Az előző két jegyzetben a trigonometrikus és a hiperbolikus függvények feltűnően hasonlóan viselkedtek: az egységkör és az egységhiperbola, a két Pitagorasz-tétel, a párosság és a páratlanság mind párban jártak. Ez nem véletlen. A komplex számok körében a két
függvénycsalád lényegében ugyanaz, csak a képzetes tengely mentén elforgatva:
cosx=cosh(ix),isinx=sinh(ix).
Ebben a jegyzetben ezt az összefüggést mutatjuk meg, és megnézzük, mire jó.
1. Az Euler-formula
A komplex számok exponenciális alakjából ismert az Euler-formula: minden x∈R esetén
eix=cosx+isinx.
Mivel a koszinusz páros, a szinusz pedig páratlan, x helyére −x-et írva
e−ix=cosx−isinx.
A két egyenlőséget összeadva, illetve kivonva a koszinusz és a szinusz az exponenciális függvénnyel is kifejezhető (1. ábra):
cosx=2eix+e−ix,sinx=2ieix−e−ix.
Vessük össze ezt a hiperbolikus függvények exponenciális alakjával:
coshx=2ex+e−x,sinhx=2ex−e−x.
A különbség csak annyi, hogy a trigonometrikus képletekben ex helyett eix áll, a szinusz nevezőjében pedig 2 helyett 2i.
1. ábra. Az eix és az e−ix pont egymás tükörképe a valós tengelyre. Összegük valós: 2cosx (a piros szakasz cosx), különbségük tisztán képzetes: 2isinx (a kék szakasz sinx).
2. Kiterjesztés a komplex számokra
A komplex kitevőjű hatványt a komplex számok exponenciális alakja már értelmezi: ha z=a+bi, ahol a,b∈R, akkor
ez=ea(cosb+isinb).
Az előző fejezet képletei így tetszőleges komplex számra is értelmesek, és ezekkel terjesztjük ki a függvényeket.
Szavakban: a koszinusz a képzetes tengely mentén koszinusz hiperbolikusz, a szinusz pedig (i-szeres) szinusz hiperbolikusz. Valós y esetén például cos(iy)=coshy, ami y→±∞ esetén végtelenhez tart (2. ábra).
2. ábra. A valós tengely mentén a koszinusz −1 és 1 között hullámzik (piros), a képzetes tengely mentén viszont cos(ix)=coshx (lila), ami nem korlátos. Mindkettő páros, és értéke a 0-ban1.
Megjegyzés. Valós számokra ∣cosx∣≤1 és ∣sinx∣≤1, a komplex síkon azonban ez már nem igaz: például cosi=cosh1≈1,54, és ∣sin(iy)∣=∣sinhy∣
tetszőlegesen nagy lehet.
4. Azonosságok átvitele
A kapcsolat haszna, hogy a trigonometrikus azonosságokból számolás nélkül kapunk hiperbolikusakat. A trigonometrikus addíciós tételek, például
A példákban mindig ugyanaz történt: a cos helyére cosh, a sin helyére sinh került, és ahol két szinusz szorzata állt, ott i⋅i=−1 miatt előjelet váltott a tag. Ez az Osborn-szabály:
.
Trigonometrikus
Hiperbolikus
cos2x+sin2x=1
cosh2x−sinh2x=1
sin2x=2sinxcosx
sinh2x=2sinhxcoshx
cos2x=cos2x−sin2x
cosh2x=cosh2x+sinh2x
sin(x+y)=sinxcosy+cosxsiny
sinh(x+y)=sinhxcoshy+coshxsinhy
cos(x+y)=cosxcosy−sinxsiny
cosh(x+y)=coshxcoshy+sinhxsinhy
1+tan2x=cos2x1
1−tanh2x=cosh2x1
A tan2x=sin2x/cos2x is két szinusz szorzatát tartalmazza, ezért vált előjelet a tangenses azonosság.
5. Valós és képzetes rész
Az addíciós tételekből a komplex szinusz és koszinusz valós és képzetes része is kiszámolható.
6. Példa. Oldjuk meg a cosz=2 egyenletet a komplex számok körében!
Legyen z=x+iy, ahol x,y∈R. Az előző tétel szerint
cosxcoshy−isinxsinhy=2,
vagyis a valós és a képzetes részeket összevetve
cosxcoshy=2éssinxsinhy=0.
Ha sinhy=0, akkor y=0, és cosx=2 lehetetlen. Így sinx=0, azaz x=kπ, és ekkor cosx=±1. Mivel coshy≥1>0, csak cosx=1 jöhet szóba, vagyis x=2kπ és coshy=2. Ennek
megoldásai y=±arcosh2=±ln(2+3). A megoldás tehát:
z=2kπ±iln(2+3)(k∈Z).
