n - 59|}{3n^2 + 30} = \frac {n - 59}{3n^2 + 30} \text .

    Becsüljük felül a törtünket. Ezt a számláló növelésével, illetve a nevező csökkentésével tudjuk elérni:

    n−593n2+30≤n3n2=13n<ε\frac {n - 59}{3n^2 + 30} \le \frac {n}{3n^2} = \frac {1}{3n} < \varepsilon⇒\Rightarrown>13ε.n > \frac {1}{3 \varepsilon } \text .

    A megoldás tehát:

    N(ε)>max⁡{13ε;59},N(\varepsilon ) > \max \left \{ \frac {1}{3\varepsilon }; 59 \right \} \text ,vagy\text {vagy}N(ε)=[max⁡{13ε;59}]+1.N(\varepsilon ) = \left [ \max \left \{ \frac {1}{3\varepsilon }; 59 \right \} \right ] + 1 \text .

1. zárthelyi, β-variáns, 2. feladat

10 + 10 + 10 = 30 pont

Határozza meg (a tanult tételek, szabályok alapján) a következő határértékeket!

  • a) lim⁡n→∞n ln⁡(n)+3⋅32n−13n+2+6n4=?\displaystyle \lim _{n \to \infty } \frac { n \, \ln (n) + 3 \cdot 3^{2n - 1} }{ 3^{n + 2} + 6 n^4 } = ?

  • b) lim⁡n→∞n2+3n+2−n=?\displaystyle \lim _{n \to \infty } \sqrt {n^2 + 3n + 2} - n = ?

  • c) lim⁡n→∞(3n+27+3n)n+2=?\displaystyle \lim _{n \to \infty } \left ( \frac {3n + 2}{7 + 3n} \right )^{n + 2} = ?

Megoldás megjelenítése
  • a) Szöveges megoldás

    A számlálóban a leggyorsabban növekvő tag a 3⋅32n−1=9n3 \cdot 3^{2n - 1} = 9^n hiszen

    nln⁡n≪n2≪9n.n \ln n \ll n^2 \ll 9^n \text .

    A nevezőben a leggyorsabban növekvő tag a 3n+2=9⋅3n3^{n + 2} = 9 \cdot 3^n hiszen

    n4≪3n.n^4 \ll 3^n \text .

    Mivel a számlálóban a 9n9^n a nevezőben pedig a c⋅3nc \cdot 3^n a domináns tag, és 9n9^n sokkal gyorsabban nő, mint 3n3^n ezért a határérték végtelen lesz:

    lim⁡n→∞n ln⁡(n)+3⋅32n−13n+2+6n4=∞.\lim _{n \to \infty } \frac { n \, \ln (n) + 3 \cdot 3^{2n - 1} }{ 3^{n + 2} + 6 n^4 } = \infty \text .

    Másik megoldás

    3⋅32n−1=9n3 \cdot 3^{2n - 1} = 9^n és 3n+2=9⋅3n3^{n + 2} = 9 \cdot 3^n így

    nln⁡(n)+9n9⋅3n+6n4=nln⁡(n)3n+3n9+6n43n→∞.\frac {n \ln (n) + 9^n}{9 \cdot 3^n + 6n^4} = \frac {\frac {n \ln (n)}{3^n} + 3^n}{9 + \frac {6n^4}{3^n}} \to \infty \text .

  • b) Behelyettesítéssel (∞−∞)(\infty - \infty ) típusú határozatlan alakot kapunk. Alkalmazzuk a gyökös kifejezések racionalizálását, vagyis bővítsük a kifejezést a konjugáltjával:

    n2+3n+2−n=(n2+3n+2)−n2n2+3n+2+n=3n+2n2+3n+2+n.\sqrt {n^2 + 3n + 2} - n = \frac { (n^2 + 3n + 2) - n^2 }{ \sqrt {n^2 + 3n + 2} + n } = \frac {3n + 2}{\sqrt {n^2 + 3n + 2} + n} \text .

    A határérték tehát:

    =3n+2n2+3n+2+n=3+2 ⁣/ ⁣n1+3 ⁣/ ⁣n+2 ⁣/ ⁣n2+1→31+1=32.= \frac {3n + 2}{\sqrt {n^2 + 3n + 2} + n} = \frac {3 + \sfrac {2}{n}}{\sqrt {1 + \sfrac {3}{n} + \sfrac {2}{n^2}} + 1} \to \frac {3}{1 + 1} = \frac {3}{2} \text .

  • c) Számláló és nevező együtt kezelésével

    (3n+27+3n)n+2=(3n+7−57+3n)n+2=[(1+−57+3n)7+3n]n+27+3n→[e−5]13=e−5 ⁣/ ⁣3\left ( \frac {3n + 2}{7 + 3n} \right )^{n + 2} = \left ( \frac {3n + 7 - 5}{7 + 3n} \right )^{n + 2} = \left [ \left ( 1 + \frac {-5}{7 + 3n} \right )^{7 + 3n} \right ]^{\frac {n + 2}{7 + 3n}} \to \left [e^{-5}\right ]^{\frac {1}{3}} = e^{-\sfrac {5}{3}}

    Számláló és nevező külön kezelésével

    (3n+27+3n)n+2=(1+2/3n)n(1+7/3n)n⋅(3n+23n+7)2→e2 ⁣/ ⁣3e7 ⁣/ ⁣3⋅1=e−5 ⁣/ ⁣3\left ( \frac {3n + 2}{7 + 3n} \right )^{n + 2} = \frac {\left (1 + \frac {2/3}{n}\right )^n}{\left (1 + \frac {7/3}{n}\right )^n} \cdot \left ( \frac {3n + 2}{3n + 7} \right )^2 \to \frac {e^{\sfrac {2}{3}}}{e^{\sfrac {7}{3}}} \cdot 1 = e^{-\sfrac {5}{3}}

1. pótzárthelyi, α-variáns, 2. feladat

13 + 10 = 23 pont

Határozza meg (a tanult tételek, szabályok alapján) a következő határértékeket!

  • a) lim⁡n→∞2n+1+3n25+6nn=?\displaystyle \lim _{n \to \infty } \sqrt [n]{ \frac {2^{n + 1} + 3n^2}{5 + 6n} } = ?

  • b) lim⁡n→∞n!+3nn2sin⁡5(n)+nn=?\displaystyle \lim _{n \to \infty } \frac { n! + 3^n }{ n^2 \sin ^5(n) + n^n } = ?

Megoldás megjelenítése
  • a) Szöveges gondolatmenet

    A gyökjel alatt a számlálóban a leggyorsabban növekvő tag a 2n+1=2⋅2n2^{n + 1} = 2 \cdot 2^n hiszen n2≪2nn^2 \ll 2^n a nevezőben pedig a 6n6n Mivel cn→1\sqrt [n]{c} \to 1 és nn→1\sqrt [n]{n} \to 1 a határérték a domináns exponenciális tag alapja, vagyis 22 lesz.

    Becslés a rendőrelvvel

    n≥6n \ge 6 esetén 3n2≤2n+13n^2 \le 2^{n + 1} továbbá 6n≤5+6n≤11n6n \le 5 + 6n \le 11n Becsüljük alulról és felülről a gyökjel alatti törtet:

    2n+111n≤2n+1+3n25+6n≤2⋅2n+16n.\frac {2^{n + 1}}{11n} \le \frac {2^{n + 1} + 3n^2}{5 + 6n} \le \frac {2 \cdot 2^{n + 1}}{6n} \text .

    Mindhárom kifejezésből nn gyököt vonva:

    2←2⋅2n11n⋅nn≤2n+1+3n25+6nn≤2⋅23nnn→2.2 \leftarrow \frac {2 \cdot \sqrt [n]{2}}{\sqrt [n]{11} \cdot \sqrt [n]{n}} \le \sqrt [n]{\frac {2^{n + 1} + 3n^2}{5 + 6n}} \le \frac {2 \cdot \sqrt [n]{\frac {2}{3}}}{\sqrt [n]{n}} \to 2 \text .

    A rendőrelv alapján tehát a határérték 22

  • b) Szöveges gondolatmenet

    A számlálóban a leggyorsabban növekvő tag az n!n! a nevezőben pedig az nnn^n hiszen

    n2≪3n≪n!≪nn,n^2 \ll 3^n \ll n! \ll n^n \text ,

    és sin⁡5(n)\sin ^5(n) korlátos. Mivel a nevező domináns tagja nagyságrendileg gyorsabban nő, a határérték 00 lesz.

    Másik megoldás

    Osszuk el a számlálót és a nevezőt is nnn^n

    n!+3nn2sin⁡5(n)+nn=n!nn+3nnnn2sin⁡5(n)nn+1→0+00+1=0,\frac {n! + 3^n}{n^2 \sin ^5(n) + n^n} = \frac { \frac {n!}{n^n} + \frac {3^n}{n^n} }{ \frac {n^2 \sin ^5(n)}{n^n} + 1 } \to \frac {0 + 0}{0 + 1} = 0 \text ,

    hiszen

    0<n!nn≤1n→0,0 < \frac {n!}{n^n} \le \frac {1}{n} \to 0,3nnn=(3n)n→0,\frac {3^n}{n^n} = \left ( \frac {3}{n} \right )^n \to 0,∣n2sin⁡5(n)nn∣≤n2nn→0.\left | \frac {n^2 \sin ^5(n)}{n^n} \right | \le \frac {n^2}{n^n} \to 0 \text .

1. pótzárthelyi, α-variáns, 5. feladat

IMSC5 + 5 = 10 pont
  • a) Adjon példát olyan valós számsorozatra, amelynek a valós torlódási pontjai a pozitív egész számok!

  • b) Igazolja, hogy ha egy valós számsorozatnak minden pozitív egész szám torlódási pontja, akkor a +∞+\infty is torlódási pontja!

Megoldás megjelenítése
  • a) Például legyen a sorozat

    1; 1,2; 1,2,3; 1,2,3,4; …,1;\ 1, 2;\ 1, 2, 3;\ 1, 2, 3, 4;\ \ldots \text ,

    vagyis az mm blokk az 1,2,…,m1, 2, \ldots , m számokból áll.

    Minden kk pozitív egész szám minden m≥km \ge k indexű blokkban szerepel, tehát végtelen sokszor fordul elő a sorozatban, így torlódási pont.

    Más valós szám nem lehet torlódási pont, hiszen a sorozat elemei pozitív egészek: ha cc nem pozitív egész, akkor cc van olyan környezete, amely egyetlen sorozatelemet sem tartalmaz.

  • b) Bizonyítás

    A +∞+\infty akkor torlódási pont, ha minden KK valós számhoz végtelen sok olyan nn index létezik, amelyre an>Ka_n > K

    Legyen KK tetszőleges, és válasszunk egy k>K+1k > K + 1 pozitív egész számot. Mivel kk torlódási pontja a sorozatnak, ezért végtelen sok nn

    ∣an−k∣<1⟹an>k−1>K.|a_n - k| < 1 \quad \Longrightarrow \quad a_n > k - 1 > K \text .

    Következésképpen: a sorozatnak bármely KK felett végtelen sok eleme van, vagyis a +∞+\infty is torlódási pontja.

1. pótzárthelyi, β-variáns, 2. feladat

13 + 10 = 23 pont

Határozza meg (a tanult tételek, szabályok alapján) a következő határértékeket!

  • a) lim⁡n→∞3n+2+2n32+7nn=?\displaystyle \lim _{n \to \infty } \sqrt [n]{ \frac {3^{n + 2} + 2n^3}{2 + 7n} } = ?

  • b) lim⁡n→∞5n+nnn3cos⁡2(n)+n!=?\displaystyle \lim _{n \to \infty } \frac { 5^n + n^n }{ n^3 \cos ^2(n) + n! } = ?

Megoldás megjelenítése
  • a) Szöveges gondolatmenet

    A gyökjel alatt a számlálóban a leggyorsabban növekvő tag a 3n+2=9⋅3n3^{n + 2} = 9 \cdot 3^n hiszen n3≪3nn^3 \ll 3^n a nevezőben pedig a 7n7n Mivel cn→1\sqrt [n]{c} \to 1 és nn→1\sqrt [n]{n} \to 1 a határérték a domináns exponenciális tag alapja, vagyis 33 lesz.

    Becslés a rendőrelvvel

    n≥1n \ge 1 esetén 2n3≤3n+22n^3 \le 3^{n + 2} továbbá 7n≤2+7n≤9n7n \le 2 + 7n \le 9n Becsüljük alulról és felülről a gyökjel alatti törtet:

    3n+29n≤3n+2+2n32+7n≤2⋅3n+27n.\frac {3^{n + 2}}{9n} \le \frac {3^{n + 2} + 2n^3}{2 + 7n} \le \frac {2 \cdot 3^{n + 2}}{7n} \text .

    Mindhárom kifejezésből nn gyököt vonva:

    3←3nn≤3n+2+2n32+7nn≤3⋅187nnn→3.3 \leftarrow \frac {3}{\sqrt [n]{n}} \le \sqrt [n]{\frac {3^{n + 2} + 2n^3}{2 + 7n}} \le \frac {3 \cdot \sqrt [n]{\frac {18}{7}}}{\sqrt [n]{n}} \to 3 \text .

    A rendőrelv alapján tehát a határérték 33

  • b) Szöveges gondolatmenet

    A számlálóban a leggyorsabban növekvő tag az nnn^n a nevezőben pedig az n!n! hiszen

    n3≪5n≪n!≪nn,n^3 \ll 5^n \ll n! \ll n^n \text ,

    és cos⁡2(n)\cos ^2(n) korlátos. Mivel a számláló domináns tagja nagyságrendileg gyorsabban nő, a határérték ∞\infty lesz.

    Másik megoldás

    Osszuk el a számlálót és a nevezőt is n!n!

    5n+nnn3cos⁡2(n)+n!=5nn!+nnn!n3cos⁡2(n)n!+1→∞,\frac {5^n + n^n}{n^3 \cos ^2(n) + n!} = \frac { \frac {5^n}{n!} + \frac {n^n}{n!} }{ \frac {n^3 \cos ^2(n)}{n!} + 1 } \to \infty \text ,

    hiszen

    nnn!≥n→∞,\frac {n^n}{n!} \ge n \to \infty ,5nn!→0,\frac {5^n}{n!} \to 0,0≤n3cos⁡2(n)n!≤n3n!→0.0 \le \frac {n^3 \cos ^2(n)}{n!} \le \frac {n^3}{n!} \to 0 \text .

1. pótzárthelyi, β-variáns, 5. feladat

IMSC5 + 5 = 10 pont
  • a) Adjon példát olyan valós számsorozatra, amelynek a valós torlódási pontjai a pozitív egész számok!

  • b) Igazolja, hogy ha egy valós számsorozatnak minden pozitív egész szám torlódási pontja, akkor a +∞+\infty is torlódási pontja!

Megoldás megjelenítése
  • a) Például legyen a sorozat

    1; 1,2; 1,2,3; 1,2,3,4; …,1;\ 1, 2;\ 1, 2, 3;\ 1, 2, 3, 4;\ \ldots \text ,

    vagyis az mm blokk az 1,2,…,m1, 2, \ldots , m számokból áll.

    Minden kk pozitív egész szám minden m≥km \ge k indexű blokkban szerepel, tehát végtelen sokszor fordul elő a sorozatban, így torlódási pont.

    Más valós szám nem lehet torlódási pont, hiszen a sorozat elemei pozitív egészek: ha cc nem pozitív egész, akkor cc van olyan környezete, amely egyetlen sorozatelemet sem tartalmaz.

  • b) Bizonyítás

    A +∞+\infty akkor torlódási pont, ha minden KK valós számhoz végtelen sok olyan nn index létezik, amelyre an>Ka_n > K

    Legyen KK tetszőleges, és válasszunk egy k>K+1k > K + 1 pozitív egész számot. Mivel kk torlódási pontja a sorozatnak, ezért végtelen sok nn

    ∣an−k∣<1⟹an>k−1>K.|a_n - k| < 1 \quad \Longrightarrow \quad a_n > k - 1 > K \text .

    Következésképpen: a sorozatnak bármely KK felett végtelen sok eleme van, vagyis a +∞+\infty is torlódási pontja.

1. aláíráspótló zárthelyi, 1. feladat

10 + 10 = 20 pont

Határozza meg a következő sorozatok határértékét!

  • a) an=n2+2nn+3n;\displaystyle a_n = \sqrt [n]{\frac {n^2 + 2^n}{n + 3}};

  • b) bn=(n−3n+2)n−5\displaystyle b_n = \left ( \frac {n - 3}{n + 2} \right )^{n - 5}

Megoldás megjelenítése
  • a) Szöveges gondolatmenet

    A gyökjel alatt a számlálóban a leggyorsabban növekvő tag a 2n2^n hiszen n2≪2nn^2 \ll 2^n a nevezőben pedig az nn Mivel cn→1\sqrt [n]{c} \to 1 és nn→1\sqrt [n]{n} \to 1 a határérték a domináns exponenciális tag alapja, vagyis 22 lesz.

    Becslés a rendőrelvvel

    n≥4n \ge 4 esetén n2≤2nn^2 \le 2^n továbbá n≤n+3≤4nn \le n + 3 \le 4n Becsüljük alulról és felülről a gyökjel alatti törtet:

    2n4n≤n2+2nn+3≤2⋅2nn.\frac {2^n}{4n} \le \frac {n^2 + 2^n}{n + 3} \le \frac {2 \cdot 2^n}{n} \text .

    Mindhárom kifejezésből nn gyököt vonva:

    2←24n⋅nn≤n2+2nn+3n≤2⋅2nnn→2.2 \leftarrow \frac {2}{\sqrt [n]{4} \cdot \sqrt [n]{n}} \le \sqrt [n]{\frac {n^2 + 2^n}{n + 3}} \le \frac {2 \cdot \sqrt [n]{2}}{\sqrt [n]{n}} \to 2 \text .

    A rendőrelv alapján tehát a határérték 22

  • b) Számláló és nevező együtt kezelésével

    (n−3n+2)n−5=(n+2−5n+2)n−5=[(1+−5n+2)n+2]n−5n+2→[e−5]1=e−5\left ( \frac {n - 3}{n + 2} \right )^{n - 5} = \left ( \frac {n + 2 - 5}{n + 2} \right )^{n - 5} = \left [ \left ( 1 + \frac {-5}{n + 2} \right )^{n + 2} \right ]^{\frac {n - 5}{n + 2}} \to \left [e^{-5}\right ]^{1} = e^{-5}

    Számláló és nevező külön kezelésével

    (n−3n+2)n−5=(1−3n)n(1+2n)n⋅(n−3n+2)−5→e−3e2⋅1=e−5\left ( \frac {n - 3}{n + 2} \right )^{n - 5} = \frac {\left (1 - \frac {3}{n}\right )^n}{\left (1 + \frac {2}{n}\right )^n} \cdot \left ( \frac {n - 3}{n + 2} \right )^{-5} \to \frac {e^{-3}}{e^{2}} \cdot 1 = e^{-5}

1. aláíráspótló zárthelyi, 2. feladat

10 + 10 + 10 = 30 pont

a1=3;a_1 = 3;an+1=8an−12a_{n + 1} = \sqrt {8a_n - 12}

  • a) Igazolja, hogy a fent megadott rekurzív sorozat elemeire 2<an<62 < a_n < 6 teljesül!

