A hiperbolikus függvények sok tekintetben a trigonometrikus függvények párjai: ami ott az egységkör, az itt az egységhiperbola. Ebben a jegyzetben az egységhiperbolából építjük fel a szinusz, a koszinusz és a tangens hiperbolikuszt, megmutatjuk, hogy az
exponenciális függvénnyel is kifejezhetők, majd invertáljuk őket. A trigonometrikus függvényekkel ellentétben kettő közülük eleve kölcsönösen egyértelmű, így csak a koszinusz hiperbolikuszt kell leszűkíteni.
1. Az egységhiperbola
Az egységkör x2+y2=1 egyenletének párja az egységhiperbola:
x2−y2=1.
Két ága van, egy jobb oldali (x≥1) és egy bal oldali (x≤−1), az y=x és az y=−x egyenes pedig az aszimptotái. A továbbiakban csak a jobb oldali ággal dolgozunk.
Az egységkörön a φ szöget kétféleképpen is mérhetjük: φ a kimetszett ív hossza, és φ/2 a hozzá tartozó körcikk területe. A hiperbolán az ívhossz nem vezet szép függvényekhez, a terület viszont igen, ezért ott a szektor területével
mérünk.
1. Definíció. Induljunk el az (1,0) pontból, és haladjunk az egységhiperbola jobb oldali ágán; ha t>0, felfelé, ha t<0, lefelé, egészen addig, amíg az O origó, az (1,0) pont és az aktuális pont által határolt hiperbolikus szektor területe ∣t∣/2 nem lesz. Jelölje Pt azt a pontot, ahová érkezünk; P0=(1,0). Ekkor
cosht:=Pt első koordinátája,sinht:=Pt második koordinátája,
és
tanht:=coshtsinht.
Kiolvasva: koszinusz hiperbolikusz, szinusz hiperbolikusz és tangens hiperbolikusz.
A tangens hiperbolikusznak is van szemléletes jelentése, akárcsak a tangensnek az egységkörön: az OPt egyenes az x=1 egyenest az (1,tanht) pontban metszi (1. ábra). Mivel ez az
egyenes az y=x aszimptotánál laposabb, ∣tanht∣<1.
1. ábra. Az egységhiperbola (x2−y2=1). A narancssárga hiperbolikus szektor területe t/2; a piros szakasz cosht, a kék sinht, a zöld tanht. A bal oldali ág halvány.
1.1. Alapvető összefüggések
A definícióból, a hiperbola tulajdonságai alapján:
•Pt rajta van az egységhiperbolán, így koordinátái kielégítik az egyenletét:
cosh2t−sinh2t=1(t∈R).
Ez a trigonometrikus Pitagorasz-tétel (cos2t+sin2t=1) párja, egyetlen előjelnyi különbséggel.
•Pt a jobb oldali ágon van, így cosht≥1; továbbá cosh0=1 és sinh0=0.
•Az x tengelyre tükrözve a t-hez tartozó szektorból a −t-hez tartozó lesz, így P−t a Pt tükörképe: cosh(−t)=cosht és sinh(−t)=−sinht. A koszinusz hiperbolikusz tehát páros, a
szinusz és a tangens hiperbolikusz páratlan.
2. Az exponenciális alak
A hiperbolikus függvények, a trigonometrikusakkal ellentétben, az exponenciális függvénnyel is egyszerűen kifejezhetők.
Bizonyítás. Ehhez integrálszámítás kell; aki még nem tanulta, a tételt egyelőre bizonyítás nélkül is elfogadhatja.
Legyen t>0 és Pt=(x,y), ekkor y=x2−1>0. A hiperbolikus szektor az O, a C=(x,0) és a Pt pont alkotta háromszög, amelyből elhagyjuk a hiperbola alatti tartományt az 1 és az x között (2. ábra). A háromszög területe xy/2, és
amit a primitív függvény deriválásával ellenőrizhetünk. A szektor területe tehát
2t=2xy−2xy−ln(x+y)=2ln(x+y),vagyisx+y=et.
Mivel (x+y)(x−y)=x2−y2=1, ebből x−y=e−t. A két egyenlőséget összeadva, illetve kivonva
x=2et+e−t,y=2et−e−t.
Ha t<0, akkor Pt a P−t tükörképe az x tengelyre, és a képletek a páros, illetve páratlan alak miatt ekkor is teljesülnek; t=0 esetén pedig mindkét oldalon P0=(1,0) áll. A tangens hiperbolikusz alakja a hányadosból adódik. □
2. ábra. A hiperbolikus szektor (narancssárga) az OCPt háromszög, amelyből elhagyjuk a hiperbola alatti szürke tartományt.
