Hiperbolikus függvények és inverzeik

Trigonometrikus és hiperbolikus függvények

Letöltés PDF-ben

A hiperbolikus függvények sok tekintetben a trigonometrikus függvények párjai: ami ott az egységkör, az itt az egységhiperbola. Ebben a jegyzetben az egységhiperbolából építjük fel a szinusz, a koszinusz és a tangens hiperbolikuszt, megmutatjuk, hogy az exponenciális függvénnyel is kifejezhetők, majd invertáljuk őket. A trigonometrikus függvényekkel ellentétben kettő közülük eleve kölcsönösen egyértelmű, így csak a koszinusz hiperbolikuszt kell leszűkíteni.

1. Az egységhiperbola

Az egységkör x2+y2=1x^2 + y^2 = 1 egyenletének párja az egységhiperbola:

x2−y2=1.x^2 - y^2 = 1\text .

Két ága van, egy jobb oldali x≥1x \ge 1 és egy bal oldali x≤−1x \le -1 az y=xy = x és az y=−xy = -x egyenes pedig az aszimptotái. A továbbiakban csak a jobb oldali ággal dolgozunk.

Az egységkörön a φ\varphi szöget kétféleképpen is mérhetjük: φ\varphi a kimetszett ív hossza, és φ/2\varphi / 2 a hozzá tartozó körcikk területe. A hiperbolán az ívhossz nem vezet szép függvényekhez, a terület viszont igen, ezért ott a szektor területével mérünk.

1. Definíció. Induljunk el az (1,0)(1, 0) pontból, és haladjunk az egységhiperbola jobb oldali ágán; ha t>0t > 0 felfelé, ha t<0t < 0 lefelé, egészen addig, amíg az OO origó, az (1,0)(1, 0) pont és az aktuális pont által határolt hiperbolikus szektor területe ∣t∣/2|t|/2 nem lesz. Jelölje PtP_t azt a pontot, ahová érkezünk; P0=(1,0)P_0 = (1, 0) Ekkor

cosh⁡t:=Pt első koordinátája,\cosh t := P_t \text { első koordinátája,}sinh⁡t:=Pt második koordinátája,\sinh t := P_t \text { második koordinátája,}

és

tanh⁡t:=sinh⁡tcosh⁡t.\tanh t := \frac {\sinh t}{\cosh t}\text .

Kiolvasva: koszinusz hiperbolikusz, szinusz hiperbolikusz és tangens hiperbolikusz.

A tangens hiperbolikusznak is van szemléletes jelentése, akárcsak a tangensnek az egységkörön: az OPtOP_t egyenes az x=1x = 1 egyenest az (1,tanh⁡t)(1, \tanh t) pontban metszi (1. ábra). Mivel ez az egyenes az y=xy = x aszimptotánál laposabb, ∣tanh⁡t∣<1|\tanh t| < 1

1. ábra. Az egységhiperbola x2−y2=1x^2 - y^2 = 1 A narancssárga hiperbolikus szektor területe t/2t / 2 a piros szakasz cosh⁡t\cosh t a kék sinh⁡t\sinh t a zöld tanh⁡t\tanh t A bal oldali ág halvány.
1.1. Alapvető összefüggések

A definícióból, a hiperbola tulajdonságai alapján:

  • •PtP_t rajta van az egységhiperbolán, így koordinátái kielégítik az egyenletét:

    cosh⁡2t−sinh⁡2t=1\cosh ^2 t - \sinh ^2 t = 1(t∈R).(t \in \mathbb {R})\text .

    Ez a trigonometrikus Pitagorasz-tétel cos⁡2t+sin⁡2t=1\cos ^2 t + \sin ^2 t = 1 párja, egyetlen előjelnyi különbséggel.

  • •PtP_t a jobb oldali ágon van, így cosh⁡t≥1\cosh t \ge 1 továbbá cosh⁡0=1\cosh 0 = 1 és sinh⁡0=0\sinh 0 = 0

  • •Az xx tengelyre tükrözve a tt tartozó szektorból a −t-t tartozó lesz, így P−tP_{-t} a PtP_t tükörképe: cosh⁡(−t)=cosh⁡t\cosh (-t) = \cosh t és sinh⁡(−t)=−sinh⁡t\sinh (-t) = -\sinh t A koszinusz hiperbolikusz tehát páros, a szinusz és a tangens hiperbolikusz páratlan.

