A trigonometrikus és a hiperbolikus függvények kapcsolata

Trigonometrikus és hiperbolikus függvények

Letöltés PDF-ben

Az előző két jegyzetben a trigonometrikus és a hiperbolikus függvények feltűnően hasonlóan viselkedtek: az egységkör és az egységhiperbola, a két Pitagorasz-tétel, a párosság és a páratlanság mind párban jártak. Ez nem véletlen. A komplex számok körében a két függvénycsalád lényegében ugyanaz, csak a képzetes tengely mentén elforgatva:

cos⁡x=cosh⁡(ix),\cos x = \cosh (ix),isin⁡x=sinh⁡(ix).i \sin x = \sinh (ix)\text .

Ebben a jegyzetben ezt az összefüggést mutatjuk meg, és megnézzük, mire jó.

1. Az Euler-formula

A komplex számok exponenciális alakjából ismert az Euler-formula: minden x∈Rx \in \mathbb {R} esetén

eix=cos⁡x+isin⁡x.e^{ix} = \cos x + i \sin x\text .

Mivel a koszinusz páros, a szinusz pedig páratlan, xx helyére −x-x írva

e−ix=cos⁡x−isin⁡x.e^{-ix} = \cos x - i \sin x\text .

A két egyenlőséget összeadva, illetve kivonva a koszinusz és a szinusz az exponenciális függvénnyel is kifejezhető (1. ábra):

cos⁡x=eix+e−ix2,\cos x = \frac {e^{ix} + e^{-ix}}{2},sin⁡x=eix−e−ix2i.\sin x = \frac {e^{ix} - e^{-ix}}{2i}\text .

Vessük össze ezt a hiperbolikus függvények exponenciális alakjával:

cosh⁡x=ex+e−x2,\cosh x = \frac {e^{x} + e^{-x}}{2},sinh⁡x=ex−e−x2.\sinh x = \frac {e^{x} - e^{-x}}{2}\text .

A különbség csak annyi, hogy a trigonometrikus képletekben exe^{x} helyett eixe^{ix} áll, a szinusz nevezőjében pedig 22 helyett 2i2i

1. ábra. Az eixe^{ix} és az e−ixe^{-ix} pont egymás tükörképe a valós tengelyre. Összegük valós: 2cos⁡x2\cos x (a piros szakasz cos⁡x\cos x különbségük tisztán képzetes: 2isin⁡x2i \sin x (a kék szakasz sin⁡x\sin x

2. Kiterjesztés a komplex számokra

A komplex kitevőjű hatványt a komplex számok exponenciális alakja már értelmezi: ha z=a+biz = a + bi ahol a,b∈Ra, b \in \mathbb {R} akkor

ez=ea(cos⁡b+isin⁡b).e^{z} = e^{a} (\cos b + i \sin b)\text .

Az előző fejezet képletei így tetszőleges komplex számra is értelmesek, és ezekkel terjesztjük ki a függvényeket.

1. Definíció. Minden z∈Cz \in \mathbb {C} esetén

cos⁡z:=eiz+e−iz2,\cos z := \frac {e^{iz} + e^{-iz}}{2},sin⁡z:=eiz−e−iz2i,\sin z := \frac {e^{iz} - e^{-iz}}{2i},cosh⁡z:=ez+e−z2,\cosh z := \frac {e^{z} + e^{-z}}{2},sinh⁡z:=ez−e−z2,\sinh z := \frac {e^{z} - e^{-z}}{2}\text ,

továbbá tan⁡z:=sin⁡z/cos⁡z\tan z := \sin z/\cos z és tanh⁡z:=sinh⁡z/cosh⁡z\tanh z := \sinh z/\cosh z ahol a nevező nem nulla.

Valós zz esetén ezek a megszokott függvények: a trigonometrikusak az Euler-formula, a hiperbolikusak az exponenciális alakjuk miatt.

3. A kapcsolat

2. Tétel. Minden z∈Cz \in \mathbb {C} esetén

cosh⁡(iz)=cos⁡z,\cosh (iz) = \cos z,sinh⁡(iz)=isin⁡z,\sinh (iz) = i \sin z,

cos⁡(iz)=cosh⁡z,\cos (iz) = \cosh z,sin⁡(iz)=isinh⁡z,\sin (iz) = i \sinh z,

és ahol a nevező nem nulla,

tanh⁡(iz)=itan⁡z,\tanh (iz) = i \tan z,tan⁡(iz)=itanh⁡z.\tan (iz) = i \tanh z\text .