  • b) Igazolja, hogy a sorozat monoton növő!

  • c) Igazolja, hogy létezik a sorozat határértéke, és adja is meg!

Megoldás megjelenítése
  • a) Bizonyítás teljes indukcióval

    n=1n = 1 esetén 2<a1=3<62 < a_1 = 3 < 6 teljesül.

    Tegyük fel, hogy valamilyen nn 2<an<62 < a_n < 6 Ekkor

    4<8an−12<36⟹2<8an−12=an+1<6.4 < 8a_n - 12 < 36 \quad \Longrightarrow \quad 2 < \sqrt {8a_n - 12} = a_{n + 1} < 6 \text .

    Következésképpen: minden nn 2<an<62 < a_n < 6

  • b) Mivel an>0a_n > 0 a gyökvonás miatt elég a négyzetekre igazolni az egyenlőtlenséget:

    an+1>an⟺8an−12>an2⟺(an−2)(an−6)<0,a_{n + 1} > a_n \quad \Longleftrightarrow \quad 8a_n - 12 > a_n^2 \quad \Longleftrightarrow \quad (a_n - 2)(a_n - 6) < 0 \text ,

    ami az a) rész alapján teljesül, hiszen az első tényező pozitív, a második negatív. A sorozat tehát (szigorúan) monoton növő.

  • c) A sorozat monoton növő és felülről korlátos, így konvergens; legyen A=lim⁡anA = \lim a_n A rekurzióban határértéket véve (a gyökfüggvény folytonossága miatt):

    A=8A−12⟹A2−8A+12=0⟹A∈{2;6}.A = \sqrt {8A - 12} \quad \Longrightarrow \quad A^2 - 8A + 12 = 0 \quad \Longrightarrow \quad A \in \{2; 6\} \text .

    Mivel a sorozat növő, A≥a1=3A \ge a_1 = 3 A határérték tehát:

    lim⁡n→∞an=6.\lim _{n \to \infty } a_n = 6 \text .

2024

1. zárthelyi, α-variáns, 1. feladat

10 + 10 = 20 pont

Határozza meg a következő sorozatok határértékét!

  • a) an=n2+2n+5n;\displaystyle a_n = \sqrt [n]{n^2 + 2^n + 5};

  • b) bn=(2n−35+2n)n+2\displaystyle b_n = \left ( \frac {2n - 3}{5 + 2n} \right )^{n + 2}

Megoldás megjelenítése
  • a) n≥4n \ge 4 esetén n2≤2nn^2 \le 2^n és 5≤2n5 \le 2^n így

    2=2nn≤an≤3⋅2nn=3n⋅2→2,2 = \sqrt [n]{2^n} \le a_n \le \sqrt [n]{3 \cdot 2^n} = \sqrt [n]{3} \cdot 2 \to 2,

    tehát a rendőrelv miatt an→2a_n \to 2

  • b)

    bn=(1−3/2n)n(1+5/2n)n⋅(2n−32n+5)2→e−32e52⋅1=e−4b_n = \frac {\left (1 - \frac {3/2}{n}\right )^n}{\left (1 + \frac {5/2}{n}\right )^n} \cdot \left ( \frac {2n - 3}{2n + 5} \right )^2 \to \frac {e^{-\frac {3}{2}}}{e^{\frac {5}{2}}} \cdot 1 = e^{-4}

1. zárthelyi, α-variáns, 2. feladat

10 + 10 + 10 = 30 pont

a1=2;a_1 = 2;an+1=5an−4a_{n + 1} = \sqrt {5a_n - 4}

  • a) Igazolja, hogy a fent megadott rekurzív sorozat elemeire 1<an<41 < a_n < 4 teljesül!

  • b) Igazolja, hogy a sorozat monoton növő!

  • c) Igazolja, hogy létezik a sorozat határértéke, és adja is meg!

Megoldás megjelenítése
  • a) Teljes indukcióval: 1<a1=2<41 < a_1 = 2 < 4 Ha 1<an<41 < a_n < 4 akkor 1<5an−4<161 < 5a_n - 4 < 16 így 1<an+1=5an−4<41 < a_{n + 1} = \sqrt {5a_n - 4} < 4

  • b) Mivel an>0a_n > 0 ezért

    an+1>an  ⟺  5an−4>an2  ⟺  (an−1)(an−4)<0,a_{n + 1} > a_n \iff 5a_n - 4 > a_n^2 \iff (a_n - 1)(a_n - 4) < 0,

    ami az a) rész miatt teljesül. A sorozat tehát (szigorúan) monoton növő.

  • c) A sorozat monoton és korlátos, így konvergens; legyen A=lim⁡anA = \lim a_n A rekurzióban határértéket véve (a gyökfüggvény folytonos) A=5A−4A = \sqrt {5A - 4} azaz A2−5A+4=0A^2 - 5A + 4 = 0 így A=1A = 1 vagy A=4A = 4 Mivel a sorozat növő, A≥a1=2A \ge a_1 = 2 tehát lim⁡an=4\lim a_n = 4

1. zárthelyi, β-variáns, 1. feladat

10 + 10 = 20 pont

Határozza meg a következő sorozatok határértékét!

  • a) an=n4+3n+6n;\displaystyle a_n = \sqrt [n]{n^4 + 3^n + 6};

  • b) bn=(3n−45+3n)n−1\displaystyle b_n = \left ( \frac {3n - 4}{5 + 3n} \right )^{n - 1}

Megoldás megjelenítése
  • a) n≥8n \ge 8 esetén n4≤3nn^4 \le 3^n és 6≤3n6 \le 3^n így

    3=3nn≤an≤3⋅3nn=3n⋅3→3,3 = \sqrt [n]{3^n} \le a_n \le \sqrt [n]{3 \cdot 3^n} = \sqrt [n]{3} \cdot 3 \to 3,

    tehát a rendőrelv miatt an→3a_n \to 3

  • b)

    bn=(1−4/3n)n(1+5/3n)n⋅(3n−43n+5)−1→e−43e53⋅1=e−3b_n = \frac {\left (1 - \frac {4/3}{n}\right )^n}{\left (1 + \frac {5/3}{n}\right )^n} \cdot \left ( \frac {3n - 4}{3n + 5} \right )^{-1} \to \frac {e^{-\frac {4}{3}}}{e^{\frac {5}{3}}} \cdot 1 = e^{-3}

1. zárthelyi, β-variáns, 2. feladat

10 + 10 + 10 = 30 pont

a1=3;a_1 = 3;an+1=8an−12a_{n + 1} = \sqrt {8a_n - 12}

  • a) Igazolja, hogy a fent megadott rekurzív sorozat elemeire 2<an<62 < a_n < 6 teljesül!

  • b) Igazolja, hogy a sorozat monoton növő!

  • c) Igazolja, hogy létezik a sorozat határértéke, és adja is meg!

Megoldás megjelenítése
  • a) Teljes indukcióval: 2<a1=3<62 < a_1 = 3 < 6 Ha 2<an<62 < a_n < 6 akkor 4<8an−12<364 < 8a_n - 12 < 36 így 2<an+1=8an−12<62 < a_{n + 1} = \sqrt {8a_n - 12} < 6

  • b) Mivel an>0a_n > 0 ezért

    an+1>an  ⟺  8an−12>an2  ⟺  (an−2)(an−6)<0,a_{n + 1} > a_n \iff 8a_n - 12 > a_n^2 \iff (a_n - 2)(a_n - 6) < 0,

    ami az a) rész miatt teljesül. A sorozat tehát (szigorúan) monoton növő.

  • c) A sorozat monoton és korlátos, így konvergens; legyen A=lim⁡anA = \lim a_n A rekurzióban határértéket véve (a gyökfüggvény folytonos) A=8A−12A = \sqrt {8A - 12} azaz A2−8A+12=0A^2 - 8A + 12 = 0 így A=2A = 2 vagy A=6A = 6 Mivel a sorozat növő, A≥a1=3A \ge a_1 = 3 tehát lim⁡an=6\lim a_n = 6

1. pótzárthelyi, α-variáns, 1. feladat

10 pont

Definícióval igazolja a következő állítás helyességét! N(ε)=?N(\varepsilon ) = ?

lim⁡n→∞2n−1n+2=2\lim _{n \to \infty } \frac {2n - 1}{n + 2} = 2

Megoldás megjelenítése

Legyen ε>0\varepsilon > 0 Ekkor

∣2n−1n+2−2∣=∣2n−1−2n−4∣n+2=5n+2<5n<ε,\left | \frac {2n - 1}{n + 2} - 2 \right | = \frac {|2n - 1 - 2n - 4|}{n + 2} = \frac {5}{n + 2} < \frac {5}{n} < \varepsilon ,

ha n>5εn > \frac {5}{\varepsilon } így N(ε)=[5ε]+1N(\varepsilon ) = \left [ \frac {5}{\varepsilon } \right ] + 1

1. pótzárthelyi, α-variáns, 2. feladat

10 + 10 + 10 = 30 pont

Határozza meg a következő sorozatok határértékét! (Tanult szabályokat, tételeket használhat.)

  • a) an=n2+5n−n;\displaystyle a_n = \sqrt {n^2 + 5n} - n;

  • b) bn=n2+2n+3n;\displaystyle b_n = \sqrt [n]{\frac {n^2 + 2}{n + 3}};

  • c) cn=3n+n2n!+2n.\displaystyle c_n = \frac {3^n + n^2}{n! + 2^n}.

Megoldás megjelenítése
  • a)

    an=(n2+5n−n)(n2+5n+n)n2+5n+n=5nn2+5n+n=51+5n+1→52a_n = \frac {\left (\sqrt {n^2 + 5n} - n\right )\left (\sqrt {n^2 + 5n} + n\right )}{\sqrt {n^2 + 5n} + n} = \frac {5n}{\sqrt {n^2 + 5n} + n} = \frac {5}{\sqrt {1 + \frac {5}{n}} + 1} \to \frac {5}{2}

  • b) Minden n≥1n \ge 1 esetén n4=n24n≤n2+2n+3≤3n2n=3n\frac {n}{4} = \frac {n^2}{4n} \le \frac {n^2 + 2}{n + 3} \le \frac {3n^2}{n} = 3n így

    1←14nnn≤bn≤3nnn→1,1 \leftarrow \sqrt [n]{\frac {1}{4}} \sqrt [n]{n} \le b_n \le \sqrt [n]{3} \sqrt [n]{n} \to 1,

    tehát a rendőrelv miatt bn→1b_n \to 1

  • c)

    cn=3nn!⋅1+n23n1+2nn!→0⋅1+01+0=0,c_n = \frac {3^n}{n!} \cdot \frac {1 + \frac {n^2}{3^n}}{1 + \frac {2^n}{n!}} \to 0 \cdot \frac {1 + 0}{1 + 0} = 0,

    mert 3nn!→0\frac {3^n}{n!} \to 0 n23n→0\frac {n^2}{3^n} \to 0 és 2nn!→0\frac {2^n}{n!} \to 0

1. pótzárthelyi, α-variáns, 5. feladat

IMSC10 pont

Határozza meg az

an=sin⁡(π2+n⋅2π3)a_n = \sin \left (\frac {\pi }{2} + n \cdot \frac {2\pi }{3}\right )

numerikus sorozat torlódási pontjait, limesz inferiorját és limesz szuperiorját! Létezik-e a sorozat határértéke? (Indokoljon!)

Megoldás megjelenítése

Mivel sin⁡(π2+x)=cos⁡x\sin \left (\frac {\pi }{2} + x\right ) = \cos x ezért an=cos⁡2nπ3a_n = \cos \frac {2n\pi }{3} ami 33 periódussal ismétlődik:

an={1,ha 3∣n,−12,ha 3∤n.a_n = \begin {cases} 1, & \text {ha } 3 \mid n, \\ -\frac {1}{2}, & \text {ha } 3 \nmid n. \end {cases}

Mindkét érték végtelen sokszor fordul elő, így a torlódási pontok halmaza {−12,1}\left \{ -\frac {1}{2}, 1 \right \} lim inf⁡an=−12\liminf a_n = -\frac {1}{2} és lim sup⁡an=1\limsup a_n = 1

A sorozatnak nincs határértéke, mert két torlódási pontja van lim inf⁡an≠lim sup⁡an\liminf a_n \ne \limsup a_n

1. pótzárthelyi, β-variáns, 1. feladat

10 pont

Definícióval igazolja a következő állítás helyességét! N(ε)=?N(\varepsilon ) = ?

lim⁡n→∞3n−1n+5=3\lim _{n \to \infty } \frac {3n - 1}{n + 5} = 3

Megoldás megjelenítése

Legyen ε>0\varepsilon > 0 Ekkor

∣3n−1n+5−3∣=∣3n−1−3n−15∣n+5=16n+5<16n<ε,\left | \frac {3n - 1}{n + 5} - 3 \right | = \frac {|3n - 1 - 3n - 15|}{n + 5} = \frac {16}{n + 5} < \frac {16}{n} < \varepsilon ,

ha n>16εn > \frac {16}{\varepsilon } így N(ε)=[16ε]+1N(\varepsilon ) = \left [ \frac {16}{\varepsilon } \right ] + 1

1. pótzárthelyi, β-variáns, 2. feladat

10 + 10 + 10 = 30 pont

Határozza meg a következő sorozatok határértékét! (Tanult szabályokat, tételeket használhat.)

  • a) an=n2+2n−n;\displaystyle a_n = \sqrt {n^2 + 2n} - n;

  • b) bn=n3+1n+5n;\displaystyle b_n = \sqrt [n]{\frac {n^3 + 1}{n + 5}};

  • c) cn=n!+3n5n+n3.\displaystyle c_n = \frac {n! + 3^n}{5^n + n^3}.

Megoldás megjelenítése
  • a)

    an=(n2+2n−n)(n2+2n+n)n2+2n+n=2nn2+2n+n=21+2n+1→1a_n = \frac {\left (\sqrt {n^2 + 2n} - n\right )\left (\sqrt {n^2 + 2n} + n\right )}{\sqrt {n^2 + 2n} + n} = \frac {2n}{\sqrt {n^2 + 2n} + n} = \frac {2}{\sqrt {1 + \frac {2}{n}} + 1} \to 1

  • b) Minden n≥1n \ge 1 esetén n26=n36n≤n3+1n+5≤2n3n=2n2\frac {n^2}{6} = \frac {n^3}{6n} \le \frac {n^3 + 1}{n + 5} \le \frac {2n^3}{n} = 2n^2 így

    1←16n(nn)2≤bn≤2n(nn)2→1,1 \leftarrow \sqrt [n]{\frac {1}{6}} \left (\sqrt [n]{n}\right )^2 \le b_n \le \sqrt [n]{2} \left (\sqrt [n]{n}\right )^2 \to 1,

    tehát a rendőrelv miatt bn→1b_n \to 1

  • c)

    cn=n!5n⋅1+3nn!1+n35n→∞,c_n = \frac {n!}{5^n} \cdot \frac {1 + \frac {3^n}{n!}}{1 + \frac {n^3}{5^n}} \to \infty ,

    mert n!5n→∞\frac {n!}{5^n} \to \infty a második tényező pedig 11 tart, hiszen 3nn!→0\frac {3^n}{n!} \to 0 és n35n→0\frac {n^3}{5^n} \to 0

1. pótzárthelyi, β-variáns, 5. feladat

IMSC10 pont

Határozza meg az

an=sin⁡(n⋅2π3−π2)a_n = \sin \left (n \cdot \frac {2\pi }{3} - \frac {\pi }{2}\right )

numerikus sorozat torlódási pontjait, limesz inferiorját és limesz szuperiorját! Létezik-e a sorozat határértéke? (Indokoljon!)

Megoldás megjelenítése

Mivel sin⁡(x−π2)=−cos⁡x\sin \left (x - \frac {\pi }{2}\right ) = -\cos x ezért an=−cos⁡2nπ3a_n = -\cos \frac {2n\pi }{3} ami 33 periódussal ismétlődik:

an={−1,ha 3∣n,12,ha 3∤n.a_n = \begin {cases} -1, & \text {ha } 3 \mid n, \\ \frac {1}{2}, & \text {ha } 3 \nmid n. \end {cases}

Mindkét érték végtelen sokszor fordul elő, így a torlódási pontok halmaza {−1,12}\left \{ -1, \frac {1}{2} \right \} lim inf⁡an=−1\liminf a_n = -1 és lim sup⁡an=12\limsup a_n = \frac {1}{2}

A sorozatnak nincs határértéke, mert két torlódási pontja van lim inf⁡an≠lim sup⁡an\liminf a_n \ne \limsup a_n

1. aláíráspótló zárthelyi, 1. feladat

4 + 8 = 12 pont
  • a) Mit értünk azon, hogy lim⁡n→∞an=+∞\lim _{n \to \infty } a_n = +\infty (Adja meg a definíciót!)

  • b) A definíció alapján igazolja a következő állítás helyességét!

    lim⁡n→∞n3−9nn−3=+∞\lim _{n \to \infty } \frac {n^3 - 9n}{n - 3} = +\infty

Megoldás megjelenítése
  • a) lim⁡n→∞an=+∞\lim _{n \to \infty } a_n = +\infty ha minden P>0P > 0 számhoz létezik N(P)∈NN(P) \in \mathbb {N} melyre n≥N(P)n \ge N(P) esetén an>Pa_n > P

  • b) n≠3n \ne 3 esetén (az n=3n = 3 helyen a tört nincs értelmezve)

    n3−9nn−3=n(n−3)(n+3)n−3=n(n+3).\frac {n^3 - 9n}{n - 3} = \frac {n (n - 3)(n + 3)}{n - 3} = n (n + 3) \text .

    Legyen P>0P > 0 Ekkor

    n(n+3)>n2>P,n (n + 3) > n^2 > P,

    ha n>Pn > \sqrt {P} így N(P)=max⁡(4,[P]+1)N(P) = \max \left ( 4, \left [ \sqrt {P} \right ] + 1 \right )

1. aláíráspótló zárthelyi, 2. feladat

12 + 12 + 12 = 36 pont

Határozza meg a következő sorozatok határértékét!