A koszinusz hiperbolikusz tehát az et/2 és az e−t/2 függvény összege, a szinusz hiperbolikusz a különbségük, és cosht+sinht=et (3. ábra). Ha t nagy, e−t
elhanyagolható, így mindkettő közel van et/2-höz. A továbbiakban a függvények változóját a megszokott módon x-szel jelöljük.
3. ábra. A koszinusz hiperbolikusz (piros) az ex/2 és az e−x/2 (szaggatott) összege, a szinusz hiperbolikusz (kék) a különbségük.
3. A szinusz hiperbolikusz és az area szinusz hiperbolikusz
3.1. A szinusz hiperbolikusz
Ha Pt végigfut a hiperbola jobb oldali ágán, második koordinátája sinht. Ezt t függvényében ábrázolva a szinusz hiperbolikusz grafikonját kapjuk (4. ábra), ahogyan az egységkörből
a szinuszgörbét.
4. ábra. A szinusz hiperbolikusz az egységhiperbolából: a Pt pont magassága az x=t helyen. A narancssárga szektor területe t/2.
Főbb tulajdonságai:
•Dsinh=R és Rsinh=R;
•páratlan, és nem periodikus;
•szigorúan monoton nő, hiszen ex nő, e−x pedig csökken;
•egyetlen zérushelye van: sinhx=0⟺x=0.
3.2. Bijektív, leszűkítés nélkül
A szinusszal ellentétben a szinusz hiperbolikusz szigorúan monoton, tehát injektív: minden vízszintes egyenes legfeljebb egy pontban metszi a grafikonját (5. ábra). Mivel minden valós értéket fel is vesz,
sinh:R→R
bijektív; semmit sem kell leszűkíteni.
5. ábra. A szinusz hiperbolikusz szigorúan monoton nő: minden vízszintes egyenes pontosan egy pontban metszi a grafikonját.
3.3. Az area szinusz hiperbolikusz
3. Definíció. Az area szinusz hiperbolikusz a szinusz hiperbolikusz inverze:
arsinh:R→R,arsinhy=x⟺sinhx=y.
Az area (terület) név onnan ered, hogy arsinhy az a t, amelyre sinht=y, ez pedig a 1. ábra szerint a hiperbolikus szektor területének kétszerese. Grafikonja a szinusz
hiperbolikusz grafikonjának tükörképe az y=x egyenesre (6. ábra). Tulajdonságai:
•Darsinh=Rarsinh=R;
•szigorúan monoton nő és páratlan.
6. ábra. Az area szinusz hiperbolikusz grafikonja (lila) a szinusz hiperbolikusz grafikonjának (halványkék) tükörképe az y=x egyenesre.
4. Tétel. Minden y∈R esetén
arsinhy=ln(y+y2+1).
Bizonyítás. Oldjuk meg a sinhx=y egyenletet x-re. Szorozzunk 2ex-szel:
e2x−2yex−1=0.
Ez ex-ben másodfokú, így
ex=y±y2+1.
Mivel y2+1>∣y∣, a negatív előjelű gyök negatív, ex>0 pedig csak a pozitív lehet: ex=y+y2+1, és mindkét oldal logaritmusát véve kapjuk az állítást. □
4. A koszinusz hiperbolikusz és az area koszinusz hiperbolikusz
4.1. A koszinusz hiperbolikusz
A koszinusz hiperbolikusz Pt első koordinátája. Ahogy a szinusz hiperbolikuszt a Pt pont magasságából kaptuk, úgy a koszinusz hiperbolikusz az első koordinátájából adódik: most a t paramétert lefelé mérjük fel, és minden t helyen vízszintesen
mérjük fel cosht-t (7. ábra). Így a grafikont elforgatva látjuk: a függőleges tengely mentén lefelé nő t, és a görbe 1-től indulva egyre gyorsabban távolodik.
7. ábra. A szinusz és a koszinusz hiperbolikusz az egységhiperbolából. A Pt pont magassága (kék) jobbra, első koordinátája (piros) lefelé kiterítve adja a két grafikont; a narancssárga szakaszok hossza t, a narancssárga szektor területe t/2.
A grafikon alakja a láncgörbe: így lóg két végén felfüggesztett lánc vagy kábel.
8. ábra. A koszinusz hiperbolikusz nem injektív: az y=2 egyenes két pontban metszi a grafikonját.
4.2. Bijektívvé tétel
A koszinusz hiperbolikusz páros, ezért nem injektív: például cosh(−1)=cosh1. A [0,∞) intervallumon viszont szigorúan monoton nő, és minden [1,∞)-beli értéket pontosan egyszer vesz fel (9. ábra). Ezért a
cosh:[0,∞)→[1,∞)
leszűkítés bijektív. Ez a koszinusz [0,π]-re való leszűkítésének párja.