Bizonyítás. Helyettesítsünk be a definíciókba. Az első kettő:

cosh⁡(iz)=eiz+e−iz2=cos⁡z,\cosh (iz) = \frac {e^{iz} + e^{-iz}}{2} = \cos z,sinh⁡(iz)=eiz−e−iz2=i⋅eiz−e−iz2i=isin⁡z.\sinh (iz) = \frac {e^{iz} - e^{-iz}}{2} = i \cdot \frac {e^{iz} - e^{-iz}}{2i} = i \sin z\text .

A második kettőnél i⋅iz=−zi \cdot iz = -z

cos⁡(iz)=e−z+ez2=cosh⁡z,\cos (iz) = \frac {e^{-z} + e^{z}}{2} = \cosh z,sin⁡(iz)=e−z−ez2i=i⋅ez−e−z2=isinh⁡z,\sin (iz) = \frac {e^{-z} - e^{z}}{2i} = i \cdot \frac {e^{z} - e^{-z}}{2} = i \sinh z\text ,

ahol felhasználtuk, hogy 1/i=−i1/i = -i A tangensekre ezekből

tanh⁡(iz)=sinh⁡(iz)cosh⁡(iz)=isin⁡zcos⁡z=itan⁡z,\tanh (iz) = \frac {\sinh (iz)}{\cosh (iz)} = \frac {i \sin z}{\cos z} = i \tan z,tan⁡(iz)=sin⁡(iz)cos⁡(iz)=isinh⁡zcosh⁡z=itanh⁡z.\tan (iz) = \frac {\sin (iz)}{\cos (iz)} = \frac {i \sinh z}{\cosh z} = i \tanh z\text .

□

Szavakban: a koszinusz a képzetes tengely mentén koszinusz hiperbolikusz, a szinusz pedig ii szinusz hiperbolikusz. Valós yy esetén például cos⁡(iy)=cosh⁡y\cos (iy) = \cosh y ami y→±∞y \to \pm \infty esetén végtelenhez tart (2. ábra).

2. ábra. A valós tengely mentén a koszinusz −1-1 és 11 között hullámzik (piros), a képzetes tengely mentén viszont cos⁡(ix)=cosh⁡x\cos (ix) = \cosh x (lila), ami nem korlátos. Mindkettő páros, és értéke a 00 11

Megjegyzés. Valós számokra ∣cos⁡x∣≤1|\cos x| \le 1 és ∣sin⁡x∣≤1|\sin x| \le 1 a komplex síkon azonban ez már nem igaz: például cos⁡i=cosh⁡1≈1,54\cos i = \cosh 1 \approx 1{,}54 és ∣sin⁡(iy)∣=∣sinh⁡y∣|\sin (iy)| = |\sinh y| tetszőlegesen nagy lehet.

4. Azonosságok átvitele

A kapcsolat haszna, hogy a trigonometrikus azonosságokból számolás nélkül kapunk hiperbolikusakat. A trigonometrikus addíciós tételek, például

sin⁡(z+w)=sin⁡zcos⁡w+cos⁡zsin⁡w,\sin (z + w) = \sin z \cos w + \cos z \sin w,cos⁡(z+w)=cos⁡zcos⁡w−sin⁡zsin⁡w,\cos (z + w) = \cos z \cos w - \sin z \sin w\text ,

az exponenciális alakból ugyanúgy beláthatók komplex zz és ww esetén is, mint valós számokra.

3. Példa. Vezessük le a trigonometrikus Pitagorasz-tételből a hiperbolikusat!

Írjunk xx helyére ixix a cos⁡2x+sin⁡2x=1\cos ^2 x + \sin ^2 x = 1 azonosságba:

1=cos⁡2(ix)+sin⁡2(ix)=cosh⁡2x+(isinh⁡x)2=cosh⁡2x−sinh⁡2x.1 = \cos ^2(ix) + \sin ^2(ix) = \cosh ^2 x + (i \sinh x)^2 = \cosh ^2 x - \sinh ^2 x\text .

4. Példa. Vezessük le a hiperbolikus addíciós tételeket!

Írjunk xx helyére ixix yy helyére iyiy

cosh⁡(x+y)=cos⁡(ix+iy)=cos⁡(ix)cos⁡(iy)−sin⁡(ix)sin⁡(iy)=cosh⁡xcosh⁡y−(isinh⁡x)(isinh⁡y),\begin {aligned} \cosh (x + y) & = \cos (ix + iy) = \cos (ix) \cos (iy) - \sin (ix) \sin (iy) \\ & = \cosh x \cosh y - (i \sinh x)(i \sinh y)\text , \end {aligned}

vagyis

cosh⁡(x+y)=cosh⁡xcosh⁡y+sinh⁡xsinh⁡y.\cosh (x + y) = \cosh x \cosh y + \sinh x \sinh y\text .