  • a) an=1n2+2n−n;\displaystyle a_n = \frac {1}{\sqrt {n^2 + 2n} - n};

  • b) bn=(2n−35+2n)n+2;\displaystyle b_n = \left ( \frac {2n - 3}{5 + 2n} \right )^{n + 2};

  • c) cn=2n+5n2+1n\displaystyle c_n = \sqrt [n]{\frac {2^n + 5}{n^2 + 1}}

Megoldás megjelenítése
  • a)

    an=n2+2n+n(n2+2n)−n2=n2+2n+n2n=1+2n+12→1a_n = \frac {\sqrt {n^2 + 2n} + n}{\left ( n^2 + 2n \right ) - n^2} = \frac {\sqrt {n^2 + 2n} + n}{2n} = \frac {\sqrt {1 + \frac {2}{n}} + 1}{2} \to 1

  • b)

    bn=(1−3/2n)n(1+5/2n)n⋅(2n−32n+5)2→e−32e52⋅1=e−4b_n = \frac {\left (1 - \frac {3/2}{n}\right )^n}{\left (1 + \frac {5/2}{n}\right )^n} \cdot \left ( \frac {2n - 3}{2n + 5} \right )^2 \to \frac {e^{-\frac {3}{2}}}{e^{\frac {5}{2}}} \cdot 1 = e^{-4}

  • c) n≥3n \ge 3 esetén 5≤2n5 \le 2^n és n2+1≤2n2n^2 + 1 \le 2n^2 így

    2n2n2≤2n+5n2+1≤2⋅2nn2,\frac {2^n}{2n^2} \le \frac {2^n + 5}{n^2 + 1} \le \frac {2 \cdot 2^n}{n^2},

    tehát

    2←22n(nn)2≤cn≤22n(nn)2→2,2 \leftarrow \frac {2}{\sqrt [n]{2} \left ( \sqrt [n]{n} \right )^2} \le c_n \le \frac {2 \sqrt [n]{2}}{\left ( \sqrt [n]{n} \right )^2} \to 2,

    így a rendőrelv miatt cn→2c_n \to 2

2023

1. zárthelyi, α-variáns, 3. feladat

10 + 10 + 10 = 30 pont

Számolja ki az alábbi sorozatok határértékét:

  • a) an=n3+3n3n2+5n,\displaystyle a_n = \sqrt [n]{\frac {n^3 + 3n}{3n^2 + 5}},

  • b) bn=4n2+3n−4−2n,\displaystyle b_n = \sqrt {4n^2 + 3n - 4} - 2n,

  • c) cn=(3n−13n+2)2n.\displaystyle c_n = \left ( \frac {3n - 1}{3n + 2} \right )^{2n}.

Megoldás megjelenítése
  • a) Becsüljük a gyökjel alatti kifejezést:

    n8=n33n2+5n2≤n3+3n3n2+5≤n3+3n33n2=4n3.\frac {n}{8} = \frac {n^3}{3n^2 + 5n^2} \le \frac {n^3 + 3n}{3n^2 + 5} \le \frac {n^3 + 3n^3}{3n^2} = \frac {4n}{3}.

    1←nn18n≤an≤nn43n→1.1 \leftarrow \sqrt [n]{n} \sqrt [n]{\frac {1}{8}} \le a_n \le \sqrt [n]{n} \sqrt [n]{\frac {4}{3}} \to 1.

    Így a rendőrelv miatt an→1a_n \to 1

  • b) bn=4n2+3n−4−4n24n2+3n−4+2n=3−4n4+3n−4n2+2→32+2=34.\displaystyle b_n = \frac {4n^2 + 3n - 4 - 4n^2}{\sqrt {4n^2 + 3n - 4} + 2n} = \frac {3 - \frac {4}{n}}{\sqrt {4 + \frac {3}{n} - \frac {4}{n^2}} + 2} \to \frac {3}{2 + 2} = \frac {3}{4}.

  • c) cn=((1−13n)3n(1+23n)3n)23→(e−1e2)23=e−2.\displaystyle c_n = \left ( \frac {\left (1 - \frac {1}{3n}\right )^{3n}}{\left (1 + \frac {2}{3n}\right )^{3n}} \right )^{\frac {2}{3}} \to \left ( \frac {e^{-1}}{e^2} \right )^{\frac {2}{3}} = e^{-2}.

1. zárthelyi, α-variáns, 4. feladat

20 pont

Adja meg az alábbi sorozatok torlódási pontjainak halmazát, limesz szuperiorját, illetve limesz inferiorját. Létezik-e határérték?

an=n!+n99n+(−n)n,a_n = \frac {n! + n^9}{9^n + (-n)^n},bn=9n+(−n)nn!+n9b_n = \frac {9^n + (-n)^n}{n! + n^9}

Megoldás megjelenítése

an={n!nn⋅1+n9n!(9n)n+1→0,ha n párosn!nn⋅1+n9n!(9n)n−1→0,ha n páratlana_n = \begin {cases} \dfrac {n!}{n^n} \cdot \dfrac {1 + \frac {n^9}{n!}}{\left (\frac {9}{n}\right )^n + 1} \to 0, & \text {ha } n \text { páros} \\[3ex] \dfrac {n!}{n^n} \cdot \dfrac {1 + \frac {n^9}{n!}}{\left (\frac {9}{n}\right )^n - 1} \to 0, & \text {ha } n \text { páratlan} \end {cases}

A sorozat egyetlen torlódási pontja a 00 vagyis lim sup⁡an=lim inf⁡an=0=lim⁡an\limsup a_n = \liminf a_n = 0 = \lim a_n

bn={nnn!⋅(9n)n+11+n9n!→∞,ha n párosnnn!⋅(9n)n−11+n9n!→−∞,ha n páratlanb_n = \begin {cases} \dfrac {n^n}{n!} \cdot \dfrac {\left (\frac {9}{n}\right )^n + 1}{1 + \frac {n^9}{n!}} \to \infty , & \text {ha } n \text { páros} \\[3ex] \dfrac {n^n}{n!} \cdot \dfrac {\left (\frac {9}{n}\right )^n - 1}{1 + \frac {n^9}{n!}} \to -\infty , & \text {ha } n \text { páratlan} \end {cases}

A sorozat torlódási pontjainak halmaza {−∞,∞}\{-\infty , \infty \} vagyis lim sup⁡bn=∞\limsup b_n = \infty lim inf⁡bn=−∞\liminf b_n = -\infty így a sorozat nem konvergens.

1. zárthelyi, α-variáns, 6. feladat

IMSC10 pont

Legyen NN pozitív természetes szám! Adja meg az an=1n∑k=1ncos⁡kπNa_n = \frac {1}{n} \sum _{k = 1}^{n} \cos \frac {k \pi }{N} sorozat torlódási pontjait! (Segítség: Határozza meg a2Na_{2N} értékét!)

Megoldás megjelenítése

a2N=0a_{2N} = 0 Indoklás: az origó középpontú egységkörbe írt szabályos 2N2N csúcsaiba mutató vektorok összege az elrendezés szimmetriája miatt a nullvektor, és 2N⋅a2N2N \cdot a_{2N} éppen ezen vektorok vízszintes koordinátáinak összege.

Hasonlóan igazolható, hogy ha nn a 2N2N többszöröse, akkor an=0a_n = 0

Így ha n=α⋅2N+βn = \alpha \cdot 2N + \beta α,β∈N\alpha , \beta \in \mathbb {N} β<2N\beta < 2N akkor

an=1n∑k=1ncos⁡(kπN)=1n∑k=1βcos⁡(kπN),a_n = \frac {1}{n} \sum _{k = 1}^{n} \cos \left (\frac {k\pi }{N}\right ) = \frac {1}{n} \sum _{k = 1}^{\beta } \cos \left (\frac {k\pi }{N}\right ),ezért\text {ezért}∣an∣≤2Nn→0.|a_n| \le \frac {2N}{n} \to 0.

Tehát az (an)(a_n) sorozat konvergens, határértéke 00 így egyetlen torlódási pontja a 00

Az ana_n képletében szereplő összegzés el is végezhető, ha észrevesszük, hogy cos⁡kπN=Re⁡(qk)\cos \frac {k\pi }{N} = \operatorname {Re}(q^k) ahol q=eiπNq = e^{i \frac {\pi }{N}} tehát nann a_n egy qq hányadosú, nn tagú mértani sor összegének valós része, így an=1nRe⁡(q1−qn1−q)a_n = \frac {1}{n} \operatorname {Re}\left (q \frac {1 - q^n}{1 - q}\right ) Innen is megkapható, hogy ∣an∣≤1n∣q1−qn1−q∣≤2n∣1−q∣→0|a_n| \le \frac {1}{n} \left | q \frac {1 - q^n}{1 - q} \right | \le \frac {2}{n |1 - q|} \to 0

1. zárthelyi, β-variáns, 3. feladat

10 + 10 + 10 = 30 pont

Számolja ki az alábbi sorozatok határértékét:

  • a) an=(2n−52n+3)3n,\displaystyle a_n = \left ( \frac {2n - 5}{2n + 3} \right )^{3n},

  • b) bn=9n2+2n−6−3n,\displaystyle b_n = \sqrt {9n^2 + 2n - 6} - 3n,

  • c) cn=n3+2n2n2+4n.\displaystyle c_n = \sqrt [n]{\frac {n^3 + 2n}{2n^2 + 4}}.

Megoldás megjelenítése
  • a) an=((1−52n)2n(1+32n)2n)32→(e−5e3)32=e−12.\displaystyle a_n = \left ( \frac {\left (1 - \frac {5}{2n}\right )^{2n}}{\left (1 + \frac {3}{2n}\right )^{2n}} \right )^{\frac {3}{2}} \to \left ( \frac {e^{-5}}{e^3} \right )^{\frac {3}{2}} = e^{-12}.

  • b) bn=9n2+2n−6−9n29n2+2n−6+3n=2−6n9+2n−6n2+3→23+3=13.\displaystyle b_n = \frac {9n^2 + 2n - 6 - 9n^2}{\sqrt {9n^2 + 2n - 6} + 3n} = \frac {2 - \frac {6}{n}}{\sqrt {9 + \frac {2}{n} - \frac {6}{n^2}} + 3} \to \frac {2}{3 + 3} = \frac {1}{3}.

  • c) Becsüljük a gyökjel alatti kifejezést:

    n6=n32n2+4n2≤n3+2n2n2+4≤n3+2n32n2=3n2.\frac {n}{6} = \frac {n^3}{2n^2 + 4n^2} \le \frac {n^3 + 2n}{2n^2 + 4} \le \frac {n^3 + 2n^3}{2n^2} = \frac {3n}{2}.

    1←nn16n≤cn≤nn32n→1.1 \leftarrow \sqrt [n]{n} \sqrt [n]{\frac {1}{6}} \le c_n \le \sqrt [n]{n} \sqrt [n]{\frac {3}{2}} \to 1.

    Így a rendőrelv miatt cn→1c_n \to 1

1. zárthelyi, β-variáns, 4. feladat

20 pont

Adja meg az alábbi sorozatok torlódási pontjainak halmazát, limesz szuperiorját, illetve limesz inferiorját. Létezik-e határérték?

an=(−n)n+7nn!+n7,a_n = \frac {(-n)^n + 7^n}{n! + n^7},bn=n!+n7(−n)n+7nb_n = \frac {n! + n^7}{(-n)^n + 7^n}

Megoldás megjelenítése

an={nnn!⋅1+(7n)n1+n7n!→∞,ha n párosnnn!⋅−1+(7n)n1+n7n!→−∞,ha n páratlana_n = \begin {cases} \dfrac {n^n}{n!} \cdot \dfrac {1 + \left (\frac {7}{n}\right )^n}{1 + \frac {n^7}{n!}} \to \infty , & \text {ha } n \text { páros} \\[3ex] \dfrac {n^n}{n!} \cdot \dfrac {-1 + \left (\frac {7}{n}\right )^n}{1 + \frac {n^7}{n!}} \to -\infty , & \text {ha } n \text { páratlan} \end {cases}

A sorozat torlódási pontjainak halmaza {−∞,∞}\{-\infty , \infty \} vagyis lim sup⁡an=∞\limsup a_n = \infty lim inf⁡an=−∞\liminf a_n = -\infty így a sorozat nem konvergens.

bn={n!nn⋅1+n7n!1+(7n)n→0,ha n párosn!nn⋅1+n7n!−1+(7n)n→0,ha n páratlanb_n = \begin {cases} \dfrac {n!}{n^n} \cdot \dfrac {1 + \frac {n^7}{n!}}{1 + \left (\frac {7}{n}\right )^n} \to 0, & \text {ha } n \text { páros} \\[3ex] \dfrac {n!}{n^n} \cdot \dfrac {1 + \frac {n^7}{n!}}{-1 + \left (\frac {7}{n}\right )^n} \to 0, & \text {ha } n \text { páratlan} \end {cases}

A sorozat egyetlen torlódási pontja a 00 vagyis lim sup⁡bn=lim inf⁡bn=0=lim⁡bn\limsup b_n = \liminf b_n = 0 = \lim b_n

1. zárthelyi, β-variáns, 6. feladat

IMSC10 pont

Legyen NN pozitív természetes szám! Adja meg az an=1n∑k=1ncos⁡kπNa_n = \frac {1}{n} \sum _{k = 1}^{n} \cos \frac {k \pi }{N} sorozat torlódási pontjait! (Segítség: Határozza meg a2Na_{2N} értékét!)

Megoldás megjelenítése

a2N=0a_{2N} = 0 Indoklás: az origó középpontú egységkörbe írt szabályos 2N2N csúcsaiba mutató vektorok összege az elrendezés szimmetriája miatt a nullvektor, és 2N⋅a2N2N \cdot a_{2N} éppen ezen vektorok vízszintes koordinátáinak összege.

Hasonlóan igazolható, hogy ha nn a 2N2N többszöröse, akkor an=0a_n = 0

Így ha n=α⋅2N+βn = \alpha \cdot 2N + \beta α,β∈N\alpha , \beta \in \mathbb {N} β<2N\beta < 2N akkor

an=1n∑k=1ncos⁡(kπN)=1n∑k=1βcos⁡(kπN),a_n = \frac {1}{n} \sum _{k = 1}^{n} \cos \left (\frac {k\pi }{N}\right ) = \frac {1}{n} \sum _{k = 1}^{\beta } \cos \left (\frac {k\pi }{N}\right ),ezért\text {ezért}∣an∣≤2Nn→0.|a_n| \le \frac {2N}{n} \to 0.

Tehát az (an)(a_n) sorozat konvergens, határértéke 00 így egyetlen torlódási pontja a 00

Az ana_n képletében szereplő összegzés el is végezhető, ha észrevesszük, hogy cos⁡kπN=Re⁡(qk)\cos \frac {k\pi }{N} = \operatorname {Re}(q^k) ahol q=eiπNq = e^{i \frac {\pi }{N}} tehát nann a_n egy qq hányadosú, nn tagú mértani sor összegének valós része, így an=1nRe⁡(q1−qn1−q)a_n = \frac {1}{n} \operatorname {Re}\left (q \frac {1 - q^n}{1 - q}\right ) Innen is megkapható, hogy ∣an∣≤1n∣q1−qn1−q∣≤2n∣1−q∣→0|a_n| \le \frac {1}{n} \left | q \frac {1 - q^n}{1 - q} \right | \le \frac {2}{n |1 - q|} \to 0

1. pótzárthelyi, α-variáns, 2. feladat

10 + 10 + 10 = 30 pont

Számolja ki az alábbi sorozatok határértékét!

  • a) an=7n+5nn3+2n,\displaystyle a_n = \sqrt [n]{\frac {7^n + 5^n}{n^3 + 2}},

  • b) bn=(2n2−32n2+4)3n2,\displaystyle b_n = \left ( \frac {2n^2 - 3}{2n^2 + 4} \right )^{3n^2},

  • c) cn=n3−5n−3−n3−2n+6\displaystyle c_n = \sqrt {n^3 - 5n - 3} - \sqrt {n^3 - 2n + 6}

Megoldás megjelenítése
  • a) A rendőrelv miatt lim⁡n→∞7n+5nn3+2n=7\displaystyle \lim _{n \to \infty } \sqrt [n]{\frac {7^n + 5^n}{n^3 + 2}} = 7 mert

    7←73n(nn)3=7n3n3n≤7n+5nn3+2n≤2⋅7nn3n=72n(nn)3→7.7 \leftarrow \frac {7}{\sqrt [n]{3} \left (\sqrt [n]{n}\right )^3} = \sqrt [n]{\frac {7^n}{3n^3}} \le \sqrt [n]{\frac {7^n + 5^n}{n^3 + 2}} \le \sqrt [n]{\frac {2 \cdot 7^n}{n^3}} = \frac {7 \sqrt [n]{2}}{\left (\sqrt [n]{n}\right )^3} \to 7.

  • b) bn=((1−32n2)n2(1+42n2)n2)3→(e−32e42)3=e−212\displaystyle b_n = \left ( \frac {\left (1 - \frac {3}{2n^2}\right )^{n^2}}{\left (1 + \frac {4}{2n^2}\right )^{n^2}} \right )^3 \to \left ( \frac {e^{-\frac {3}{2}}}{e^{\frac {4}{2}}} \right )^3 = e^{-\frac {21}{2}}

  • c)

    cn=n3−5n−3−(n3−2n+6)n3−5n−3+n3−2n+6=−3n−9n3−5n−3+n3−2n+6=nn3/2⋅−3−9n1−5n2−3n3+1−2n2+6n3→0.\begin {aligned} c_n & = \frac {n^3 - 5n - 3 - (n^3 - 2n + 6)}{\sqrt {n^3 - 5n - 3} + \sqrt {n^3 - 2n + 6}} = \frac {-3n - 9}{\sqrt {n^3 - 5n - 3} + \sqrt {n^3 - 2n + 6}} \\ & = \frac {n}{n^{3/2}} \cdot \frac {-3 - \frac {9}{n}}{ \sqrt {1 - \frac {5}{n^2} - \frac {3}{n^3}} + \sqrt {1 - \frac {2}{n^2} + \frac {6}{n^3}} } \to 0. \end {aligned}

1. pótzárthelyi, α-variáns, 3. feladat

16 pont

Adja meg az an=(n+(−1)nn+2)n+3\displaystyle a_n = \left ( \frac {n + (-1)^n}{n + 2} \right )^{n + 3} sorozat torlódási pontjainak halmazát, limesz szuperiorját, illetve limesz inferiorját! Konvergens-e a sorozat?

Megoldás megjelenítése

Páros nn esetén

an=(n+1n+2)n+3=(1+1n)n(1+2n)n⋅(n+1n+2)3→1e,a_n = \left ( \frac {n + 1}{n + 2} \right )^{n + 3} = \frac {\left (1 + \frac {1}{n}\right )^n}{\left (1 + \frac {2}{n}\right )^n} \cdot \left ( \frac {n + 1}{n + 2} \right )^3 \to \frac {1}{e},

páratlan nn esetén

an=(n−1n+2)n+3=(1−1n)n(1+2n)n⋅(n−1n+2)3→1e3,a_n = \left ( \frac {n - 1}{n + 2} \right )^{n + 3} = \frac {\left (1 - \frac {1}{n}\right )^n}{\left (1 + \frac {2}{n}\right )^n} \cdot \left ( \frac {n - 1}{n + 2} \right )^3 \to \frac {1}{e^3},

így a sorozat torlódási pontjainak halmaza {1e,1e3}\left \{ \frac {1}{e}, \frac {1}{e^3} \right \} lim sup⁡an=1e\limsup a_n = \frac {1}{e} lim inf⁡an=1e3\liminf a_n = \frac {1}{e^3} és mivel lim inf⁡an≠lim sup⁡an\liminf a_n \ne \limsup a_n így a sorozat divergens.