9. ábra. A koszinusz hiperbolikusz leszűkítése a [0,∞) intervallumra már szigorúan monoton.
4.3. Az area koszinusz hiperbolikusz
5. Definíció. Az area koszinusz hiperbolikusz a leszűkített koszinusz hiperbolikusz inverze:
10. ábra. Az area koszinusz hiperbolikusz grafikonja (lila) a leszűkített koszinusz hiperbolikusz grafikonjának (halványpiros) tükörképe az y=x egyenesre.
6. Tétel. Minden y≥1 esetén
arcoshy=ln(y+y2−1).
Bizonyítás. A coshx=y egyenletet 2ex-szel szorozva e2x−2yex+1=0, így ex=y±y2−1. Az x≥0 feltétel miatt ex≥1; a két gyök szorzata 1, ezért ez a nagyobbik, ex=y+y2−1.□
Megjegyzés. A cosh(arcoshy)=y egyenlőség minden y≥1 esetén igaz, az arcosh(coshx) viszont nem mindig x: mivel az area koszinusz hiperbolikusz nemnegatív értéket ad, és a
koszinusz hiperbolikusz páros,
arcosh(coshx)=∣x∣(x∈R).
5. A tangens hiperbolikusz és az area tangens hiperbolikusz
5.1. A tangens hiperbolikusz
A tangens hiperbolikusz mindenütt értelmezve van, hiszen coshx≥1>0. Számlálót és nevezőt ex-szel osztva
tanhx=1+e−2x1−e−2x,
amiből látszik, hogy x→∞ esetén tanhx→1, és a páratlanság miatt x→−∞ esetén tanhx→−1. A grafikonnak tehát vízszintes aszimptotái vannak (11. ábra). Főbb
tulajdonságai:
•Dtanh=R és Rtanh=(−1,1);
•páratlan, és nem periodikus;
•szigorúan monoton nő;
•egyetlen zérushelye van: tanhx=0⟺x=0.
11. ábra. A tangens hiperbolikusz grafikonja. Az y=±1 egyenesek (szaggatott) vízszintes aszimptoták; a függvény szigorúan monoton nő.
5.2. Bijektív, leszűkítés nélkül
A tangens hiperbolikusz szigorúan monoton, tehát injektív, és a (−1,1) intervallum minden értékét felveszi. A képhalmazt az értékkészletre szűkítve
tanh:R→(−1,1)
bijektív; az értelmezési tartományt most sem kell leszűkíteni.
5.3. Az area tangens hiperbolikusz
7. Definíció. Az area tangens hiperbolikusz a tangens hiperbolikusz inverze:
artanh:(−1,1)→R,artanhy=x⟺tanhx=y.
A tükrözés során a tangens hiperbolikusz vízszintes aszimptotáiból az area tangens hiperbolikusz függőleges aszimptotái lesznek: az y=±1 egyenesekből az x=±1 egyenesek (12. ábra).
Tulajdonságai:
•Dartanh=(−1,1) és Rartanh=R;
•szigorúan monoton nő és páratlan;
•y→1−limartanhy=∞ és y→−1+limartanhy=−∞.
12. ábra. Az area tangens hiperbolikusz grafikonja (lila) a tangens hiperbolikusz grafikonjának (halványzöld) tükörképe. A vízszintes aszimptotákból függőlegesek lesznek.
8. Tétel. Minden y∈(−1,1) esetén
artanhy=21ln1−y1+y.
Bizonyítás. A tanhx=y egyenletben a számlálót és a nevezőt ex-szel szorozva
e2x+1e2x−1=y⟺e2x−1=ye2x+y⟺e2x=1−y1+y,
ahol ∣y∣<1 miatt a jobb oldal pozitív. Logaritmust véve és kettővel osztva kapjuk az állítást. □
A trigonometrikus függvényekkel összevetve: ott mindhárom függvényt le kellett szűkíteni, mert periodikusak; itt csak a koszinusz hiperbolikuszt, mert páros. A szinusz és a tangens hiperbolikusz szigorúan monoton, így eleve injektív. A recept viszont ugyanaz:
a)ha kell, olyan intervallumra szűkítünk, ahol a függvény szigorúan monoton (így injektív);
b)a képhalmazt az értékkészletre szűkítjük (így szürjektív);
c)a kapott bijekciót invertáljuk; az inverz grafikonja a függvény grafikonjának tükörképe az y=x egyenesre.