Hasonlóan, sinh⁡(x+y)=−isin⁡(ix+iy)\sinh (x + y) = -i \sin (ix + iy) miatt

sinh⁡(x+y)=−i(sin⁡(ix)cos⁡(iy)+cos⁡(ix)sin⁡(iy))=−i(isinh⁡xcosh⁡y+icosh⁡xsinh⁡y),\begin {aligned} \sinh (x + y) & = -i \bigl (\sin (ix) \cos (iy) + \cos (ix) \sin (iy)\bigr ) \\ & = -i \bigl (i \sinh x \cosh y + i \cosh x \sinh y\bigr )\text , \end {aligned}

vagyis

sinh⁡(x+y)=sinh⁡xcosh⁡y+cosh⁡xsinh⁡y.\sinh (x + y) = \sinh x \cosh y + \cosh x \sinh y\text .

A példákban mindig ugyanaz történt: a cos⁡\cos helyére cosh⁡\cosh a sin⁡\sin helyére sinh⁡\sinh került, és ahol két szinusz szorzata állt, ott i⋅i=−1i \cdot i = -1 miatt előjelet váltott a tag. Ez az Osborn-szabály:

.
Trigonometrikus Hiperbolikus
cos⁡2x+sin⁡2x=1\cos ^2 x + \sin ^2 x = 1 cosh⁡2x−sinh⁡2x=1\cosh ^2 x - \sinh ^2 x = 1
sin⁡2x=2sin⁡xcos⁡x\sin 2x = 2 \sin x \cos x sinh⁡2x=2sinh⁡xcosh⁡x\sinh 2x = 2 \sinh x \cosh x
cos⁡2x=cos⁡2x−sin⁡2x\cos 2x = \cos ^2 x - \sin ^2 x cosh⁡2x=cosh⁡2x+sinh⁡2x\cosh 2x = \cosh ^2 x + \sinh ^2 x
sin⁡(x+y)=sin⁡xcos⁡y+cos⁡xsin⁡y\sin (x + y) = \sin x \cos y + \cos x \sin y sinh⁡(x+y)=sinh⁡xcosh⁡y+cosh⁡xsinh⁡y\sinh (x + y) = \sinh x \cosh y + \cosh x \sinh y
cos⁡(x+y)=cos⁡xcos⁡y−sin⁡xsin⁡y\cos (x + y) = \cos x \cos y - \sin x \sin y cosh⁡(x+y)=cosh⁡xcosh⁡y+sinh⁡xsinh⁡y\cosh (x + y) = \cosh x \cosh y + \sinh x \sinh y
1+tan⁡2x=1cos⁡2x1 + \tan ^2 x = \dfrac {1}{\cos ^2 x} 1−tanh⁡2x=1cosh⁡2x1 - \tanh ^2 x = \dfrac {1}{\cosh ^2 x}

A tan⁡2x=sin⁡2x/cos⁡2x\tan ^2 x = \sin ^2 x/\cos ^2 x is két szinusz szorzatát tartalmazza, ezért vált előjelet a tangenses azonosság.

5. Valós és képzetes rész

Az addíciós tételekből a komplex szinusz és koszinusz valós és képzetes része is kiszámolható.

5. Tétel. Minden x,y∈Rx, y \in \mathbb {R} esetén

sin⁡(x+iy)=sin⁡xcosh⁡y+icos⁡xsinh⁡y,\sin (x + iy) = \sin x \cosh y + i \cos x \sinh y,cos⁡(x+iy)=cos⁡xcosh⁡y−isin⁡xsinh⁡y.\cos (x + iy) = \cos x \cosh y - i \sin x \sinh y\text .

Bizonyítás. Az addíciós tételekből, cos⁡(iy)=cosh⁡y\cos (iy) = \cosh y és sin⁡(iy)=isinh⁡y\sin (iy) = i \sinh y felhasználásával:

sin⁡(x+iy)=sin⁡xcos⁡(iy)+cos⁡xsin⁡(iy)=sin⁡xcosh⁡y+icos⁡xsinh⁡y,\sin (x + iy) = \sin x \cos (iy) + \cos x \sin (iy) = \sin x \cosh y + i \cos x \sinh y\text ,

cos⁡(x+iy)=cos⁡xcos⁡(iy)−sin⁡xsin⁡(iy)=cos⁡xcosh⁡y−isin⁡xsinh⁡y.\cos (x + iy) = \cos x \cos (iy) - \sin x \sin (iy) = \cos x \cosh y - i \sin x \sinh y\text .