1. pótzárthelyi, α-variáns, 6. feladat

IMSC10 pont

Legyen

a0=1,a_0 = 1,an+1=−12an3.a_{n + 1} = -\frac {1}{2} \sqrt [3]{a_n}.

Határozza meg az így definiált rekurzív sorozat torlódási pontjait! (Segítség: Vizsgálja külön a páros és páratlan indexű részsorozatot!)

Megoldás megjelenítése

an+2=−12−12an33=2−43an9a_{n + 2} = -\frac {1}{2} \sqrt [3]{-\frac {1}{2} \sqrt [3]{a_n}} = 2^{-\frac {4}{3}} \sqrt [9]{a_n}

Az A=2−43A9A = 2^{-\frac {4}{3}} \sqrt [9]{A} egyenlet megoldásai: A0=0A_0 = 0 A±=±2−32=±122A_\pm = \pm 2^{-\frac {3}{2}} = \pm \frac {1}{2\sqrt {2}}

Az (a2n)(a_{2n}) részsorozat monoton csökkenően tart A+A_+

Az (a2n+1)(a_{2n + 1}) részsorozat monoton növően tart A−A_-

Így a torlódási pontok halmaza: S={A+,A−}S = \{A_+, A_-\}

1. pótzárthelyi, β-variáns, 2. feladat

10 + 10 + 10 = 30 pont

Számolja ki az alábbi sorozatok határértékét!

  • a) an=n3−4n−2−n3−3n+5,\displaystyle a_n = \sqrt {n^3 - 4n - 2} - \sqrt {n^3 - 3n + 5},

  • b) bn=3n+2nn2+3n,\displaystyle b_n = \sqrt [n]{\frac {3^n + 2^n}{n^2 + 3}},

  • c) cn=(3n3−53n3+6)2n3\displaystyle c_n = \left ( \frac {3n^3 - 5}{3n^3 + 6} \right )^{2n^3}

Megoldás megjelenítése
  • a)

    an=n3−4n−2−(n3−3n+5)n3−4n−2+n3−3n+5=−n−7n3−4n−2+n3−3n+5=nn3/2⋅−1−7n1−4n2−2n3+1−3n2+5n3→0.\begin {aligned} a_n & = \frac {n^3 - 4n - 2 - (n^3 - 3n + 5)}{\sqrt {n^3 - 4n - 2} + \sqrt {n^3 - 3n + 5}} = \frac {-n - 7}{\sqrt {n^3 - 4n - 2} + \sqrt {n^3 - 3n + 5}} \\ & = \frac {n}{n^{3/2}} \cdot \frac {-1 - \frac {7}{n}}{ \sqrt {1 - \frac {4}{n^2} - \frac {2}{n^3}} + \sqrt {1 - \frac {3}{n^2} + \frac {5}{n^3}} } \to 0. \end {aligned}

  • b) A rendőrelv miatt lim⁡n→∞3n+2nn2+3n=3\displaystyle \lim _{n \to \infty } \sqrt [n]{\frac {3^n + 2^n}{n^2 + 3}} = 3 mert

    3←34n(nn)2=3n4n2n≤3n+2nn2+3n≤2⋅3nn2n=32n(nn)2→3.3 \leftarrow \frac {3}{\sqrt [n]{4} \left (\sqrt [n]{n}\right )^2} = \sqrt [n]{\frac {3^n}{4n^2}} \le \sqrt [n]{\frac {3^n + 2^n}{n^2 + 3}} \le \sqrt [n]{\frac {2 \cdot 3^n}{n^2}} = \frac {3 \sqrt [n]{2}}{\left (\sqrt [n]{n}\right )^2} \to 3.

  • c) cn=((1−5/3n3)n3(1+6/3n3)n3)2→(e−53e2)2=e−223\displaystyle c_n = \left ( \frac {\left (1 - \frac {5/3}{n^3}\right )^{n^3}}{\left (1 + \frac {6/3}{n^3}\right )^{n^3}} \right )^2 \to \left ( \frac {e^{-\frac {5}{3}}}{e^2} \right )^2 = e^{-\frac {22}{3}}

1. pótzárthelyi, β-variáns, 3. feladat

16 pont

Adja meg az an=(n−(−1)nn+4)n−1\displaystyle a_n = \left ( \frac {n - (-1)^n}{n + 4} \right )^{n - 1} sorozat torlódási pontjainak halmazát, limesz szuperiorját, illetve limesz inferiorját! Konvergens-e a sorozat?

Megoldás megjelenítése

Páratlan nn esetén

an=(n+1n+4)n−1=(1+1n)n(1+4n)n⋅(n+1n+4)−1→1e3,a_n = \left ( \frac {n + 1}{n + 4} \right )^{n - 1} = \frac {\left (1 + \frac {1}{n}\right )^n}{\left (1 + \frac {4}{n}\right )^n} \cdot \left ( \frac {n + 1}{n + 4} \right )^{-1} \to \frac {1}{e^3},

páros nn esetén

an=(n−1n+4)n−1=(1−1n)n(1+4n)n⋅(n−1n+4)−1→1e5,a_n = \left ( \frac {n - 1}{n + 4} \right )^{n - 1} = \frac {\left (1 - \frac {1}{n}\right )^n}{\left (1 + \frac {4}{n}\right )^n} \cdot \left ( \frac {n - 1}{n + 4} \right )^{-1} \to \frac {1}{e^5},

így a sorozat torlódási pontjainak halmaza {1e3,1e5}\left \{ \frac {1}{e^3}, \frac {1}{e^5} \right \} lim sup⁡an=1e3\limsup a_n = \frac {1}{e^3} lim inf⁡an=1e5\liminf a_n = \frac {1}{e^5} és mivel lim inf⁡an≠lim sup⁡an\liminf a_n \ne \limsup a_n így a sorozat divergens.

1. pótzárthelyi, β-variáns, 6. feladat

IMSC10 pont

Legyen

a0=1,a_0 = 1,an+1=−12an3.a_{n + 1} = -\frac {1}{2} \sqrt [3]{a_n}.

Határozza meg az így definiált rekurzív sorozat torlódási pontjait! (Segítség: Vizsgálja külön a páros és páratlan indexű részsorozatot!)

Megoldás megjelenítése

an+2=−12−12an33=2−43an9a_{n + 2} = -\frac {1}{2} \sqrt [3]{-\frac {1}{2} \sqrt [3]{a_n}} = 2^{-\frac {4}{3}} \sqrt [9]{a_n}

Az A=2−43A9A = 2^{-\frac {4}{3}} \sqrt [9]{A} egyenlet megoldásai: A0=0A_0 = 0 A±=±2−32=±122A_\pm = \pm 2^{-\frac {3}{2}} = \pm \frac {1}{2\sqrt {2}}

Az (a2n)(a_{2n}) részsorozat monoton csökkenően tart A+A_+

Az (a2n+1)(a_{2n + 1}) részsorozat monoton növően tart A−A_-

Így a torlódási pontok halmaza: S={A+,A−}S = \{A_+, A_-\}

2022

1. zárthelyi, α-variáns, 2. feladat

26 pont

Határozza meg az

  • a) an=n+n−n;\displaystyle a_n = \sqrt {n + \sqrt {n}} - \sqrt {n};

  • b) bn=(−4)2n−1+(−3)3n+1(−5)2n;\displaystyle b_n = \frac {(-4)^{2n - 1} + (-3)^{3n + 1}}{(-5)^{2n}};

sorozatok határértékét, ha léteznek!

Megoldás megjelenítése
  • a)

    an=(n+n−n)(n+n+n)n+n+n=nn+n+n=11+1n+1→12a_n = \frac {\left (\sqrt {n + \sqrt {n}} - \sqrt {n}\right )\left (\sqrt {n + \sqrt {n}} + \sqrt {n}\right )}{\sqrt {n + \sqrt {n}} + \sqrt {n}} = \frac {\sqrt {n}}{\sqrt {n + \sqrt {n}} + \sqrt {n}} = \frac {1}{\sqrt {1 + \frac {1}{\sqrt {n}}} + 1} \to \frac {1}{2}

  • b)

    bn=−14⋅16n−3⋅(−27)n25n=−14(1625)n−3(−1)n(2725)nb_n = \frac {-\frac {1}{4} \cdot 16^n - 3 \cdot (-27)^n}{25^n} = -\frac {1}{4} \left (\frac {16}{25}\right )^n - 3 (-1)^n \left (\frac {27}{25}\right )^n

    Az első tag 00 tart, a második abszolút értéke ∞\infty és előjele váltakozik: páros nn bn→−∞b_n \to -\infty páratlan nn bn→∞b_n \to \infty A sorozatnak tehát két torlódási pontja van ±∞\pm \infty így nincs határértéke.

1. zárthelyi, α-variáns, 3. feladat

26 pont

Határozza meg a

  • a) cn=n5⋅n+3n3+1003n6⋅n3+100n2;\displaystyle c_n = \frac { n^5 \cdot \sqrt {n} + 3n^3 + 100 }{ 3n^6 \cdot \sqrt [3]{n} + 100n^2 };

  • b) dn=n5⋅n+3n3+1003n4⋅n3+100n2n;\displaystyle d_n = \sqrt [n]{\frac { n^5 \cdot \sqrt {n} + 3n^3 + 100 }{ 3n^4 \cdot \sqrt [3]{n} + 100n^2 }};

sorozatok határértékét, ha léteznek!

Megoldás megjelenítése
  • a) A számláló és a nevező legmagasabb fokú tagjával n11/2n^{11/2} illetve n19/3n^{19/3} egyszerűsítve:

    cn=n11/2n19/3⋅1+3n5/2+100n11/23+100n13/3=1n5/6⋅1+3n5/2+100n11/23+100n13/3→0⋅13=0c_n = \frac {n^{11/2}}{n^{19/3}} \cdot \frac {1 + \frac {3}{n^{5/2}} + \frac {100}{n^{11/2}}}{3 + \frac {100}{n^{13/3}}} = \frac {1}{n^{5/6}} \cdot \frac {1 + \frac {3}{n^{5/2}} + \frac {100}{n^{11/2}}}{3 + \frac {100}{n^{13/3}}} \to 0 \cdot \frac {1}{3} = 0

  • b) Minden n≥1n \ge 1 esetén

    n11/2103n13/3≤n5⋅n+3n3+1003n4⋅n3+100n2≤104n11/23n13/3,\frac {n^{11/2}}{103 n^{13/3}} \le \frac {n^5 \cdot \sqrt {n} + 3n^3 + 100}{3n^4 \cdot \sqrt [3]{n} + 100n^2} \le \frac {104 n^{11/2}}{3 n^{13/3}},

    így

    1←(nn)7/6103n≤dn≤1043n(nn)7/6→1,1 \leftarrow \frac {\left (\sqrt [n]{n}\right )^{7/6}}{\sqrt [n]{103}} \le d_n \le \sqrt [n]{\frac {104}{3}} \left (\sqrt [n]{n}\right )^{7/6} \to 1,

    tehát a rendőrelv miatt dn→1d_n \to 1

1. zárthelyi, α-variáns, 5. feladat

IMSC8 pont

Legyen x0=−1x_0 = -1 és xn=−4xn−13x_n = -4 \sqrt [3]{x_{n - 1}} minden n∈N+n \in \mathbb {N}^+ Adja meg a sorozat torlódási pontjait!

Megoldás megjelenítése

A köbgyökvonás megtartja az előjelet, a −4-4 szorzás megfordítja, így xnx_n előjele lépésenként váltakozik: x0=−1<0x_0 = -1 < 0 x1=4>0x_1 = 4 > 0 és így tovább. Az abszolút értékre ∣xn∣=4∣xn−1∣3|x_n| = 4 \sqrt [3]{|x_{n - 1}|}

Legyen yn=log⁡4∣xn∣y_n = \log _4 |x_n| Ekkor y0=0y_0 = 0 és yn=1+13yn−1y_n = 1 + \frac {1}{3} y_{n - 1} azaz yn−32=13(yn−1−32)y_n - \frac {3}{2} = \frac {1}{3} \left ( y_{n - 1} - \frac {3}{2} \right ) így

yn=32(1−13n)→32,y_n = \frac {3}{2} \left ( 1 - \frac {1}{3^n} \right ) \to \frac {3}{2},∣xn∣=4yn→432=8.|x_n| = 4^{y_n} \to 4^{\frac {3}{2}} = 8.

Páratlan nn xn=∣xn∣→8x_n = |x_n| \to 8 páros nn xn=−∣xn∣→−8x_n = -|x_n| \to -8

A sorozat torlódási pontjai tehát: {−8,8}\{-8, 8\}

1. zárthelyi, β-variáns, 2. feladat

26 pont

Határozza meg az

  • a) an=n5⋅n+3n3−1003n4⋅n3+100n2;\displaystyle a_n = \frac { n^5 \cdot \sqrt {n} + 3n^3 - 100 }{ 3n^4 \cdot \sqrt [3]{n} + 100n^2 };

  • b) bn=n5⋅n+3n3−1003n4⋅n3+100n2n;\displaystyle b_n = \sqrt [n]{\frac { n^5 \cdot \sqrt {n} + 3n^3 - 100 }{ 3n^4 \cdot \sqrt [3]{n} + 100n^2 }};

sorozatok határértékét, ha léteznek!

Megoldás megjelenítése
  • a) A számláló és a nevező legmagasabb fokú tagjával n11/2n^{11/2} illetve n13/3n^{13/3} egyszerűsítve:

    an=n7/6⋅1+3n5/2−100n11/23+100n7/3→∞,a_n = n^{7/6} \cdot \frac {1 + \frac {3}{n^{5/2}} - \frac {100}{n^{11/2}}}{3 + \frac {100}{n^{7/3}}} \to \infty ,

    mert n7/6→∞n^{7/6} \to \infty a második tényező pedig 13\frac {1}{3} tart.

  • b) n≥3n \ge 3 esetén n11/2≥200n^{11/2} \ge 200 így

    n11/22⋅103n13/3≤n5⋅n+3n3−1003n4⋅n3+100n2≤4n11/23n13/3,\frac {n^{11/2}}{2 \cdot 103 n^{13/3}} \le \frac {n^5 \cdot \sqrt {n} + 3n^3 - 100}{3n^4 \cdot \sqrt [3]{n} + 100n^2} \le \frac {4 n^{11/2}}{3 n^{13/3}},

    tehát

    1←(nn)7/6206n≤bn≤43n(nn)7/6→1,1 \leftarrow \frac {\left (\sqrt [n]{n}\right )^{7/6}}{\sqrt [n]{206}} \le b_n \le \sqrt [n]{\frac {4}{3}} \left (\sqrt [n]{n}\right )^{7/6} \to 1,

    így a rendőrelv miatt bn→1b_n \to 1

1. zárthelyi, β-variáns, 3. feladat

26 pont

Határozza meg a

  • a) cn=n+n−n;\displaystyle c_n = \sqrt {n + \sqrt {n}} - \sqrt {n};

  • b) dn=(−2)5n+1+(−3)3n−1(−4)2n;\displaystyle d_n = \frac {(-2)^{5n + 1} + (-3)^{3n - 1}}{(-4)^{2n}};

sorozatok határértékét, ha léteznek!

Megoldás megjelenítése
  • a)

    cn=(n+n−n)(n+n+n)n+n+n=nn+n+n=11+1n+1→12c_n = \frac {\left (\sqrt {n + \sqrt {n}} - \sqrt {n}\right )\left (\sqrt {n + \sqrt {n}} + \sqrt {n}\right )}{\sqrt {n + \sqrt {n}} + \sqrt {n}} = \frac {\sqrt {n}}{\sqrt {n + \sqrt {n}} + \sqrt {n}} = \frac {1}{\sqrt {1 + \frac {1}{\sqrt {n}}} + 1} \to \frac {1}{2}

  • b)

    dn=−2⋅(−32)n−13(−27)n16n=(−1)n+1(2⋅2n+13(2716)n)d_n = \frac {-2 \cdot (-32)^n - \frac {1}{3} (-27)^n}{16^n} = (-1)^{n + 1} \left ( 2 \cdot 2^n + \frac {1}{3} \left (\frac {27}{16}\right )^n \right )

    A zárójelben álló kifejezés ∞\infty tart, az előjel pedig váltakozik: páros nn dn→−∞d_n \to -\infty páratlan nn dn→∞d_n \to \infty A sorozatnak tehát két torlódási pontja van ±∞\pm \infty így nincs határértéke.

1. zárthelyi, β-variáns, 5. feladat

IMSC8 pont

Legyen x0=−1x_0 = -1 és xn=−4xn−13x_n = -4 \sqrt [3]{x_{n - 1}} minden n∈N+n \in \mathbb {N}^+ Adja meg a sorozat torlódási pontjait!

Megoldás megjelenítése

A köbgyökvonás megtartja az előjelet, a −4-4 szorzás megfordítja, így xnx_n előjele lépésenként váltakozik: x0=−1<0x_0 = -1 < 0 x1=4>0x_1 = 4 > 0 és így tovább. Az abszolút értékre ∣xn∣=4∣xn−1∣3|x_n| = 4 \sqrt [3]{|x_{n - 1}|}

Legyen yn=log⁡4∣xn∣y_n = \log _4 |x_n| Ekkor y0=0y_0 = 0 és yn=1+13yn−1y_n = 1 + \frac {1}{3} y_{n - 1} azaz yn−32=13(yn−1−32)y_n - \frac {3}{2} = \frac {1}{3} \left ( y_{n - 1} - \frac {3}{2} \right ) így

yn=32(1−13n)→32,y_n = \frac {3}{2} \left ( 1 - \frac {1}{3^n} \right ) \to \frac {3}{2},∣xn∣=4yn→432=8.|x_n| = 4^{y_n} \to 4^{\frac {3}{2}} = 8.

Páratlan nn xn=∣xn∣→8x_n = |x_n| \to 8 páros nn xn=−∣xn∣→−8x_n = -|x_n| \to -8

A sorozat torlódási pontjai tehát: {−8,8}\{-8, 8\}

1. pótzárthelyi, α-variáns, 2. feladat

11 + 15 + 13 = 39 pont

Határozza meg az

  • a) an=n+n+nn4n+cos⁡(4n);\displaystyle a_n = \frac {n + \sqrt {n} + \sqrt [n]{n}}{4n + \cos (4n)};

  • b) bn=(n2+2nn2+2)n2;\displaystyle b_n = \left ( \frac {n^2 + 2n}{n^2 + 2} \right )^{n^2};

  • c) cn=3n+5(−1)n⋅nn;\displaystyle c_n = \sqrt [n]{3^n + 5^{(-1)^n \cdot n}};

sorozatok határértékét, ha léteznek!