7. Példa. Hol nulla a komplex szinusz?
Legyen z=x+iy. A sinz=0 egyenlet valós és képzetes része:
sinxcoshy=0éscosxsinhy=0.
Mivel coshy≥1, az elsőből sinx=0, azaz x=kπ. Ekkor cosx=±1, így a másodikból sinhy=0, azaz y=0. A komplex szinusznak tehát nincs új zérushelye: ezek pontosan a valós z=kπ(k∈Z) számok.
6. A komplex függvények ábrázolása
Egy f:C→C függvény grafikonja négydimenziós volna: két dimenzió kell a változónak és kettő az értéknek, így közvetlenül nem rajzolható le. Szemléletes megoldás, ha a komplex sík minden z pontját az ∣f(z)∣ abszolút
érték szerint színezzük, vagy ∣f(z)∣-t felületként a sík fölé rajzoljuk. Az abszolút értékek az előző fejezet tételéből kiszámolhatók.
és ezekre az előző két képlet adja az állítást. A tangensek abszolút értéke pedig a számláló és a nevező abszolút értékének hányadosa. □
3. ábra. A hat függvény abszolút értéke a komplex síkon, logaritmikus színskálán (sötét: kicsi, világos: nagy). A karikák a zérushelyek, a rombuszok a tangensek pólusai (ahol a nevező nulla). Az alsó sor színskálája finomabb, mert a tangensek a pólusaiktól távol
1 közelében maradnak. A hiperbolikus függvények képe (jobbra) a trigonometrikusaké (balra) 90∘-kal elforgatva.
Az abszolút érték mellett a valós és a képzetes rész is felületként ábrázolható (4–6. ábra). A trigonometrikus függvényekét az előző fejezet tétele
adja, a hiperbolikusakét pedig ugyanígy az addíciós tételek:
4. ábra. A sinz (balra) és a sinhz (jobbra) valós része, képzetes része és abszolút értéke. A piros görbe a felület metszete a valós, illetve a képzetes tengely fölött; ahol a felület eltakarja, ott nem látszik. A valós tengelyen sinx valós, a képzetes
tengelyen sinh(iy)=isiny tisztán képzetes.
5. ábra. A cosz (balra) és a coshz (jobbra) valós része, képzetes része és abszolút értéke. A piros görbe a felület metszete a valós, illetve a képzetes tengely fölött; ahol a felület eltakarja, ott nem látszik. Mindkét metszet valós: cosx, illetve cosh(iy)=cosy.
6. ábra. A tanz (balra) és a tanhz (jobbra) valós része, képzetes része és abszolút értéke, a pólusok közelében ±3-nál levágva. A piros görbe a felület metszete a valós, illetve a képzetes tengely fölött; ahol a felület eltakarja, ott nem látszik. A
valós tengelyen tanx valós, a képzetes tengelyen tanh(iy)=itany tisztán képzetes.
Az ábrák (3–6. ábra) és a tétel képletei alapján a hat függvény összevetése:
•Zérushelyek. A sinz zérushelyei a kπ, a cosz-éi a π/2+kπ valós számok; a sinhz zérushelyei a kπi, a coshz-éi a (π/2+kπ)i tisztán képzetes számok
(k∈Z). A tangensnek a szinusszal közösek a zérushelyei, és a koszinusz zérushelyein pólusa van; a tangens hiperbolikusz ugyanígy a szinusz és a koszinusz hiperbolikuszból.
•Periodicitás. A szinusz és a koszinusz a valós tengely irányában periodikus: sin(z+2π)=sinz. A hiperbolikus függvények a képzetes irányban: sinh(z+2πi)=sinhz, mert ez+2πi=ez. A tangensek periódusa ennek fele: π, illetve πi.
•Növekedés. A szinusz és a koszinusz a valós tengely mentén korlátos, a képzetes irányban viszont 21e∣y∣-hez hasonlóan nő; a hiperbolikus függvényeknél éppen fordítva. A tangensek ezzel
szemben korlátosak a pólusaiktól távol: a tétel képlete szerint ∣tan(x+iy)∣→1, ha ∣y∣→∞, mert a számláló és a nevező is sinh2y-hoz hasonlóan nő; a ∣tanh(x+iy)∣ ugyanígy 1-hez tart, ha ∣x∣→∞.
•Elforgatás. Mivel ∣sinhz∣=∣sin(iz)∣,∣coshz∣=∣cos(iz)∣ és ∣tanhz∣=∣tan(iz)∣, és az i-vel való szorzás 90∘-os elforgatás, a hiperbolikus függvények képe a
trigonometrikusaké 90∘-kal elforgatva.
•Eltolás. Ahogy a valós számokon, a koszinusz a szinusz eltoltja (cosz=sin(z+π/2)), és ugyanígy a koszinusz hiperbolikusz a szinusz hiperbolikuszé a képzetes irányban.