□

6. Példa. Oldjuk meg a cos⁡z=2\cos z = 2 egyenletet a komplex számok körében!

Legyen z=x+iyz = x + iy ahol x,y∈Rx, y \in \mathbb {R} Az előző tétel szerint

cos⁡xcosh⁡y−isin⁡xsinh⁡y=2,\cos x \cosh y - i \sin x \sinh y = 2\text ,

vagyis a valós és a képzetes részeket összevetve

cos⁡xcosh⁡y=2\cos x \cosh y = 2és\text {és}sin⁡xsinh⁡y=0.\sin x \sinh y = 0\text .

Ha sinh⁡y=0\sinh y = 0 akkor y=0y = 0 és cos⁡x=2\cos x = 2 lehetetlen. Így sin⁡x=0\sin x = 0 azaz x=kπx = k\pi és ekkor cos⁡x=±1\cos x = \pm 1 Mivel cosh⁡y≥1>0\cosh y \ge 1 > 0 csak cos⁡x=1\cos x = 1 jöhet szóba, vagyis x=2kπx = 2k\pi és cosh⁡y=2\cosh y = 2 Ennek megoldásai y=±arcosh⁡2=±ln⁡(2+3)y = \pm \arcosh 2 = \pm \ln \left (2 + \sqrt {3}\right ) A megoldás tehát:

z=2kπ±iln⁡(2+3)z = 2k\pi \pm i \ln \left (2 + \sqrt {3}\right )(k∈Z).(k \in \mathbb {Z})\text .

7. Példa. Hol nulla a komplex szinusz?

Legyen z=x+iyz = x + iy A sin⁡z=0\sin z = 0 egyenlet valós és képzetes része:

sin⁡xcosh⁡y=0\sin x \cosh y = 0és\text {és}cos⁡xsinh⁡y=0.\cos x \sinh y = 0\text .

Mivel cosh⁡y≥1\cosh y \ge 1 az elsőből sin⁡x=0\sin x = 0 azaz x=kπx = k\pi Ekkor cos⁡x=±1\cos x = \pm 1 így a másodikból sinh⁡y=0\sinh y = 0 azaz y=0y = 0 A komplex szinusznak tehát nincs új zérushelye: ezek pontosan a valós z=kπz = k\pi (k∈Z)(k \in \mathbb {Z}) számok.

6. A komplex függvények ábrázolása

Egy f ⁣:C→Cf\colon \mathbb {C} \to \mathbb {C} függvény grafikonja négydimenziós volna: két dimenzió kell a változónak és kettő az értéknek, így közvetlenül nem rajzolható le. Szemléletes megoldás, ha a komplex sík minden zz pontját az ∣f(z)∣|f(z)| abszolút érték szerint színezzük, vagy ∣f(z)∣|f(z)| felületként a sík fölé rajzoljuk. Az abszolút értékek az előző fejezet tételéből kiszámolhatók.

8. Tétel. Minden x,y∈Rx, y \in \mathbb {R} esetén

∣sin⁡(x+iy)∣2=sin⁡2x+sinh⁡2y,|\sin (x + iy)|^2 = \sin ^2 x + \sinh ^2 y,∣cos⁡(x+iy)∣2=cos⁡2x+sinh⁡2y,|\cos (x + iy)|^2 = \cos ^2 x + \sinh ^2 y,

∣sinh⁡(x+iy)∣2=sinh⁡2x+sin⁡2y,|\sinh (x + iy)|^2 = \sinh ^2 x + \sin ^2 y,∣cosh⁡(x+iy)∣2=sinh⁡2x+cos⁡2y,|\cosh (x + iy)|^2 = \sinh ^2 x + \cos ^2 y\text ,

és ahol a nevező nem nulla,

∣tan⁡(x+iy)∣2=sin⁡2x+sinh⁡2ycos⁡2x+sinh⁡2y,|\tan (x + iy)|^2 = \frac {\sin ^2 x + \sinh ^2 y}{\cos ^2 x + \sinh ^2 y},∣tanh⁡(x+iy)∣2=sinh⁡2x+sin⁡2ysinh⁡2x+cos⁡2y.|\tanh (x + iy)|^2 = \frac {\sinh ^2 x + \sin ^2 y}{\sinh ^2 x + \cos ^2 y}\text .