Megoldás megjelenítése
  • a)

    an=1+1n⏞→0+nnn⏞→04+cos⁡(4n)⏟korlátos⋅1n⏟→0→14a_n = \frac { 1 + \overbrace {\frac {1}{\sqrt {n}}}^{\to 0} + \overbrace {\frac {\sqrt [n]{n}}{n}}^{\to 0} }{ 4 + \underbrace {\cos (4n)}_{\text {korlátos}} \cdot \underbrace {\frac {1}{n}}_{\to 0} } \to \frac {1}{4}

  • b)

    bn=(1+2n)n2(1+2n2)n2≥((1+2n)n)ne2≥3ne2→∞,b_n = \frac {\left (1 + \frac {2}{n}\right )^{n^2}}{\left (1 + \frac {2}{n^2}\right )^{n^2}} \ge \frac {\left (\left (1 + \frac {2}{n}\right )^n\right )^n}{e^2} \ge \frac {3^n}{e^2} \to \infty ,

    így a speciális rendőrelv miatt bn→∞b_n \to \infty

  • c) Ha nn páros, akkor 5=5nn≤cn=3n+5nn≤5n+5nn=2n⋅5→55 = \sqrt [n]{5^n} \le c_n = \sqrt [n]{3^n + 5^n} \le \sqrt [n]{5^n + 5^n} = \sqrt [n]{2} \cdot 5 \to 5 így ezekre cn→5c_n \to 5

    Ha nn páratlan, akkor 3=3nn≤cn=3n+(15)nn≤3n+3nn=2n⋅3→33 = \sqrt [n]{3^n} \le c_n = \sqrt [n]{3^n + \left (\frac {1}{5}\right )^n} \le \sqrt [n]{3^n + 3^n} = \sqrt [n]{2} \cdot 3 \to 3 így ezekre cn→3c_n \to 3

    cnc_n két torlódási pontja van, így nincs határértéke.

1. pótzárthelyi, α-variáns, 3. feladat

13 pont

Legyen d1=2d_1 = 2 és dn+1=5−4dn\displaystyle d_{n + 1} = 5 - \frac {4}{d_n} minden n∈N+n \in \mathbb {N}^+ esetén.

Mutassa meg, hogy dnd_n monoton növő és korlátos. Adja meg dnd_n határértékét, ha létezik!

Megoldás megjelenítése

Teljes indukcióval megmutatjuk, hogy 1≤dn≤41 \le d_n \le 4 minden n∈N+n \in \mathbb {N}^+ esetén. Mivel d1=2d_1 = 2 ezért n=1n = 1 az állítás teljesül. Ha valamilyen nn teljesül, azaz 1≤dn≤41 \le d_n \le 4 akkor 14≤1dn≤1\frac {1}{4} \le \frac {1}{d_n} \le 1 így 1≤4dn≤41 \le \frac {4}{d_n} \le 4 és ezért 1≤5−4dn=dn+1≤41 \le 5 - \frac {4}{d_n} = d_{n + 1} \le 4

Teljes indukcióval megmutatjuk, hogy dnd_n monoton növő, azaz dn≤dn+1d_n \le d_{n + 1} minden n∈N+n \in \mathbb {N}^+ esetén. Mivel d2=3d_2 = 3 ezért n=1n = 1 az állítás teljesül. Ha valamilyen nn teljesül, azaz dn≤dn+1d_n \le d_{n + 1} akkor mivel dnd_n pozitív, ezért 1dn≥1dn+1\frac {1}{d_n} \ge \frac {1}{d_{n + 1}} és így

dn+1=5−4dn≤5−4dn+1=dn+2,d_{n + 1} = 5 - \frac {4}{d_n} \le 5 - \frac {4}{d_{n + 1}} = d_{n + 2},

vagyis n+1n + 1 is teljesül az egyenlőtlenség.

Mivel a sorozat korlátos és monoton, ezért konvergens, határértéke a rekurzió valamelyik fixpontja. Az A=5−4AA = 5 - \frac {4}{A} egyenlet megoldásai A=1A = 1 és A=4A = 4 Mivel dnd_n monoton növő és d2=3d_2 = 3 a határérték nem lehet 11 Tehát lim⁡dn=4\lim d_n = 4

1. pótzárthelyi, α-variáns, 5. feladat

IMSC8 pont

Adja meg az

xn=(2n+1)!−(2n)!n2x_n = \sqrt [n^2]{(2n + 1)! - (2n)!}

sorozat határértékét, ha létezik!

Megoldás megjelenítése

Mivel (2n+1)!−(2n)!=2n⋅(2n)!(2n + 1)! - (2n)! = 2n \cdot (2n)! és (2n)!≤(2n)2n(2n)! \le (2n)^{2n} ezért

1≤xn=2n⋅(2n)!n2≤(2n)2n+1n2≤(2n)3nn2=(2nn)3→1.1 \le x_n = \sqrt [n^2]{2n \cdot (2n)!} \le \sqrt [n^2]{(2n)^{2n + 1}} \le \sqrt [n^2]{(2n)^{3n}} = \left ( \sqrt [n]{2n} \right )^3 \to 1.

A rendőrelv miatt xn→1x_n \to 1

1. pótzárthelyi, β-variáns, 2. feladat

15 + 11 + 13 = 39 pont

Határozza meg az

  • a) an=(n2+3nn2+3)n2;\displaystyle a_n = \left ( \frac {n^2 + 3n}{n^2 + 3} \right )^{n^2};

  • b) bn=n+n+nn3n+sin⁡(3n);\displaystyle b_n = \frac {n + \sqrt {n} + \sqrt [n]{n}}{3n + \sin (3n)};

  • c) cn=2n+3(−1)n⋅nn;\displaystyle c_n = \sqrt [n]{2^n + 3^{(-1)^n \cdot n}};

sorozatok határértékét, ha léteznek!

Megoldás megjelenítése
  • a)

    an=(1+3n)n2(1+3n2)n2≥((1+3n)n)ne3≥4ne3→∞,a_n = \frac {\left (1 + \frac {3}{n}\right )^{n^2}}{\left (1 + \frac {3}{n^2}\right )^{n^2}} \ge \frac {\left (\left (1 + \frac {3}{n}\right )^n\right )^n}{e^3} \ge \frac {4^n}{e^3} \to \infty ,

    így a speciális rendőrelv miatt an→∞a_n \to \infty

  • b)

    bn=1+1n⏞→0+nnn⏞→03+sin⁡(3n)⏟korlátos⋅1n⏟→0→13b_n = \frac { 1 + \overbrace {\frac {1}{\sqrt {n}}}^{\to 0} + \overbrace {\frac {\sqrt [n]{n}}{n}}^{\to 0} }{ 3 + \underbrace {\sin (3n)}_{\text {korlátos}} \cdot \underbrace {\frac {1}{n}}_{\to 0} } \to \frac {1}{3}

  • c) Ha nn páros, akkor 3=3nn≤cn=2n+3nn≤3n+3nn=2n⋅3→33 = \sqrt [n]{3^n} \le c_n = \sqrt [n]{2^n + 3^n} \le \sqrt [n]{3^n + 3^n} = \sqrt [n]{2} \cdot 3 \to 3 így ezekre cn→3c_n \to 3

    Ha nn páratlan, akkor 2=2nn≤cn=2n+(13)nn≤2n+2nn=2n⋅2→22 = \sqrt [n]{2^n} \le c_n = \sqrt [n]{2^n + \left (\frac {1}{3}\right )^n} \le \sqrt [n]{2^n + 2^n} = \sqrt [n]{2} \cdot 2 \to 2 így ezekre cn→2c_n \to 2

    cnc_n két torlódási pontja van, így nincs határértéke.

1. pótzárthelyi, β-variáns, 3. feladat

13 pont

Legyen d1=2d_1 = 2 és dn+1=7−6dn\displaystyle d_{n + 1} = 7 - \frac {6}{d_n} minden n∈N+n \in \mathbb {N}^+ esetén.

Mutassa meg, hogy dnd_n monoton növő és korlátos. Adja meg dnd_n határértékét, ha létezik!

Megoldás megjelenítése

Teljes indukcióval megmutatjuk, hogy 1≤dn≤61 \le d_n \le 6 minden n∈N+n \in \mathbb {N}^+ esetén. Mivel d1=2d_1 = 2 ezért n=1n = 1 az állítás teljesül. Ha valamilyen nn teljesül, azaz 1≤dn≤61 \le d_n \le 6 akkor 16≤1dn≤1\frac {1}{6} \le \frac {1}{d_n} \le 1 így 1≤6dn≤61 \le \frac {6}{d_n} \le 6 és ezért 1≤7−6dn=dn+1≤61 \le 7 - \frac {6}{d_n} = d_{n + 1} \le 6

Teljes indukcióval megmutatjuk, hogy dnd_n monoton növő, azaz dn≤dn+1d_n \le d_{n + 1} minden n∈N+n \in \mathbb {N}^+ esetén. Mivel d2=4d_2 = 4 ezért n=1n = 1 az állítás teljesül. Ha valamilyen nn teljesül, azaz dn≤dn+1d_n \le d_{n + 1} akkor mivel dnd_n pozitív, ezért 1dn≥1dn+1\frac {1}{d_n} \ge \frac {1}{d_{n + 1}} és így

dn+1=7−6dn≤7−6dn+1=dn+2,d_{n + 1} = 7 - \frac {6}{d_n} \le 7 - \frac {6}{d_{n + 1}} = d_{n + 2},

vagyis n+1n + 1 is teljesül az egyenlőtlenség.

Mivel a sorozat korlátos és monoton, ezért konvergens, határértéke a rekurzió valamelyik fixpontja. Az A=7−6AA = 7 - \frac {6}{A} egyenlet megoldásai A=1A = 1 és A=6A = 6 Mivel dnd_n monoton növő és d2=4d_2 = 4 a határérték nem lehet 11 Tehát lim⁡dn=6\lim d_n = 6

1. pótzárthelyi, β-variáns, 5. feladat

IMSC8 pont

Adja meg az

xn=(2n+1)!−(2n)!n2x_n = \sqrt [n^2]{(2n + 1)! - (2n)!}

sorozat határértékét, ha létezik!

Megoldás megjelenítése

Mivel (2n+1)!−(2n)!=2n⋅(2n)!(2n + 1)! - (2n)! = 2n \cdot (2n)! és (2n)!≤(2n)2n(2n)! \le (2n)^{2n} ezért

1≤xn=2n⋅(2n)!n2≤(2n)2n+1n2≤(2n)3nn2=(2nn)3→1.1 \le x_n = \sqrt [n^2]{2n \cdot (2n)!} \le \sqrt [n^2]{(2n)^{2n + 1}} \le \sqrt [n^2]{(2n)^{3n}} = \left ( \sqrt [n]{2n} \right )^3 \to 1.

A rendőrelv miatt xn→1x_n \to 1

1. aláíráspótló zárthelyi, 2. feladat

13 + 13 = 26 pont

Határozza meg az

  • a) an=n2+n−n2−n;\displaystyle a_n = \sqrt {n^2 + n} - \sqrt {n^2 - n};

  • b) bn=n2+nn−n2−nn;\displaystyle b_n = \sqrt [n]{n^2 + n} - \sqrt [n]{n^2 - n};

sorozatok határértékét, ha léteznek!

Megoldás megjelenítése
  • a)

    an=(n2+n−n2−n)(n2+n+n2−n)n2+n+n2−n=2nn2+n+n2−n=21+1n+1−1n→1a_n = \frac { \left ( \sqrt {n^2 + n} - \sqrt {n^2 - n} \right ) \left ( \sqrt {n^2 + n} + \sqrt {n^2 - n} \right ) }{ \sqrt {n^2 + n} + \sqrt {n^2 - n} } = \frac {2n}{\sqrt {n^2 + n} + \sqrt {n^2 - n}} = \frac {2}{\sqrt {1 + \frac {1}{n}} + \sqrt {1 - \frac {1}{n}}} \to 1

  • b) Ha n≥2n \ge 2 akkor n2−n≥1n^2 - n \ge 1 és n2+n≤2n2n^2 + n \le 2n^2 így

    0≤bn≤2n2n−1=2n(nn)2−1→1−1=0,0 \le b_n \le \sqrt [n]{2n^2} - 1 = \sqrt [n]{2} \left ( \sqrt [n]{n} \right )^2 - 1 \to 1 - 1 = 0,

    tehát a rendőrelv miatt bn→0b_n \to 0

1. aláíráspótló zárthelyi, 3. feladat

13 + 13 = 26 pont

Határozza meg a

  • a) cn=(−1)n(−n)5+7n4+10n2+63n6+9n3−8n;\displaystyle c_n = \frac {(-1)^n (-n)^5 + 7n^4 + 10n^2 + 6}{3n^6 + 9n^3 - 8n};

  • b) dn=(n−3n+3)2n+1;\displaystyle d_n = \left ( \frac {n - 3}{n + 3} \right )^{2n + 1};

sorozatok határértékét, ha léteznek!

Megoldás megjelenítése
  • a) Mivel (−1)n(−n)5=−(−1)nn5(-1)^n (-n)^5 = -(-1)^n n^5 a számlálót és a nevezőt n6n^6 osztva:

    cn=−(−1)nn+7n2+10n4+6n63+9n3−8n5→0c_n = \frac { -\frac {(-1)^n}{n} + \frac {7}{n^2} + \frac {10}{n^4} + \frac {6}{n^6} }{ 3 + \frac {9}{n^3} - \frac {8}{n^5} } \to 0

  • b)

    dn=(n−3n+3)2n+1=((1−3n)n(1+3n)n)2⋅1−3n1+3n→(e−3e3)2⋅1=1e12d_n = \left ( \frac {n - 3}{n + 3} \right )^{2n + 1} = \left ( \frac {\left (1 - \frac {3}{n}\right )^n}{\left (1 + \frac {3}{n}\right )^n} \right )^2 \cdot \frac {1 - \frac {3}{n}}{1 + \frac {3}{n}} \to \left ( \frac {e^{-3}}{e^3} \right )^2 \cdot 1 = \frac {1}{e^{12}}

2021

1. zárthelyi, α-variáns, 2. feladat

5 + 12 = 17 pont
  • a) Adja meg a lim⁡n→∞an=A\lim _{n \to \infty } a_n = A definícióját!

  • b) A definíció alapján mutassa meg, hogy lim⁡n→∞2n3−3nn3+n+2=2\displaystyle \lim _{n \to \infty } \frac {2n^3 - 3n}{n^3 + n + 2} = 2

Megoldás megjelenítése
  • a) lim⁡n→∞an=A\lim _{n \to \infty } a_n = A ha minden ε>0\varepsilon > 0 számhoz létezik N(ε)∈NN(\varepsilon ) \in \mathbb {N} melyre n≥N(ε)n \ge N(\varepsilon ) esetén ∣an−A∣<ε|a_n - A| < \varepsilon

  • b) Legyen ε>0\varepsilon > 0 Ekkor

    ∣2n3−3nn3+n+2−2∣=5n+4n3+n+2≤9nn3=9n2<ε,\left | \frac {2n^3 - 3n}{n^3 + n + 2} - 2 \right | = \frac {5n + 4}{n^3 + n + 2} \le \frac {9n}{n^3} = \frac {9}{n^2} < \varepsilon ,

    ha n>9εn > \sqrt {\frac {9}{\varepsilon }} így N(ε)=[9ε]+1N(\varepsilon ) = \left [ \sqrt {\frac {9}{\varepsilon }} \right ] + 1

1. zárthelyi, α-variáns, 3. feladat

21 pont

Számolja ki az alábbi sorozatok határértékét:

an=n3−4n2+8n4+3n3−7nn,a_n = \sqrt [n]{\frac {n^3 - 4n^2 + 8}{n^4 + 3n^3 - 7n}},bn=n3−4n2+8n4+3n3−7nb_n = \sqrt {\frac {n^3 - 4n^2 + 8}{n^4 + 3n^3 - 7n}}

Megoldás megjelenítése

n≥8n \ge 8 esetén (elég nagy nn esetén is jó)

1←18n⋅1nn=n3−n32n4+3n4n≤an≤n3+8n3n4n=9n⋅1nn→1,1 \leftarrow \sqrt [n]{\frac {1}{8}} \cdot \frac {1}{\sqrt [n]{n}} = \sqrt [n]{\frac {n^3 - \frac {n^3}{2}}{n^4 + 3n^4}} \le a_n \le \sqrt [n]{\frac {n^3 + 8n^3}{n^4}} = \sqrt [n]{9} \cdot \frac {1}{\sqrt [n]{n}} \to 1,

így a rendőrelv miatt lim⁡n→∞an=1\lim _{n \to \infty } a_n = 1

bn=n3n4⋅1−4n+8n31+3n−7n3→0.b_n = \sqrt { \frac {n^3}{n^4} \cdot \frac {1 - \frac {4}{n} + \frac {8}{n^3}}{1 + \frac {3}{n} - \frac {7}{n^3}} } \to 0.

1. zárthelyi, α-variáns, 4. feladat

21 pont

Konvergens-e az a1=2a_1 = 2 an+1=4an−3a_{n + 1} = \sqrt {4a_n - 3} rekurzióval megadott sorozat? Állítását igazolja, és konvergencia esetén adja meg a határértéket!

Megoldás megjelenítése

a2=5>a1a_2 = \sqrt {5} > a_1 és ha an<an+1a_n < a_{n + 1} akkor 4an−3<4an+1−34a_n - 3 < 4a_{n + 1} - 3 tehát an+1=4an−3<4an+1−3=an+2a_{n + 1} = \sqrt {4a_n - 3} < \sqrt {4a_{n + 1} - 3} = a_{n + 2} vagyis a sorozat monoton nő.

Ha a sorozat korlátos, akkor konvergens, és határértéke a sorozat legkisebb felső korlátja. A lehetséges AA határérték kielégíti az A=4A−3A = \sqrt {4A - 3} egyenletet, vagyis A=1A = 1 vagy A=3A = 3 Mivel an≥2a_n \ge 2 így a határérték csak 33 lehet.

Belátjuk, hogy an<3a_n < 3 a1<3a_1 < 3 és ha an<3a_n < 3 akkor 4an−3<94a_n - 3 < 9 így an+1=4an−3<3a_{n + 1} = \sqrt {4a_n - 3} < 3

A sorozat tehát monoton és korlátos, így konvergens, a határértéke 33

1. zárthelyi, α-variáns, 5. feladat

23 pont

Adja meg az alábbi sorozatok torlódási pontjainak halmazát, limesz szuperiorját, illetve limesz inferiorját. Létezik-e határérték?

an=(9−n4+n)3n,a_n = \left (\frac {9 - n}{4 + n}\right )^{3n},bn=(9−n4+n)n3b_n = \left (\frac {9 - n}{4 + n}\right )^{n^3}

Megoldás megjelenítése

an={((1−9n)n(1+4n)n)3→e−39,ha n páros−((1−9n)n(1+4n)n)3→−e−39,ha n páratlana_n = \begin {cases} \left ( \dfrac {\left (1 - \frac {9}{n}\right )^n}{\left (1 + \frac {4}{n}\right )^n} \right )^3 \to e^{-39}, & \text {ha } n \text { páros} \\[3ex] -\left ( \dfrac {\left (1 - \frac {9}{n}\right )^n}{\left (1 + \frac {4}{n}\right )^n} \right )^3 \to -e^{-39}, & \text {ha } n \text { páratlan} \end {cases}

A sorozat torlódási pontjai a ±e−39\pm e^{-39} vagyis lim sup⁡an=e−39≠−e−39=lim inf⁡an\limsup a_n = e^{-39} \ne -e^{-39} = \liminf a_n és a sorozat nem konvergens.