2. Az exponenciális alak

A hiperbolikus függvények, a trigonometrikusakkal ellentétben, az exponenciális függvénnyel is egyszerűen kifejezhetők.

2. Tétel. Minden t∈Rt \in \mathbb {R} esetén

cosh⁡t=et+e−t2,\cosh t = \frac {e^t + e^{-t}}{2},sinh⁡t=et−e−t2,\sinh t = \frac {e^t - e^{-t}}{2},tanh⁡t=et−e−tet+e−t.\tanh t = \frac {e^t - e^{-t}}{e^t + e^{-t}}\text .

Bizonyítás. Ehhez integrálszámítás kell; aki még nem tanulta, a tételt egyelőre bizonyítás nélkül is elfogadhatja.

Legyen t>0t > 0 és Pt=(x,y)P_t = (x, y) ekkor y=x2−1>0y = \sqrt {x^2 - 1} > 0 A hiperbolikus szektor az OO a C=(x,0)C = (x, 0) és a PtP_t pont alkotta háromszög, amelyből elhagyjuk a hiperbola alatti tartományt az 11 és az xx között (2. ábra). A háromszög területe xy/2xy/2 és

∫1xu2−1 du=[uu2−1−ln⁡(u+u2−1)2]1x=xy−ln⁡(x+y)2,\int _1^x \sqrt {u^2 - 1}\,\mathrm {d}u = \left [\frac {u\sqrt {u^2 - 1} - \ln \left (u + \sqrt {u^2 - 1}\right )}{2}\right ]_1^x = \frac {xy - \ln (x + y)}{2}\text ,

amit a primitív függvény deriválásával ellenőrizhetünk. A szektor területe tehát

t2=xy2−xy−ln⁡(x+y)2=ln⁡(x+y)2,\frac {t}{2} = \frac {xy}{2} - \frac {xy - \ln (x + y)}{2} = \frac {\ln (x + y)}{2}\text ,vagyis\text {vagyis}x+y=et.x + y = e^t\text .

Mivel (x+y)(x−y)=x2−y2=1(x + y)(x - y) = x^2 - y^2 = 1 ebből x−y=e−tx - y = e^{-t} A két egyenlőséget összeadva, illetve kivonva

x=et+e−t2,x = \frac {e^t + e^{-t}}{2},y=et−e−t2.y = \frac {e^t - e^{-t}}{2}\text .

Ha t<0t < 0 akkor PtP_t a P−tP_{-t} tükörképe az xx tengelyre, és a képletek a páros, illetve páratlan alak miatt ekkor is teljesülnek; t=0t = 0 esetén pedig mindkét oldalon P0=(1,0)P_0 = (1, 0) áll. A tangens hiperbolikusz alakja a hányadosból adódik. □

2. ábra. A hiperbolikus szektor (narancssárga) az OCPtOCP_t háromszög, amelyből elhagyjuk a hiperbola alatti szürke tartományt.

A koszinusz hiperbolikusz tehát az et/2e^t / 2 és az e−t/2e^{-t} / 2 függvény összege, a szinusz hiperbolikusz a különbségük, és cosh⁡t+sinh⁡t=et\cosh t + \sinh t = e^t (3. ábra). Ha tt nagy, e−te^{-t} elhanyagolható, így mindkettő közel van et/2e^t / 2 A továbbiakban a függvények változóját a megszokott módon xx jelöljük.

3. ábra. A koszinusz hiperbolikusz (piros) az ex/2e^x/2 és az e−x/2e^{-x}/2 (szaggatott) összege, a szinusz hiperbolikusz (kék) a különbségük.

3. A szinusz hiperbolikusz és az area szinusz hiperbolikusz

3.1. A szinusz hiperbolikusz

Ha PtP_t végigfut a hiperbola jobb oldali ágán, második koordinátája sinh⁡t\sinh t Ezt tt függvényében ábrázolva a szinusz hiperbolikusz grafikonját kapjuk (4. ábra), ahogyan az egységkörből a szinuszgörbét.