Bizonyítás. Az előző tétel szerint a valós és a képzetes rész négyzetösszege

∣sin⁡(x+iy)∣2=sin⁡2xcosh⁡2y+cos⁡2xsinh⁡2y=sin⁡2x(1+sinh⁡2y)+cos⁡2xsinh⁡2y=sin⁡2x+sinh⁡2y,\begin {aligned} |\sin (x + iy)|^2 & = \sin ^2 x \cosh ^2 y + \cos ^2 x \sinh ^2 y = \sin ^2 x \left (1 + \sinh ^2 y\right ) + \cos ^2 x \sinh ^2 y \\ & = \sin ^2 x + \sinh ^2 y\text , \end {aligned}

és ugyanígy ∣cos⁡(x+iy)∣2=cos⁡2x+sinh⁡2y|\cos (x + iy)|^2 = \cos ^2 x + \sinh ^2 y A hiperbolikus függvényekre sinh⁡z=−isin⁡(iz)\sinh z = -i \sin (iz) és cosh⁡z=cos⁡(iz)\cosh z = \cos (iz) ahol i(x+iy)=−y+ixi(x + iy) = -y + ix így

∣sinh⁡(x+iy)∣=∣sin⁡(−y+ix)∣,|\sinh (x + iy)| = |\sin (-y + ix)|,∣cosh⁡(x+iy)∣=∣cos⁡(−y+ix)∣,|\cosh (x + iy)| = |\cos (-y + ix)|\text ,

és ezekre az előző két képlet adja az állítást. A tangensek abszolút értéke pedig a számláló és a nevező abszolút értékének hányadosa. □

3. ábra. A hat függvény abszolút értéke a komplex síkon, logaritmikus színskálán (sötét: kicsi, világos: nagy). A karikák a zérushelyek, a rombuszok a tangensek pólusai (ahol a nevező nulla). Az alsó sor színskálája finomabb, mert a tangensek a pólusaiktól távol 11 közelében maradnak. A hiperbolikus függvények képe (jobbra) a trigonometrikusaké (balra) 90∘90^\circ elforgatva.

Az abszolút érték mellett a valós és a képzetes rész is felületként ábrázolható (4–6. ábra). A trigonometrikus függvényekét az előző fejezet tétele adja, a hiperbolikusakét pedig ugyanígy az addíciós tételek:

sinh⁡(x+iy)=sinh⁡xcos⁡y+icosh⁡xsin⁡y,\sinh (x + iy) = \sinh x \cos y + i \cosh x \sin y,cosh⁡(x+iy)=cosh⁡xcos⁡y+isinh⁡xsin⁡y.\cosh (x + iy) = \cosh x \cos y + i \sinh x \sin y\text .

A tangensekre a tört bővítésével (a számlálót és a nevezőt is cos⁡(x−iy)\cos (x - iy) illetve cosh⁡(x−iy)\cosh (x - iy) szorozva)

tan⁡(x+iy)=sin⁡2x+isinh⁡2ycos⁡2x+cosh⁡2y,\tan (x + iy) = \frac {\sin 2x + i \sinh 2y}{\cos 2x + \cosh 2y},tanh⁡(x+iy)=sinh⁡2x+isin⁡2ycosh⁡2x+cos⁡2y.\tanh (x + iy) = \frac {\sinh 2x + i \sin 2y}{\cosh 2x + \cos 2y}\text .

4. ábra. A sin⁡z\sin z (balra) és a sinh⁡z\sinh z (jobbra) valós része, képzetes része és abszolút értéke. A piros görbe a felület metszete a valós, illetve a képzetes tengely fölött; ahol a felület eltakarja, ott nem látszik. A valós tengelyen sin⁡x\sin x valós, a képzetes tengelyen sinh⁡(iy)=isin⁡y\sinh (iy) = i \sin y tisztán képzetes.