Mivel ∣9−n4+n∣n→e−13\left | \frac {9 - n}{4 + n} \right |^n \to e^{-13} ezért elég nagy nn esetén

∣bn∣=(∣9−n4+n∣n)n2<(e−13+ε)n2→0,|b_n| = \left ( \left | \frac {9 - n}{4 + n} \right |^n \right )^{n^2} < \left ( e^{-13} + \varepsilon \right )^{n^2} \to 0,

ha 0<ε<1−e−130 < \varepsilon < 1 - e^{-13} Így a sorozat egyetlen torlódási pontja a 00 és lim sup⁡bn=lim inf⁡bn=0=lim⁡bn\limsup b_n = \liminf b_n = 0 = \lim b_n

1. zárthelyi, β-variáns, 2. feladat

5 + 12 = 17 pont
  • a) Adja meg a lim⁡n→∞an=A\lim _{n \to \infty } a_n = A definícióját!

  • b) A definíció alapján mutassa meg, hogy lim⁡n→∞3n3−2nn3+2n+1=3\displaystyle \lim _{n \to \infty } \frac {3n^3 - 2n}{n^3 + 2n + 1} = 3

Megoldás megjelenítése
  • a) lim⁡n→∞an=A\lim _{n \to \infty } a_n = A ha minden ε>0\varepsilon > 0 számhoz létezik N(ε)∈NN(\varepsilon ) \in \mathbb {N} melyre n≥N(ε)n \ge N(\varepsilon ) esetén ∣an−A∣<ε|a_n - A| < \varepsilon

  • b) Legyen ε>0\varepsilon > 0 Ekkor

    ∣3n3−2nn3+2n+1−3∣=8n+3n3+2n+1≤11nn3=11n2<ε,\left | \frac {3n^3 - 2n}{n^3 + 2n + 1} - 3 \right | = \frac {8n + 3}{n^3 + 2n + 1} \le \frac {11n}{n^3} = \frac {11}{n^2} < \varepsilon ,

    ha n>11εn > \sqrt {\frac {11}{\varepsilon }} így N(ε)=[11ε]+1N(\varepsilon ) = \left [ \sqrt {\frac {11}{\varepsilon }} \right ] + 1

1. zárthelyi, β-variáns, 3. feladat

21 pont

Számolja ki az alábbi sorozatok határértékét:

an=n4−3n2+7n5+2n4−5n2n,a_n = \sqrt [n]{\frac {n^4 - 3n^2 + 7}{n^5 + 2n^4 - 5n^2}},bn=n4−3n2+7n5+2n4−5n2b_n = \sqrt {\frac {n^4 - 3n^2 + 7}{n^5 + 2n^4 - 5n^2}}

Megoldás megjelenítése

n≥2n \ge 2 esetén (elég nagy nn esetén is jó)

1←16n⋅1nn=n4−n42n5+2n5n≤an≤n4+7n4n5n=8n⋅1nn→1,1 \leftarrow \sqrt [n]{\frac {1}{6}} \cdot \frac {1}{\sqrt [n]{n}} = \sqrt [n]{\frac {n^4 - \frac {n^4}{2}}{n^5 + 2n^5}} \le a_n \le \sqrt [n]{\frac {n^4 + 7n^4}{n^5}} = \sqrt [n]{8} \cdot \frac {1}{\sqrt [n]{n}} \to 1,

így a rendőrelv miatt lim⁡n→∞an=1\lim _{n \to \infty } a_n = 1

bn=n4n5⋅1−3n2+7n41+2n−5n3→0.b_n = \sqrt { \frac {n^4}{n^5} \cdot \frac {1 - \frac {3}{n^2} + \frac {7}{n^4}}{1 + \frac {2}{n} - \frac {5}{n^3}} } \to 0.

1. zárthelyi, β-variáns, 4. feladat

21 pont

Konvergens-e az a1=3a_1 = 3 an+1=6an−8a_{n + 1} = \sqrt {6a_n - 8} rekurzióval megadott sorozat? Állítását igazolja, és konvergencia esetén adja meg a határértéket!

Megoldás megjelenítése

a2=10>a1a_2 = \sqrt {10} > a_1 és ha an<an+1a_n < a_{n + 1} akkor 6an−8<6an+1−86a_n - 8 < 6a_{n + 1} - 8 tehát an+1=6an−8<6an+1−8=an+2a_{n + 1} = \sqrt {6a_n - 8} < \sqrt {6a_{n + 1} - 8} = a_{n + 2} vagyis a sorozat monoton nő.

Ha a sorozat korlátos, akkor konvergens, és határértéke a sorozat legkisebb felső korlátja. A lehetséges AA határérték kielégíti az A=6A−8A = \sqrt {6A - 8} egyenletet, vagyis A=2A = 2 vagy A=4A = 4 Mivel an≥3a_n \ge 3 így a határérték csak 44 lehet.

Belátjuk, hogy an<4a_n < 4 a1<4a_1 < 4 és ha an<4a_n < 4 akkor 6an−8<166a_n - 8 < 16 így an+1=6an−8<4a_{n + 1} = \sqrt {6a_n - 8} < 4

A sorozat tehát monoton és korlátos, így konvergens, a határértéke 44

1. zárthelyi, β-variáns, 5. feladat

23 pont

Adja meg az alábbi sorozatok torlódási pontjainak halmazát, limesz szuperiorját, illetve limesz inferiorját. Létezik-e határérték?

an=(3−n7+n)5n,a_n = \left (\frac {3 - n}{7 + n}\right )^{5n},bn=(3−n7+n)n5b_n = \left (\frac {3 - n}{7 + n}\right )^{n^5}

Megoldás megjelenítése

an={((1−3n)n(1+7n)n)5→e−50,ha n páros−((1−3n)n(1+7n)n)5→−e−50,ha n páratlana_n = \begin {cases} \left ( \dfrac {\left (1 - \frac {3}{n}\right )^n}{\left (1 + \frac {7}{n}\right )^n} \right )^5 \to e^{-50}, & \text {ha } n \text { páros} \\[3ex] -\left ( \dfrac {\left (1 - \frac {3}{n}\right )^n}{\left (1 + \frac {7}{n}\right )^n} \right )^5 \to -e^{-50}, & \text {ha } n \text { páratlan} \end {cases}

A sorozat torlódási pontjai a ±e−50\pm e^{-50} vagyis lim sup⁡an=e−50≠−e−50=lim inf⁡an\limsup a_n = e^{-50} \ne -e^{-50} = \liminf a_n és a sorozat nem konvergens.

Mivel ∣3−n7+n∣n→e−10\left | \frac {3 - n}{7 + n} \right |^n \to e^{-10} ezért elég nagy nn esetén

∣bn∣=(∣3−n7+n∣n)n4<(e−10+ε)n4→0,|b_n| = \left ( \left | \frac {3 - n}{7 + n} \right |^n \right )^{n^4} < \left ( e^{-10} + \varepsilon \right )^{n^4} \to 0,

ha 0<ε<1−e−100 < \varepsilon < 1 - e^{-10} Így a sorozat egyetlen torlódási pontja a 00 és lim sup⁡bn=lim inf⁡bn=0=lim⁡bn\limsup b_n = \liminf b_n = 0 = \lim b_n

1. pótzárthelyi, α-variáns, 2. feladat

5 + 12 = 17 pont
  • a) Adja meg a lim⁡n→∞an=∞\lim _{n \to \infty } a_n = \infty definícióját!

  • b) A definíció alapján mutassa meg, hogy lim⁡n→∞n2−n−13=∞\lim _{n \to \infty } \sqrt [3]{n^2 - n - 1} = \infty

Megoldás megjelenítése
  • a) lim⁡n→∞an=∞\lim _{n \to \infty } a_n = \infty ha minden P>0P > 0 számhoz létezik N(P)∈NN(P) \in \mathbb {N} melyre n≥N(P)n \ge N(P) esetén an>Pa_n > P

  • b) Legyen P>0P > 0 Ekkor n≥3n \ge 3 esetén n2−n−1>n22n^2 - n - 1 > \frac {n^2}{2} így

    n2−n−13>n223>P,\sqrt [3]{n^2 - n - 1} > \sqrt [3]{\frac {n^2}{2}} > P,

    ha n2>2P3n^2 > 2P^3 így N(P)=max⁡(3,[2P3]+1)N(P) = \max \left (3, \left [\sqrt {2P^3}\right ] + 1\right )

1. pótzárthelyi, α-variáns, 3. feladat

17 pont

Számolja ki az alábbi sorozatok határértékét:

an=(n−94+n)3n,a_n = \left (\frac {n - 9}{4 + n}\right )^{3n},bn=(n−94+n)n3.b_n = \left (\frac {n - 9}{4 + n}\right )^{n^3}.

Megoldás megjelenítése

an=((1−9n)n(1+4n)n)3→e−39a_n = \left ( \frac {\left (1 - \frac {9}{n}\right )^n}{\left (1 + \frac {4}{n}\right )^n} \right )^3 \to e^{-39}

Mivel (n−94+n)n→e−13\left ( \frac {n - 9}{4 + n} \right )^n \to e^{-13} ezért elég nagy nn esetén

0<bn=((n−94+n)n)n2<(e−13+ε)n2→0,0 < b_n = \left ( \left ( \frac {n - 9}{4 + n} \right )^n \right )^{n^2} < \left ( e^{-13} + \varepsilon \right )^{n^2} \to 0,

ha 0<ε<1−e−130 < \varepsilon < 1 - e^{-13} Így lim⁡bn=0\lim b_n = 0

1. pótzárthelyi, α-variáns, 4. feladat

23 pont

Konvergens-e az a1=2a_1 = 2 an+1=4−3ana_{n + 1} = 4 - \frac {3}{a_n} rekurzióval megadott sorozat? Állítását igazolja, és konvergencia esetén adja meg a határértéket!

Megoldás megjelenítése

Ha a sorozat korlátos és monoton, akkor konvergens, és határértéke a sorozat legkisebb felső vagy legnagyobb alsó korlátja. A lehetséges AA határérték kielégíti az A=4−3AA = 4 - \frac {3}{A} egyenletet, vagyis A=1A = 1 vagy A=3A = 3

Belátjuk, hogy 1<an<31 < a_n < 3 1<a1<31 < a_1 < 3 és ha 1<an<31 < a_n < 3 akkor 1>1an>131 > \frac {1}{a_n} > \frac {1}{3} tehát −3<−3an<−1-3 < -\frac {3}{a_n} < -1 így

1=4−3<an+1=4−3an<4−1=3.1 = 4 - 3 < a_{n + 1} = 4 - \frac {3}{a_n} < 4 - 1 = 3.

a2=52>a1a_2 = \frac {5}{2} > a_1 és ha an<an+1a_n < a_{n + 1} akkor 1an>1an+1\frac {1}{a_n} > \frac {1}{a_{n + 1}} és −3an<−3an+1-\frac {3}{a_n} < -\frac {3}{a_{n + 1}} tehát

an+1=4−3an<4−3an+1=an+2,a_{n + 1} = 4 - \frac {3}{a_n} < 4 - \frac {3}{a_{n + 1}} = a_{n + 2},

vagyis a sorozat monoton nő. Mivel an≥2a_n \ge 2 így a határérték csak 33 lehet.

A sorozat tehát monoton és korlátos, így konvergens, a határértéke 33

1. pótzárthelyi, α-variáns, 5. feladat

25 pont

Adja meg az alábbi sorozatok torlódási pontjainak halmazát, limesz szuperiorját, illetve limesz inferiorját. Létezik-e határérték?

an=n2−(−1)nn2+8n4+(−1)nn4+7n,a_n = \sqrt [n]{\frac {n^2 - (-1)^n n^2 + 8}{n^4 + (-1)^n n^4 + 7}},bn=n2−(−1)nn2+8n4+(−1)nn4+7b_n = \sqrt {\frac {n^2 - (-1)^n n^2 + 8}{n^4 + (-1)^n n^4 + 7}}

Megoldás megjelenítése

Ha nn páros:

1←811n⋅1(nn)4=811n4n≤an=82n4+7n≤4n4n=4n(nn)4→1,1 \leftarrow \sqrt [n]{\frac {8}{11}} \cdot \frac {1}{\left (\sqrt [n]{n}\right )^4} = \sqrt [n]{\frac {8}{11n^4}} \le a_n = \sqrt [n]{\frac {8}{2n^4 + 7}} \le \sqrt [n]{\frac {4}{n^4}} = \frac {\sqrt [n]{4}}{\left (\sqrt [n]{n}\right )^4} \to 1,

ha pedig nn páratlan, akkor

1←27n(nn)2=2n27n≤an=2n2+87n≤10n27n=107n(nn)2→1,1 \leftarrow \sqrt [n]{\frac {2}{7}} \left (\sqrt [n]{n}\right )^2 = \sqrt [n]{\frac {2n^2}{7}} \le a_n = \sqrt [n]{\frac {2n^2 + 8}{7}} \le \sqrt [n]{\frac {10n^2}{7}} = \sqrt [n]{\frac {10}{7}} \left (\sqrt [n]{n}\right )^2 \to 1,

így a sorozat egyetlen torlódási pontja 11 tehát lim sup⁡an=1=lim inf⁡an=lim⁡an\limsup a_n = 1 = \liminf a_n = \lim a_n

Páros nn esetén

0≤bn=82n4+7≤2n2→0,0 \le b_n = \sqrt {\frac {8}{2n^4 + 7}} \le \frac {2}{n^2} \to 0,

páratlan nn esetén

bn=2n2+87≥27⋅n→∞,b_n = \sqrt {\frac {2n^2 + 8}{7}} \ge \sqrt {\frac {2}{7}} \cdot n \to \infty ,

tehát a két torlódási pont 00 és ∞\infty így lim sup⁡bn=∞\limsup b_n = \infty lim inf⁡bn=0\liminf b_n = 0 és a sorozat divergens.

1. pótzárthelyi, α-variáns, 6. feladat

IMSC4 + 4 = 8 pont
  • a) Igazolja, hogy ha az (an)n∈N(a_n)_{n \in \mathbb {N}} valós számsorozat határértéke A∈RA \in \mathbb {R} akkor

    ∃lim⁡n→∞(1+ann)n=eA.\exists \lim _{n \to \infty } \left (1 + \frac {a_n}{n}\right )^n = e^A.

  • b) Igazolja, hogy minden α∈R\alpha \in \mathbb {R} esetén

    lim⁡n→∞(1+iαn)n=eiα.\lim _{n \to \infty } \left (1 + \frac {i \alpha }{n}\right )^n = e^{i \alpha }.

A bizonyításhoz felhasználhatja, hogy lim⁡n→∞narctan⁡(αn)=α\lim _{n \to \infty } n \arctan \left (\frac {\alpha }{n}\right ) = \alpha

Megoldás megjelenítése
  • a) Rendőrelvvel dolgozunk. Minden pozitív ε\varepsilon esetén elegendően nagy nn teljesül, hogy A−ε<an<A+εA - \varepsilon < a_n < A + \varepsilon így

    (1+A−εn)n<(1+ann)n<(1+A+εn)n,\left (1 + \frac {A - \varepsilon }{n}\right )^n < \left (1 + \frac {a_n}{n}\right )^n < \left (1 + \frac {A + \varepsilon }{n}\right )^n,

    és limeszt véve

    eA−ε≤lim inf⁡(1+ann)n≤lim sup⁡(1+ann)n≤eA+ε.e^{A - \varepsilon } \le \liminf \left (1 + \frac {a_n}{n}\right )^n \le \limsup \left (1 + \frac {a_n}{n}\right )^n \le e^{A + \varepsilon }.

    Az ε→0\varepsilon \to 0 határátmenetet véve megkapjuk a bizonyítandó állítást.

  • b) Írjuk fel az alapot exponenciális alakban:

    1+iαn=ρeiϕ,aholρ=1+(αn)2,ϕ=arctan⁡(αn).1 + \frac {i\alpha }{n} = \rho e^{i\phi }, \quad \text {ahol} \quad \rho = \sqrt {1 + \left (\frac {\alpha }{n}\right )^2}, \quad \phi = \arctan \left (\frac {\alpha }{n}\right ).

    Ezen az alakon elvégezzük a hatványozást:

    (1+iαn)n=ρneinϕ=(1+α2/nn)n2einarctan⁡(αn)→n→∞eiα,\left (1 + \frac {i\alpha }{n}\right )^n = \rho ^n e^{in\phi } = \left (1 + \frac {\alpha ^2 / n}{n}\right )^{\frac {n}{2}} e^{in \arctan \left (\frac {\alpha }{n}\right )} \xrightarrow {n \to \infty } e^{i\alpha },

    hiszen (1+α2/nn)n2→1\left (1 + \frac {\alpha ^2 / n}{n}\right )^{\frac {n}{2}} \to 1 az a) állítás miatt, és einarctan⁡(αn)→eiαe^{in \arctan \left (\frac {\alpha }{n}\right )} \to e^{i\alpha } az exponenciális függvény folytonossága és a megadott összefüggés miatt.

1. pótzárthelyi, β-variáns, 2. feladat

5 + 12 = 17 pont
  • a) Adja meg a lim⁡n→∞an=∞\lim _{n \to \infty } a_n = \infty definícióját!

  • b) A definíció alapján mutassa meg, hogy lim⁡n→∞n3−2n−15=∞\lim _{n \to \infty } \sqrt [5]{n^3 - 2n - 1} = \infty

Megoldás megjelenítése
  • a) lim⁡n→∞an=∞\lim _{n \to \infty } a_n = \infty ha minden P>0P > 0 számhoz létezik N(P)∈NN(P) \in \mathbb {N} melyre n≥N(P)n \ge N(P) esetén an>Pa_n > P

  • b) Legyen P>0P > 0 Ekkor n≥3n \ge 3 esetén n3−2n−1>n32n^3 - 2n - 1 > \frac {n^3}{2} így

    n3−2n−15>n325>P,\sqrt [5]{n^3 - 2n - 1} > \sqrt [5]{\frac {n^3}{2}} > P,

    ha n3>2P5n^3 > 2P^5 így N(P)=max⁡(3,[2P53]+1)N(P) = \max \left (3, \left [\sqrt [3]{2P^5}\right ] + 1\right )

1. pótzárthelyi, β-variáns, 3. feladat

17 pont

Számolja ki az alábbi sorozatok határértékét:

an=(n−23+n)5n,a_n = \left (\frac {n - 2}{3 + n}\right )^{5n},bn=(n−23+n)n5.b_n = \left (\frac {n - 2}{3 + n}\right )^{n^5}.