4. ábra. A szinusz hiperbolikusz az egységhiperbolából: a PtP_t pont magassága az x=tx = t helyen. A narancssárga szektor területe t/2t/2

Főbb tulajdonságai:

  • •Dsinh⁡=RD_{\sinh } = \mathbb {R} és Rsinh⁡=RR_{\sinh } = \mathbb {R}

  • •páratlan, és nem periodikus;

  • •szigorúan monoton nő, hiszen exe^x nő, e−xe^{-x} pedig csökken;

  • •egyetlen zérushelye van: sinh⁡x=0  ⟺  x=0\sinh x = 0 \iff x = 0

3.2. Bijektív, leszűkítés nélkül

A szinusszal ellentétben a szinusz hiperbolikusz szigorúan monoton, tehát injektív: minden vízszintes egyenes legfeljebb egy pontban metszi a grafikonját (5. ábra). Mivel minden valós értéket fel is vesz,

sinh⁡ ⁣:R→R\sinh \colon \mathbb {R} \to \mathbb {R}

bijektív; semmit sem kell leszűkíteni.

5. ábra. A szinusz hiperbolikusz szigorúan monoton nő: minden vízszintes egyenes pontosan egy pontban metszi a grafikonját.
3.3. Az area szinusz hiperbolikusz

3. Definíció. Az area szinusz hiperbolikusz a szinusz hiperbolikusz inverze:

arsinh⁡ ⁣:R→R,\arsinh \colon \mathbb {R} \to \mathbb {R},arsinh⁡y=x  ⟺  sinh⁡x=y.\arsinh y = x \iff \sinh x = y\text .

Az area (terület) név onnan ered, hogy arsinh⁡y\arsinh y az a tt amelyre sinh⁡t=y\sinh t = y ez pedig a 1. ábra szerint a hiperbolikus szektor területének kétszerese. Grafikonja a szinusz hiperbolikusz grafikonjának tükörképe az y=xy = x egyenesre (6. ábra). Tulajdonságai:

  • •Darsinh⁡=Rarsinh⁡=RD_{\arsinh } = R_{\arsinh } = \mathbb {R}

  • •szigorúan monoton nő és páratlan.

6. ábra. Az area szinusz hiperbolikusz grafikonja (lila) a szinusz hiperbolikusz grafikonjának (halványkék) tükörképe az y=xy = x egyenesre.

4. Tétel. Minden y∈Ry \in \mathbb {R} esetén

arsinh⁡y=ln⁡(y+y2+1).\arsinh y = \ln \left (y + \sqrt {y^2 + 1}\right )\text .

Bizonyítás. Oldjuk meg a sinh⁡x=y\sinh x = y egyenletet xx Szorozzunk 2ex2e^x

e2x−2y ex−1=0.e^{2x} - 2y\,e^x - 1 = 0\text .

Ez exe^x másodfokú, így

ex=y±y2+1.e^x = y \pm \sqrt {y^2 + 1}\text .

Mivel y2+1>∣y∣\sqrt {y^2 + 1} > |y| a negatív előjelű gyök negatív, ex>0e^x > 0 pedig csak a pozitív lehet: ex=y+y2+1e^x = y + \sqrt {y^2 + 1} és mindkét oldal logaritmusát véve kapjuk az állítást. □

4. A koszinusz hiperbolikusz és az area koszinusz hiperbolikusz

4.1. A koszinusz hiperbolikusz

A koszinusz hiperbolikusz PtP_t első koordinátája. Ahogy a szinusz hiperbolikuszt a PtP_t pont magasságából kaptuk, úgy a koszinusz hiperbolikusz az első koordinátájából adódik: most a tt paramétert lefelé mérjük fel, és minden tt helyen vízszintesen mérjük fel cosh⁡t\cosh t (7. ábra). Így a grafikont elforgatva látjuk: a függőleges tengely mentén lefelé nő tt és a görbe 11 indulva egyre gyorsabban távolodik.