5. ábra. A cos⁡z\cos z (balra) és a cosh⁡z\cosh z (jobbra) valós része, képzetes része és abszolút értéke. A piros görbe a felület metszete a valós, illetve a képzetes tengely fölött; ahol a felület eltakarja, ott nem látszik. Mindkét metszet valós: cos⁡x\cos x illetve cosh⁡(iy)=cos⁡y\cosh (iy) = \cos y

6. ábra. A tan⁡z\tan z (balra) és a tanh⁡z\tanh z (jobbra) valós része, képzetes része és abszolút értéke, a pólusok közelében ±3\pm 3 levágva. A piros görbe a felület metszete a valós, illetve a képzetes tengely fölött; ahol a felület eltakarja, ott nem látszik. A valós tengelyen tan⁡x\tan x valós, a képzetes tengelyen tanh⁡(iy)=itan⁡y\tanh (iy) = i \tan y tisztán képzetes.

Az ábrák (3–6. ábra) és a tétel képletei alapján a hat függvény összevetése:

  • •Zérushelyek. A sin⁡z\sin z zérushelyei a kπk\pi a cos⁡z\cos z a π/2+kπ\pi /2 + k\pi valós számok; a sinh⁡z\sinh z zérushelyei a kπik\pi i a cosh⁡z\cosh z a (π/2+kπ)i(\pi /2 + k\pi )i tisztán képzetes számok (k∈Z)(k \in \mathbb {Z}) A tangensnek a szinusszal közösek a zérushelyei, és a koszinusz zérushelyein pólusa van; a tangens hiperbolikusz ugyanígy a szinusz és a koszinusz hiperbolikuszból.

  • •Periodicitás. A szinusz és a koszinusz a valós tengely irányában periodikus: sin⁡(z+2π)=sin⁡z\sin (z + 2\pi ) = \sin z A hiperbolikus függvények a képzetes irányban: sinh⁡(z+2πi)=sinh⁡z\sinh (z + 2\pi i) = \sinh z mert ez+2πi=eze^{z + 2\pi i} = e^z A tangensek periódusa ennek fele: π\pi illetve πi\pi i

  • •Növekedés. A szinusz és a koszinusz a valós tengely mentén korlátos, a képzetes irányban viszont 12e∣y∣\frac {1}{2}e^{|y|} hasonlóan nő; a hiperbolikus függvényeknél éppen fordítva. A tangensek ezzel szemben korlátosak a pólusaiktól távol: a tétel képlete szerint ∣tan⁡(x+iy)∣→1|\tan (x + iy)| \to 1 ha ∣y∣→∞|y| \to \infty mert a számláló és a nevező is sinh⁡2y\sinh ^2 y hasonlóan nő; a ∣tanh⁡(x+iy)∣|\tanh (x + iy)| ugyanígy 11 tart, ha ∣x∣→∞|x| \to \infty

  • •Elforgatás. Mivel ∣sinh⁡z∣=∣sin⁡(iz)∣|\sinh z| = |\sin (iz)| ∣cosh⁡z∣=∣cos⁡(iz)∣|\cosh z| = |\cos (iz)| és ∣tanh⁡z∣=∣tan⁡(iz)∣|\tanh z| = |\tan (iz)| és az ii való szorzás 90∘90^\circ elforgatás, a hiperbolikus függvények képe a trigonometrikusaké 90∘90^\circ elforgatva.

  • •Eltolás. Ahogy a valós számokon, a koszinusz a szinusz eltoltja cos⁡z=sin⁡(z+π/2)\cos z = \sin (z + \pi /2) és ugyanígy a koszinusz hiperbolikusz a szinusz hiperbolikuszé a képzetes irányban.

7. Összefoglalás

.
Trigonometrikus Hiperbolikus
Görbe x2+y2=1x^2 + y^2 = 1 x2−y2=1x^2 - y^2 = 1
Exponenciális alak cos⁡z=eiz+e−iz2\cos z = \dfrac {e^{iz} + e^{-iz}}{2} cosh⁡z=ez+e−z2\cosh z = \dfrac {e^{z} + e^{-z}}{2}
sin⁡z=eiz−e−iz2i\sin z = \dfrac {e^{iz} - e^{-iz}}{2i} sinh⁡z=ez−e−z2\sinh z = \dfrac {e^{z} - e^{-z}}{2}
Pitagorasz-tétel cos⁡2z+sin⁡2z=1\cos ^2 z + \sin ^2 z = 1 cosh⁡2z−sinh⁡2z=1\cosh ^2 z - \sinh ^2 z = 1
Kapcsolat cos⁡z=cosh⁡(iz)\cos z = \cosh (iz) cosh⁡z=cos⁡(iz)\cosh z = \cos (iz)
isin⁡z=sinh⁡(iz)i \sin z = \sinh (iz) isinh⁡z=sin⁡(iz)i \sinh z = \sin (iz)