Megoldás megjelenítése

an=((1−2n)n(1+3n)n)5→e−25a_n = \left ( \frac {\left (1 - \frac {2}{n}\right )^n}{\left (1 + \frac {3}{n}\right )^n} \right )^5 \to e^{-25}

Mivel (n−23+n)n→e−5\left ( \frac {n - 2}{3 + n} \right )^n \to e^{-5} ezért elég nagy nn esetén

0<bn=((n−23+n)n)n4<(e−5+ε)n4→0,0 < b_n = \left ( \left ( \frac {n - 2}{3 + n} \right )^n \right )^{n^4} < \left ( e^{-5} + \varepsilon \right )^{n^4} \to 0,

ha 0<ε<1−e−50 < \varepsilon < 1 - e^{-5} Így lim⁡bn=0\lim b_n = 0

1. pótzárthelyi, β-variáns, 4. feladat

23 pont

Konvergens-e az a1=3a_1 = 3 an+1=7−10ana_{n + 1} = 7 - \frac {10}{a_n} rekurzióval megadott sorozat? Állítását igazolja, és konvergencia esetén adja meg a határértéket!

Megoldás megjelenítése

Ha a sorozat korlátos és monoton, akkor konvergens, és határértéke a sorozat legkisebb felső vagy legnagyobb alsó korlátja. A lehetséges AA határérték kielégíti az A=7−10AA = 7 - \frac {10}{A} egyenletet, vagyis A=2A = 2 vagy A=5A = 5

Belátjuk, hogy 2<an<52 < a_n < 5 2<a1<52 < a_1 < 5 és ha 2<an<52 < a_n < 5 akkor 12>1an>15\frac {1}{2} > \frac {1}{a_n} > \frac {1}{5} tehát −5<−10an<−2-5 < -\frac {10}{a_n} < -2 így

2=7−5<an+1=7−10an<7−2=5.2 = 7 - 5 < a_{n + 1} = 7 - \frac {10}{a_n} < 7 - 2 = 5.

a2=113>a1a_2 = \frac {11}{3} > a_1 és ha an<an+1a_n < a_{n + 1} akkor 1an>1an+1\frac {1}{a_n} > \frac {1}{a_{n + 1}} és −10an<−10an+1-\frac {10}{a_n} < -\frac {10}{a_{n + 1}} tehát

an+1=7−10an<7−10an+1=an+2,a_{n + 1} = 7 - \frac {10}{a_n} < 7 - \frac {10}{a_{n + 1}} = a_{n + 2},

vagyis a sorozat monoton nő. Mivel an≥3a_n \ge 3 így a határérték csak 55 lehet.

A sorozat tehát monoton és korlátos, így konvergens, a határértéke 55

1. pótzárthelyi, β-variáns, 5. feladat

25 pont

Adja meg az alábbi sorozatok torlódási pontjainak halmazát, limesz szuperiorját, illetve limesz inferiorját. Létezik-e határérték?

an=n3−(−1)nn3+5n2+(−1)nn2+6n,a_n = \sqrt [n]{\frac {n^3 - (-1)^n n^3 + 5}{n^2 + (-1)^n n^2 + 6}},bn=n3−(−1)nn3+5n2+(−1)nn2+6b_n = \sqrt {\frac {n^3 - (-1)^n n^3 + 5}{n^2 + (-1)^n n^2 + 6}}

Megoldás megjelenítése

Ha nn páros:

1←58n⋅1(nn)2=58n2n≤an=52n2+6n≤5n2n=5n(nn)2→1,1 \leftarrow \sqrt [n]{\frac {5}{8}} \cdot \frac {1}{\left (\sqrt [n]{n}\right )^2} = \sqrt [n]{\frac {5}{8n^2}} \le a_n = \sqrt [n]{\frac {5}{2n^2 + 6}} \le \sqrt [n]{\frac {5}{n^2}} = \frac {\sqrt [n]{5}}{\left (\sqrt [n]{n}\right )^2} \to 1,

ha pedig nn páratlan, akkor

1←26n(nn)3=2n36n≤an=2n3+56n≤7n36n=76n(nn)3→1,1 \leftarrow \sqrt [n]{\frac {2}{6}} \left (\sqrt [n]{n}\right )^3 = \sqrt [n]{\frac {2n^3}{6}} \le a_n = \sqrt [n]{\frac {2n^3 + 5}{6}} \le \sqrt [n]{\frac {7n^3}{6}} = \sqrt [n]{\frac {7}{6}} \left (\sqrt [n]{n}\right )^3 \to 1,

így a sorozat egyetlen torlódási pontja 11 tehát lim sup⁡an=1=lim inf⁡an=lim⁡an\limsup a_n = 1 = \liminf a_n = \lim a_n

Páros nn esetén

0≤bn=52n2+6≤52⋅1n→0,0 \le b_n = \sqrt {\frac {5}{2n^2 + 6}} \le \sqrt {\frac {5}{2}} \cdot \frac {1}{n} \to 0,

páratlan nn esetén

bn=2n3+56≥13⋅n32→∞,b_n = \sqrt {\frac {2n^3 + 5}{6}} \ge \sqrt {\frac {1}{3}} \cdot n^{\frac {3}{2}} \to \infty ,

tehát a két torlódási pont 00 és ∞\infty így lim sup⁡bn=∞\limsup b_n = \infty lim inf⁡bn=0\liminf b_n = 0 és a sorozat divergens.

1. pótzárthelyi, β-variáns, 6. feladat

IMSC4 + 4 = 8 pont
  • a) Igazolja, hogy ha az (an)n∈N(a_n)_{n \in \mathbb {N}} valós számsorozat határértéke A∈RA \in \mathbb {R} akkor

    ∃lim⁡n→∞(1+ann)n=eA.\exists \lim _{n \to \infty } \left (1 + \frac {a_n}{n}\right )^n = e^A.

  • b) Igazolja, hogy minden α∈R\alpha \in \mathbb {R} esetén

    lim⁡n→∞(1+iαn)n=eiα.\lim _{n \to \infty } \left (1 + \frac {i \alpha }{n}\right )^n = e^{i \alpha }.

A bizonyításhoz felhasználhatja, hogy lim⁡n→∞narctan⁡(αn)=α\lim _{n \to \infty } n \arctan \left (\frac {\alpha }{n}\right ) = \alpha

Megoldás megjelenítése
  • a) Rendőrelvvel dolgozunk. Minden pozitív ε\varepsilon esetén elegendően nagy nn teljesül, hogy A−ε<an<A+εA - \varepsilon < a_n < A + \varepsilon így

    (1+A−εn)n<(1+ann)n<(1+A+εn)n,\left (1 + \frac {A - \varepsilon }{n}\right )^n < \left (1 + \frac {a_n}{n}\right )^n < \left (1 + \frac {A + \varepsilon }{n}\right )^n,

    és limeszt véve

    eA−ε≤lim inf⁡(1+ann)n≤lim sup⁡(1+ann)n≤eA+ε.e^{A - \varepsilon } \le \liminf \left (1 + \frac {a_n}{n}\right )^n \le \limsup \left (1 + \frac {a_n}{n}\right )^n \le e^{A + \varepsilon }.

    Az ε→0\varepsilon \to 0 határátmenetet véve megkapjuk a bizonyítandó állítást.

  • b) Írjuk fel az alapot exponenciális alakban:

    1+iαn=ρeiϕ,aholρ=1+(αn)2,ϕ=arctan⁡(αn).1 + \frac {i\alpha }{n} = \rho e^{i\phi }, \quad \text {ahol} \quad \rho = \sqrt {1 + \left (\frac {\alpha }{n}\right )^2}, \quad \phi = \arctan \left (\frac {\alpha }{n}\right ).

    Ezen az alakon elvégezzük a hatványozást:

    (1+iαn)n=ρneinϕ=(1+α2/nn)n2einarctan⁡(αn)→n→∞eiα,\left (1 + \frac {i\alpha }{n}\right )^n = \rho ^n e^{in\phi } = \left (1 + \frac {\alpha ^2 / n}{n}\right )^{\frac {n}{2}} e^{in \arctan \left (\frac {\alpha }{n}\right )} \xrightarrow {n \to \infty } e^{i\alpha },

    hiszen (1+α2/nn)n2→1\left (1 + \frac {\alpha ^2 / n}{n}\right )^{\frac {n}{2}} \to 1 az a) állítás miatt, és einarctan⁡(αn)→eiαe^{in \arctan \left (\frac {\alpha }{n}\right )} \to e^{i\alpha } az exponenciális függvény folytonossága és a megadott összefüggés miatt.

2020

1. zárthelyi, α-variáns, 3. feladat

16 + 16 = 32 pont

Határozza meg az

  • a) an=n2+3n2n3−n+1n;\displaystyle a_n = \sqrt [n]{\frac {n^2 + 3n}{2n^3 - n + 1}};

  • b) bn=(n2+2n2−5)2n2+3;\displaystyle b_n = \left ( \frac {n^2 + 2}{n^2 - 5} \right )^{2n^2 + 3};

sorozatok határértékét, ha léteznek!

Megoldás megjelenítése
  • a)

    1←4nn=4n2n3n≥n2+3n2n3−n+1n≥n22n3n=12nn→1,1 \leftarrow \sqrt [n]{\frac {4}{n}} = \sqrt [n]{\frac {4n^2}{n^3}} \ge \sqrt [n]{\frac {n^2 + 3n}{2n^3 - n + 1}} \ge \sqrt [n]{\frac {n^2}{2n^3}} = \sqrt [n]{\frac {1}{2n}} \to 1,

    így a rendőrelv miatt an→1a_n \to 1

  • b)

    bn=(1+2/n21−5/n2)2n2+3=((1+2/n2)n2)2((1−5/n2)n2)2⋅(1+2/n2)3(1−5/n2)3⟶(e2)2(e−5)2⋅11=e14b_n = \left ( \frac {1 + 2/n^2}{1 - 5/n^2} \right )^{2n^2 + 3} = \frac {\left ( \left (1 + 2/n^2\right )^{n^2} \right )^2}{\left ( \left (1 - 5/n^2\right )^{n^2} \right )^2} \cdot \frac {\left (1 + 2/n^2\right )^3}{\left (1 - 5/n^2\right )^3} \longrightarrow \frac {\left (e^2\right )^2}{\left (e^{-5}\right )^2} \cdot \frac {1}{1} = e^{14}

1. zárthelyi, α-variáns, 4. feladat

16 pont

Határozza meg a

cn=(−6)n+1+n3⋅22n−13n+1⋅2n−1+nc_n = \frac { (-6)^{n + 1} + n^3 \cdot 2^{2n - 1} }{ 3^{n + 1} \cdot 2^{n - 1} + n }

sorozat határértékét, ha létezik!

Megoldás megjelenítése

cn=−6⋅(−6)n+n34n232⋅6n+nc_n = \frac {-6 \cdot (-6)^n + \frac {n^3 4^n}{2}}{\frac {3}{2} \cdot 6^n + n}

c2n=−6⋅36n+4n316n1,5⋅36n+2n=−6+4n3(49)n1,5+2n36n→−4c_{2n} = \frac {-6 \cdot 36^n + 4n^3 16^n}{1{,}5 \cdot 36^n + 2n} = \frac {-6 + 4n^3 \left (\frac {4}{9}\right )^n}{1{,}5 + \frac {2n}{36^n}} \to -4

c2n−1=36n+(2n−1)316n80,25⋅36n+2n−1=1+(2n−1)38(49)n0,25+2n−136n→4c_{2n - 1} = \frac {36^n + \frac {(2n - 1)^3 16^n}{8}}{0{,}25 \cdot 36^n + 2n - 1} = \frac {1 + \frac {(2n - 1)^3}{8} \left (\frac {4}{9}\right )^n}{0{,}25 + \frac {2n - 1}{36^n}} \to 4

Minden elem szerepel valamelyik részsorozatban, így 2 torlódási pont van: ±4\pm 4 lim sup⁡cn=4\limsup c_n = 4 lim inf⁡cn=−4\liminf c_n = -4 a határérték nem létezik.

1. zárthelyi, α-variáns, 5. feladat

24 pont

Legyen a1=13a_1 = 13 és an+1=an2+83\displaystyle a_{n + 1} = \sqrt {\frac {a_n^2 + 8}{3}} minden n∈N+n \in \mathbb {N}^+ esetén!

Vizsgálja a rekurzióval adott sorozatot monotonitás, korlátosság és konvergencia szempontjából!

inf⁡an=?\inf a_n = ?sup⁡an=?\sup a_n = ?lim⁡an=?\lim a_n = ?

Megoldás megjelenítése

Teljes indukcióval belátjuk, hogy 2≤an2 \le a_n minden nn

n=1n = 1 esetén 2≤a1=132 \le a_1 = 13 teljesül.

Ha 2≤an2 \le a_n akkor 4≤an24 \le a_n^2 12≤an2+812 \le a_n^2 + 8 és 4≤an2+834 \le \frac {a_n^2 + 8}{3} tehát 2≤an2+83=an+12 \le \sqrt {\frac {a_n^2 + 8}{3}} = a_{n + 1}

Megmutatjuk, hogy an≥an+1a_n \ge a_{n + 1} minden nn

Már beláttuk, hogy an≥2a_n \ge 2 Innen 2an2≥82a_n^2 \ge 8 3an2≥an2+83a_n^2 \ge a_n^2 + 8 an2≥an2+83a_n^2 \ge \frac {a_n^2 + 8}{3} Mivel ana_n pozitív, ezért gyökvonás után kapjuk az állítást.

Mivel ana_n monoton csökkenő, így felülről korlátos, és sup⁡an=a1=13\sup a_n = a_1 = 13

Megmutattuk, hogy ana_n monoton és korlátos, így a konvergencia elégséges feltétele miatt konvergens.

Legyen A=lim⁡an∈RA = \lim a_n \in \mathbb {R} Felhasználva a részsorozat határértékére és a határérték és a műveletek kapcsolatára vonatkozó tételeket, kapjuk az A=A2+83A = \sqrt {\frac {A^2 + 8}{3}} egyenletet.

Mivel ana_n monoton csökken, ezért inf⁡an=lim⁡an=2\inf a_n = \lim a_n = 2

1. zárthelyi, α-variáns, 6. feladat

IMSC2 + 2 + 1 + 3 = 8 pont

Írjunk az nn tízes számrendszerben felírt alakja elé tizedes pontot, és ez elé egy 00 számjegyet. A kapott véges tizedes tört legyen ana_n (Azaz an=0.na_n = 0.n

  • a) Adja meg az ana_n sorozat olyan részsorozatát, aminek határértéke 11

  • b) Adja meg az ana_n sorozat olyan részsorozatát, aminek határértéke 00

  • c) Adja meg az ana_n sorozat olyan részsorozatát, aminek határértéke 0.50.5

    Ha valamelyik nem létezik, indokolja!

  • d) Adja meg az ana_n sorozat torlódási pontjainak halmazát!

Megoldás megjelenítése
  • a) φ(n)=10n−1\varphi (n) = 10^n - 1 esetén aφ(n)=10n−110n=1−10−n→1a_{\varphi (n)} = \frac {10^n - 1}{10^n} = 1 - 10^{-n} \to 1

  • b) Ilyen nincs, mert an≥0.1a_n \ge 0.1 minden nn

  • c) φ(n)=5⋅10n−1\varphi (n) = 5 \cdot 10^{n - 1} esetén aφ(n)=0.5→0.5a_{\varphi (n)} = 0.5 \to 0.5

  • d) Jelölje TPTP a torlódási pontok halmazát. Mivel 0.1≤an≤10.1 \le a_n \le 1 minden nn ezért TP⊂[0.1,1]TP \subset [0.1, 1]

    A∈[0.1,1[A \in [0.1, 1[ esetén legyen φ(n)=⌊A⋅10n⌋\varphi (n) = \lfloor A \cdot 10^n \rfloor Ekkor aφ(n)→Aa_{\varphi (n)} \to A

    Az a) rész miatt TP=[0.1,1]TP = [0.1, 1]

1. zárthelyi, β-variáns, 3. feladat

16 + 16 = 32 pont

Határozza meg az

  • a) an=(n2+2n2−5)2n2+3;\displaystyle a_n = \left ( \frac {n^2 + 2}{n^2 - 5} \right )^{2n^2 + 3};

  • b) bn=n2+3n2n3−n+1n;\displaystyle b_n = \sqrt [n]{\frac {n^2 + 3n}{2n^3 - n + 1}};

sorozatok határértékét, ha léteznek!

Megoldás megjelenítése
  • a)

    an=(1+2/n21−5/n2)2n2+3=((1+2/n2)n2)2((1−5/n2)n2)2⋅(1+2/n2)3(1−5/n2)3⟶(e2)2(e−5)2⋅11=e14a_n = \left ( \frac {1 + 2/n^2}{1 - 5/n^2} \right )^{2n^2 + 3} = \frac {\left ( \left (1 + 2/n^2\right )^{n^2} \right )^2}{\left ( \left (1 - 5/n^2\right )^{n^2} \right )^2} \cdot \frac {\left (1 + 2/n^2\right )^3}{\left (1 - 5/n^2\right )^3} \longrightarrow \frac {\left (e^2\right )^2}{\left (e^{-5}\right )^2} \cdot \frac {1}{1} = e^{14}

  • b)

    1←4nn=4n2n3n≥n2+3n2n3−n+1n≥n22n3n=12nn→1,1 \leftarrow \sqrt [n]{\frac {4}{n}} = \sqrt [n]{\frac {4n^2}{n^3}} \ge \sqrt [n]{\frac {n^2 + 3n}{2n^3 - n + 1}} \ge \sqrt [n]{\frac {n^2}{2n^3}} = \sqrt [n]{\frac {1}{2n}} \to 1,

    így a rendőrelv miatt bn→1b_n \to 1

1. zárthelyi, β-variáns, 4. feladat

16 pont

Határozza meg a

cn=(−10)n−1+n2⋅32n+25n−1⋅2n+1+1c_n = \frac { (-10)^{n - 1} + n^2 \cdot 3^{2n + 2} }{ 5^{n - 1} \cdot 2^{n + 1} + 1 }

sorozat határértékét, ha létezik!

Megoldás megjelenítése

cn=−0,1⋅(−10)n+9n29n0,4⋅10n+1c_n = \frac {-0{,}1 \cdot (-10)^n + 9n^2 9^n}{0{,}4 \cdot 10^n + 1}

c2n=−0,1⋅100n+36n281n0,4⋅100n+1=−0,1+36n2(0,81)n0,4+0,01n→−0,25c_{2n} = \frac {-0{,}1 \cdot 100^n + 36n^2 81^n}{0{,}4 \cdot 100^n + 1} = \frac {-0{,}1 + 36n^2 (0{,}81)^n}{0{,}4 + 0{,}01^n} \to -0{,}25

c2n−1=0,01⋅100n+(2n−1)281n0,04⋅100n+1=0,01+(2n−1)2(0,81)n0,04+0,01n→0,25c_{2n - 1} = \frac {0{,}01 \cdot 100^n + (2n - 1)^2 81^n}{0{,}04 \cdot 100^n + 1} = \frac {0{,}01 + (2n - 1)^2 (0{,}81)^n}{0{,}04 + 0{,}01^n} \to 0{,}25

Minden elem szerepel valamelyik részsorozatban, így 2 torlódási pont van: ±0,25\pm 0{,}25 lim sup⁡cn=0,25\limsup c_n = 0{,}25 lim inf⁡cn=−0,25\liminf c_n = -0{,}25 a határérték nem létezik.