7. ábra. A szinusz és a koszinusz hiperbolikusz az egységhiperbolából. A PtP_t pont magassága (kék) jobbra, első koordinátája (piros) lefelé kiterítve adja a két grafikont; a narancssárga szakaszok hossza tt a narancssárga szektor területe t/2t/2

Főbb tulajdonságai (8. ábra):

  • •Dcosh⁡=RD_{\cosh } = \mathbb {R} és Rcosh⁡=[1,∞)R_{\cosh } = [1, \infty )

  • •páros, grafikonja az yy tengelyre szimmetrikus;

  • •a (−∞,0](-\infty , 0] intervallumon szigorúan monoton csökken, a [0,∞)[0, \infty ) intervallumon szigorúan monoton nő; minimuma cosh⁡0=1\cosh 0 = 1

A grafikon alakja a láncgörbe: így lóg két végén felfüggesztett lánc vagy kábel.

8. ábra. A koszinusz hiperbolikusz nem injektív: az y=2y = 2 egyenes két pontban metszi a grafikonját.
4.2. Bijektívvé tétel

A koszinusz hiperbolikusz páros, ezért nem injektív: például cosh⁡(−1)=cosh⁡1\cosh (-1) = \cosh 1 A [0,∞)[0, \infty ) intervallumon viszont szigorúan monoton nő, és minden [1,∞)[1, \infty ) értéket pontosan egyszer vesz fel (9. ábra). Ezért a

cosh⁡ ⁣:[0,∞)→[1,∞)\cosh \colon [0, \infty ) \to [1, \infty )

leszűkítés bijektív. Ez a koszinusz [0,π][0, \pi ] való leszűkítésének párja.

9. ábra. A koszinusz hiperbolikusz leszűkítése a [0,∞)[0, \infty ) intervallumra már szigorúan monoton.
4.3. Az area koszinusz hiperbolikusz

5. Definíció. Az area koszinusz hiperbolikusz a leszűkített koszinusz hiperbolikusz inverze:

arcosh⁡ ⁣:[1,∞)→[0,∞),\arcosh \colon [1, \infty ) \to [0, \infty ),arcosh⁡y=x  ⟺  cosh⁡x=y és x≥0.\arcosh y = x \iff \cosh x = y \text { és } x \ge 0\text .

Tulajdonságai (10. ábra):

  • •Darcosh⁡=[1,∞)D_{\arcosh } = [1, \infty ) és Rarcosh⁡=[0,∞)R_{\arcosh } = [0, \infty )

  • •szigorúan monoton nő, és arcosh⁡1=0\arcosh 1 = 0

10. ábra. Az area koszinusz hiperbolikusz grafikonja (lila) a leszűkített koszinusz hiperbolikusz grafikonjának (halványpiros) tükörképe az y=xy = x egyenesre.

6. Tétel. Minden y≥1y \ge 1 esetén

arcosh⁡y=ln⁡(y+y2−1).\arcosh y = \ln \left (y + \sqrt {y^2 - 1}\right )\text .

Bizonyítás. A cosh⁡x=y\cosh x = y egyenletet 2ex2e^x szorozva e2x−2y ex+1=0e^{2x} - 2y\,e^x + 1 = 0 így ex=y±y2−1e^x = y \pm \sqrt {y^2 - 1} Az x≥0x \ge 0 feltétel miatt ex≥1e^x \ge 1 a két gyök szorzata 11 ezért ez a nagyobbik, ex=y+y2−1e^x = y + \sqrt {y^2 - 1} □

Megjegyzés. A cosh⁡(arcosh⁡y)=y\cosh (\arcosh y) = y egyenlőség minden y≥1y \ge 1 esetén igaz, az arcosh⁡(cosh⁡x)\arcosh (\cosh x) viszont nem mindig xx mivel az area koszinusz hiperbolikusz nemnegatív értéket ad, és a koszinusz hiperbolikusz páros,

arcosh⁡(cosh⁡x)=∣x∣\arcosh (\cosh x) = |x|(x∈R).(x \in \mathbb {R})\text .