1. zárthelyi, β-variáns, 5. feladat

24 pont

Legyen a1=11a_1 = 11 és an+1=an2+92\displaystyle a_{n + 1} = \sqrt {\frac {a_n^2 + 9}{2}} minden n∈N+n \in \mathbb {N}^+ esetén!

Vizsgálja a rekurzióval adott sorozatot monotonitás, korlátosság és konvergencia szempontjából!

inf⁡an=?\inf a_n = ?sup⁡an=?\sup a_n = ?lim⁡an=?\lim a_n = ?

Megoldás megjelenítése

Teljes indukcióval belátjuk, hogy 3≤an3 \le a_n minden nn

n=1n = 1 esetén 3≤a1=113 \le a_1 = 11 teljesül.

Ha 3≤an3 \le a_n akkor 9≤an29 \le a_n^2 18≤an2+918 \le a_n^2 + 9 és 9≤an2+929 \le \frac {a_n^2 + 9}{2} tehát 3≤an2+92=an+13 \le \sqrt {\frac {a_n^2 + 9}{2}} = a_{n + 1}

Megmutatjuk, hogy an≥an+1a_n \ge a_{n + 1} minden nn

Már beláttuk, hogy an≥3a_n \ge 3 Innen an2≥9a_n^2 \ge 9 2an2≥an2+92a_n^2 \ge a_n^2 + 9 an2≥an2+92a_n^2 \ge \frac {a_n^2 + 9}{2} Mivel ana_n pozitív, ezért gyökvonás után kapjuk az állítást.

Mivel ana_n monoton csökkenő, így felülről korlátos, és sup⁡an=a1=11\sup a_n = a_1 = 11

Megmutattuk, hogy ana_n monoton és korlátos, így a konvergencia elégséges feltétele miatt konvergens.

Legyen A=lim⁡an∈RA = \lim a_n \in \mathbb {R} Felhasználva a részsorozat határértékére és a határérték és a műveletek kapcsolatára vonatkozó tételeket, kapjuk az A=A2+92A = \sqrt {\frac {A^2 + 9}{2}} egyenletet.

Mivel ana_n monoton csökken, ezért inf⁡an=lim⁡an=3\inf a_n = \lim a_n = 3

1. zárthelyi, β-variáns, 6. feladat

IMSC2 + 2 + 1 + 3 = 8 pont

Írjunk az nn tízes számrendszerben felírt alakja elé tizedes pontot, és ez elé egy 00 számjegyet. A kapott véges tizedes tört legyen ana_n (Azaz an=0.na_n = 0.n

  • a) Adja meg az ana_n sorozat olyan részsorozatát, aminek határértéke 11

  • b) Adja meg az ana_n sorozat olyan részsorozatát, aminek határértéke 00

  • c) Adja meg az ana_n sorozat olyan részsorozatát, aminek határértéke 0.50.5

    Ha valamelyik nem létezik, indokolja!

  • d) Adja meg az ana_n sorozat torlódási pontjainak halmazát!

Megoldás megjelenítése
  • a) φ(n)=10n−1\varphi (n) = 10^n - 1 esetén aφ(n)=10n−110n=1−10−n→1a_{\varphi (n)} = \frac {10^n - 1}{10^n} = 1 - 10^{-n} \to 1

  • b) Ilyen nincs, mert an≥0.1a_n \ge 0.1 minden nn

  • c) φ(n)=5⋅10n−1\varphi (n) = 5 \cdot 10^{n - 1} esetén aφ(n)=0.5→0.5a_{\varphi (n)} = 0.5 \to 0.5

  • d) Jelölje TPTP a torlódási pontok halmazát. Mivel 0.1≤an≤10.1 \le a_n \le 1 minden nn ezért TP⊂[0.1,1]TP \subset [0.1, 1]

    A∈[0.1,1[A \in [0.1, 1[ esetén legyen φ(n)=⌊A⋅10n⌋\varphi (n) = \lfloor A \cdot 10^n \rfloor Ekkor aφ(n)→Aa_{\varphi (n)} \to A

    Az a) rész miatt TP=[0.1,1]TP = [0.1, 1]

1. pótzárthelyi, α-variáns, 3. feladat

16 + 16 = 32 pont

Határozza meg az

  • a) an=2n+3nn2+n3n;\displaystyle a_n = \sqrt [n]{\frac {2^n + 3^n}{n^2 + n^3}};

  • b) bn=(2n+32n−5)3n+3;\displaystyle b_n = \left ( \frac {2n + 3}{2n - 5} \right )^{3n + 3};

sorozatok határértékét, ha léteznek!

Megoldás megjelenítése
  • a)

    3←32nn3n=3nn3+n3n≤an≤3n+3n1n=2n⋅3→3,3 \leftarrow \frac {3}{\sqrt [n]{2} \sqrt [n]{n^3}} = \sqrt [n]{\frac {3^n}{n^3 + n^3}} \le a_n \le \sqrt [n]{\frac {3^n + 3^n}{1}} = \sqrt [n]{2} \cdot 3 \to 3,

    így a rendőrelv miatt an→3a_n \to 3

  • b)

    bn=(1+4,53n1−7,53n)3n(2n+32n−5)3→e4,5e−7,5⋅1=e12b_n = \left ( \frac {1 + \frac {4{,}5}{3n}}{1 - \frac {7{,}5}{3n}} \right )^{3n} \left ( \frac {2n + 3}{2n - 5} \right )^3 \to \frac {e^{4{,}5}}{e^{-7{,}5}} \cdot 1 = e^{12}

1. pótzárthelyi, α-variáns, 4. feladat

16 pont

Mondja ki a rendőrelv valamelyik változatát!

Határozza meg a

cn=(−2)5n+(−2)−5n(−2)4n+(−2)−4nc_n = \frac {(-2)^{5n} + (-2)^{-5n}}{(-2)^{4n} + (-2)^{-4n}}

sorozat határértékét, ha létezik!

Megoldás megjelenítése

A rendőrelv (bármelyik változata elfogadható, akár a speciális is): ha an≤bn≤cna_n \le b_n \le c_n elég nagy nn és an→Aa_n \to A cn→Ac_n \to A akkor bn→Ab_n \to A

cn=(−32)n+1(−32)n16n+116n=(−2)n+1(−512)n1+1256nc_n = \frac {(-32)^n + \frac {1}{(-32)^n}}{16^n + \frac {1}{16^n}} = \frac {(-2)^n + \frac {1}{(-512)^n}}{1 + \frac {1}{256^n}}

c2n=22n+15122n1+12562n→∞c_{2n} = \frac {2^{2n} + \frac {1}{512^{2n}}}{1 + \frac {1}{256^{2n}}} \to \infty

c2n−1=−22n−1−15122n−11+12562n−1→−∞c_{2n - 1} = \frac {-2^{2n - 1} - \frac {1}{512^{2n - 1}}}{1 + \frac {1}{256^{2n - 1}}} \to -\infty

Minden elem szerepel valamelyik részsorozatban, így 2 torlódási pont van: ±∞\pm \infty lim sup⁡cn=∞\limsup c_n = \infty lim inf⁡cn=−∞\liminf c_n = -\infty a határérték nem létezik.

1. pótzárthelyi, α-variáns, 5. feladat

24 pont

Legyen a1=3a_1 = 3 és an+1=5an2−4an3a_{n + 1} = \sqrt [3]{5a_n^2 - 4a_n} minden n∈N+n \in \mathbb {N}^+ esetén!

Vizsgálja a rekurzióval adott sorozatot korlátosság, monotonitás és konvergencia szempontjából!

Megoldás megjelenítése

Az A=5A2−4A3A = \sqrt [3]{5A^2 - 4A} egyenlet megoldásai A1=0A_1 = 0 A2=1A_2 = 1 és A3=4A_3 = 4

Teljes indukcióval belátjuk, hogy 1≤an≤41 \le a_n \le 4 minden nn

n=1n = 1 esetén 1≤a1=3≤41 \le a_1 = 3 \le 4 teljesül.

Ha 1≤an≤41 \le a_n \le 4 akkor 1≤5an−4≤161 \le 5a_n - 4 \le 16 ezért 1≤an(5an−4)=5an2−4an≤641 \le a_n (5a_n - 4) = 5a_n^2 - 4a_n \le 64 tehát 1≤5an2−4an3=an+1≤41 \le \sqrt [3]{5a_n^2 - 4a_n} = a_{n + 1} \le 4

Megmutatjuk, hogy an≤an+1a_n \le a_{n + 1} minden nn

Köbre emelés után an3≤5an2−4ana_n^3 \le 5a_n^2 - 4a_n azaz an(an2−5an+4)=an3−5an2+4an≤0a_n (a_n^2 - 5a_n + 4) = a_n^3 - 5a_n^2 + 4a_n \le 0 ami teljesül, mivel an>0a_n > 0 és an2−5an+4≤0a_n^2 - 5a_n + 4 \le 0 az előbbi korlátok között.

Megmutattuk, hogy ana_n monoton és korlátos, így a konvergencia elégséges feltétele miatt konvergens.

Legyen A=lim⁡an∈RA = \lim a_n \in \mathbb {R} Felhasználva a részsorozat határértékére és a határérték és a műveletek kapcsolatára vonatkozó tételeket, kapjuk az A=5A2−4A3A = \sqrt [3]{5A^2 - 4A} egyenletet.

Mivel ana_n monoton növő, ezért A≥a1=3A \ge a_1 = 3 így a fenti gyökök közül csak az A3=4A_3 = 4 lehet a határérték.

1. pótzárthelyi, α-variáns, 6. feladat

IMSC4 + 4 = 8 pont
  • a) Számolja ki a lim⁡(2n)!n2n\displaystyle \lim \frac {(2n)!}{n^{2n}} határértéket!

  • b) n!nn>1e\displaystyle \frac {\sqrt [n]{n!}}{n} > \frac {1}{e} felhasználásával számolja ki a lim⁡(3n)!n3n\displaystyle \lim \frac {(3n)!}{n^{3n}} határértéket!

Megoldás megjelenítése
  • a) A mértani és a számtani közép közötti egyenlőtlenség miatt k⋅(2n−k)n2≤1\frac {k \cdot (2n - k)}{n^2} \le 1 minden k∈{0,…,2n}k \in \{0, \ldots , 2n\} esetén. Ezt felhasználva

    0≤(2n)!n2n=1⋅(2n−1)n2⋅2⋅(2n−2)n2⏟≤1⋯(n−1)⋅(n+1)n2⏟≤1⋅n⋅2nn2≤2(2n−1)n2→0.0 \le \frac {(2n)!}{n^{2n}} = \frac {1 \cdot (2n - 1)}{n^2} \cdot \underbrace {\frac {2 \cdot (2n - 2)}{n^2}}_{\le 1} \cdots \underbrace {\frac {(n - 1) \cdot (n + 1)}{n^2}}_{\le 1} \cdot \frac {n \cdot 2n}{n^2} \le \frac {2(2n - 1)}{n^2} \to 0.

    A rendőrelv miatt lim⁡(2n)!n2n=0\displaystyle \lim \frac {(2n)!}{n^{2n}} = 0

  • b) nn helyére 3n3n írva kapjuk, hogy (3n)!3n3n>1e\displaystyle \frac {\sqrt [3n]{(3n)!}}{3n} > \frac {1}{e} amiből (3n)!n3n>(3e)3n→∞\displaystyle \frac {(3n)!}{n^{3n}} > \left (\frac {3}{e}\right )^{3n} \to \infty így a speciális rendőrelv miatt lim⁡(3n)!n3n=∞\displaystyle \lim \frac {(3n)!}{n^{3n}} = \infty

1. pótzárthelyi, β-variáns, 3. feladat

16 + 16 = 32 pont

Határozza meg az

  • a) an=3n+4nn3+n4n;\displaystyle a_n = \sqrt [n]{\frac {3^n + 4^n}{n^3 + n^4}};

  • b) bn=(5n+25n−3)2n+2;\displaystyle b_n = \left ( \frac {5n + 2}{5n - 3} \right )^{2n + 2};

sorozatok határértékét, ha léteznek!

Megoldás megjelenítése
  • a)

    4←42nn4n=4nn4+n4n≤an≤4n+4n1n=2n⋅4→4,4 \leftarrow \frac {4}{\sqrt [n]{2} \sqrt [n]{n^4}} = \sqrt [n]{\frac {4^n}{n^4 + n^4}} \le a_n \le \sqrt [n]{\frac {4^n + 4^n}{1}} = \sqrt [n]{2} \cdot 4 \to 4,

    így a rendőrelv miatt an→4a_n \to 4

  • b)

    bn=(1+0,82n1−1,22n)2n(5n+25n−3)2→e0,8e−1,2⋅1=e2b_n = \left ( \frac {1 + \frac {0{,}8}{2n}}{1 - \frac {1{,}2}{2n}} \right )^{2n} \left ( \frac {5n + 2}{5n - 3} \right )^2 \to \frac {e^{0{,}8}}{e^{-1{,}2}} \cdot 1 = e^2

1. pótzárthelyi, β-variáns, 4. feladat

16 pont

Mondja ki a rendőrelv valamelyik változatát!

Határozza meg a

cn=(−3)3n+(−3)−3n(−3)2n+(−3)−2nc_n = \frac {(-3)^{3n} + (-3)^{-3n}}{(-3)^{2n} + (-3)^{-2n}}

sorozat határértékét, ha létezik!

Megoldás megjelenítése

A rendőrelv (bármelyik változata elfogadható, akár a speciális is): ha an≤bn≤cna_n \le b_n \le c_n elég nagy nn és an→Aa_n \to A cn→Ac_n \to A akkor bn→Ab_n \to A

cn=(−27)n+1(−27)n9n+19n=(−3)n+1(−243)n1+181nc_n = \frac {(-27)^n + \frac {1}{(-27)^n}}{9^n + \frac {1}{9^n}} = \frac {(-3)^n + \frac {1}{(-243)^n}}{1 + \frac {1}{81^n}}

c2n=32n+12432n1+1812n→∞c_{2n} = \frac {3^{2n} + \frac {1}{243^{2n}}}{1 + \frac {1}{81^{2n}}} \to \infty

c2n−1=−32n−1−12432n−11+1812n−1→−∞c_{2n - 1} = \frac {-3^{2n - 1} - \frac {1}{243^{2n - 1}}}{1 + \frac {1}{81^{2n - 1}}} \to -\infty

Minden elem szerepel valamelyik részsorozatban, így 2 torlódási pont van: ±∞\pm \infty lim sup⁡cn=∞\limsup c_n = \infty lim inf⁡cn=−∞\liminf c_n = -\infty a határérték nem létezik.

1. pótzárthelyi, β-variáns, 5. feladat

24 pont

Legyen a1=2a_1 = 2 és an+1=6an2−5an3a_{n + 1} = \sqrt [3]{6a_n^2 - 5a_n} minden n∈N+n \in \mathbb {N}^+ esetén!

Vizsgálja a rekurzióval adott sorozatot korlátosság, monotonitás és konvergencia szempontjából!

Megoldás megjelenítése

Az A=6A2−5A3A = \sqrt [3]{6A^2 - 5A} egyenlet megoldásai A1=0A_1 = 0 A2=1A_2 = 1 és A3=5A_3 = 5

Teljes indukcióval belátjuk, hogy 1≤an≤51 \le a_n \le 5 minden nn

n=1n = 1 esetén 1≤a1=2≤51 \le a_1 = 2 \le 5 teljesül.

Ha 1≤an≤51 \le a_n \le 5 akkor 1≤6an−5≤251 \le 6a_n - 5 \le 25 ezért 1≤an(6an−5)=6an2−5an≤1251 \le a_n (6a_n - 5) = 6a_n^2 - 5a_n \le 125 tehát 1≤6an2−5an3=an+1≤51 \le \sqrt [3]{6a_n^2 - 5a_n} = a_{n + 1} \le 5

Megmutatjuk, hogy an≤an+1a_n \le a_{n + 1} minden nn

Köbre emelés után an3≤6an2−5ana_n^3 \le 6a_n^2 - 5a_n azaz an(an2−6an+5)=an3−6an2+5an≤0a_n (a_n^2 - 6a_n + 5) = a_n^3 - 6a_n^2 + 5a_n \le 0 ami teljesül, mivel an>0a_n > 0 és an2−6an+5≤0a_n^2 - 6a_n + 5 \le 0 az előbbi korlátok között.

Megmutattuk, hogy ana_n monoton és korlátos, így a konvergencia elégséges feltétele miatt konvergens.

Legyen A=lim⁡an∈RA = \lim a_n \in \mathbb {R} Felhasználva a részsorozat határértékére és a határérték és a műveletek kapcsolatára vonatkozó tételeket, kapjuk az A=6A2−5A3A = \sqrt [3]{6A^2 - 5A} egyenletet.

Mivel ana_n monoton növő, ezért A≥a1=2A \ge a_1 = 2 így a fenti gyökök közül csak az A3=5A_3 = 5 lehet a határérték.

1. pótzárthelyi, β-variáns, 6. feladat

IMSC4 + 4 = 8 pont
  • a) Számolja ki a lim⁡(2n)!n2n\displaystyle \lim \frac {(2n)!}{n^{2n}} határértéket!

  • b) n!nn>1e\displaystyle \frac {\sqrt [n]{n!}}{n} > \frac {1}{e} felhasználásával számolja ki a lim⁡(3n)!n3n\displaystyle \lim \frac {(3n)!}{n^{3n}} határértéket!

Megoldás megjelenítése
  • a) A mértani és a számtani közép közötti egyenlőtlenség miatt k⋅(2n−k)n2≤1\frac {k \cdot (2n - k)}{n^2} \le 1 minden k∈{0,…,2n}k \in \{0, \ldots , 2n\} esetén. Ezt felhasználva

    0≤(2n)!n2n=1⋅(2n−1)n2⋅2⋅(2n−2)n2⏟≤1⋯(n−1)⋅(n+1)n2⏟≤1⋅n⋅2nn2≤2(2n−1)n2→0.0 \le \frac {(2n)!}{n^{2n}} = \frac {1 \cdot (2n - 1)}{n^2} \cdot \underbrace {\frac {2 \cdot (2n - 2)}{n^2}}_{\le 1} \cdots \underbrace {\frac {(n - 1) \cdot (n + 1)}{n^2}}_{\le 1} \cdot \frac {n \cdot 2n}{n^2} \le \frac {2(2n - 1)}{n^2} \to 0.

    A rendőrelv miatt lim⁡(2n)!n2n=0\displaystyle \lim \frac {(2n)!}{n^{2n}} = 0

  • b) nn helyére 3n3n írva kapjuk, hogy (3n)!3n3n>1e\displaystyle \frac {\sqrt [3n]{(3n)!}}{3n} > \frac {1}{e} amiből (3n)!n3n>(3e)3n→∞\displaystyle \frac {(3n)!}{n^{3n}} > \left (\frac {3}{e}\right )^{3n} \to \infty így a speciális rendőrelv miatt lim⁡(3n)!n3n=∞\displaystyle \lim \frac {(3n)!}{n^{3n}} = \infty