5. A tangens hiperbolikusz és az area tangens hiperbolikusz

5.1. A tangens hiperbolikusz

A tangens hiperbolikusz mindenütt értelmezve van, hiszen cosh⁡x≥1>0\cosh x \ge 1 > 0 Számlálót és nevezőt exe^x osztva

tanh⁡x=1−e−2x1+e−2x,\tanh x = \frac {1 - e^{-2x}}{1 + e^{-2x}}\text ,

amiből látszik, hogy x→∞x \to \infty esetén tanh⁡x→1\tanh x \to 1 és a páratlanság miatt x→−∞x \to -\infty esetén tanh⁡x→−1\tanh x \to -1 A grafikonnak tehát vízszintes aszimptotái vannak (11. ábra). Főbb tulajdonságai:

  • •Dtanh⁡=RD_{\tanh } = \mathbb {R} és Rtanh⁡=(−1,1)R_{\tanh } = (-1, 1)

  • •páratlan, és nem periodikus;

  • •szigorúan monoton nő;

  • •egyetlen zérushelye van: tanh⁡x=0  ⟺  x=0\tanh x = 0 \iff x = 0

11. ábra. A tangens hiperbolikusz grafikonja. Az y=±1y = \pm 1 egyenesek (szaggatott) vízszintes aszimptoták; a függvény szigorúan monoton nő.
5.2. Bijektív, leszűkítés nélkül

A tangens hiperbolikusz szigorúan monoton, tehát injektív, és a (−1,1)(-1, 1) intervallum minden értékét felveszi. A képhalmazt az értékkészletre szűkítve

tanh⁡ ⁣:R→(−1,1)\tanh \colon \mathbb {R} \to (-1, 1)

bijektív; az értelmezési tartományt most sem kell leszűkíteni.

5.3. Az area tangens hiperbolikusz

7. Definíció. Az area tangens hiperbolikusz a tangens hiperbolikusz inverze:

artanh⁡ ⁣:(−1,1)→R,\artanh \colon (-1, 1) \to \mathbb {R},artanh⁡y=x  ⟺  tanh⁡x=y.\artanh y = x \iff \tanh x = y\text .

A tükrözés során a tangens hiperbolikusz vízszintes aszimptotáiból az area tangens hiperbolikusz függőleges aszimptotái lesznek: az y=±1y = \pm 1 egyenesekből az x=±1x = \pm 1 egyenesek (12. ábra). Tulajdonságai:

  • •Dartanh⁡=(−1,1)D_{\artanh } = (-1, 1) és Rartanh⁡=RR_{\artanh } = \mathbb {R}

  • •szigorúan monoton nő és páratlan;

  • •lim⁡y→1−artanh⁡y=∞\displaystyle \lim _{y \to 1^-} \artanh y = \infty és lim⁡y→−1+artanh⁡y=−∞\displaystyle \lim _{y \to -1^+} \artanh y = -\infty

12. ábra. Az area tangens hiperbolikusz grafikonja (lila) a tangens hiperbolikusz grafikonjának (halványzöld) tükörképe. A vízszintes aszimptotákból függőlegesek lesznek.

8. Tétel. Minden y∈(−1,1)y \in (-1, 1) esetén

artanh⁡y=12ln⁡1+y1−y.\artanh y = \frac {1}{2} \ln \frac {1 + y}{1 - y}\text .

Bizonyítás. A tanh⁡x=y\tanh x = y egyenletben a számlálót és a nevezőt exe^x szorozva

e2x−1e2x+1=y  ⟺  e2x−1=y e2x+y  ⟺  e2x=1+y1−y,\frac {e^{2x} - 1}{e^{2x} + 1} = y \iff e^{2x} - 1 = y\,e^{2x} + y \iff e^{2x} = \frac {1 + y}{1 - y}\text ,

ahol ∣y∣<1|y| < 1 miatt a jobb oldal pozitív. Logaritmust véve és kettővel osztva kapjuk az állítást. □

6. Összefoglalás

.
Bijektív leszűkítés Inverz
sinh⁡ ⁣:R→R\sinh \colon \mathbb {R} \to \mathbb {R} arsinh⁡ ⁣:R→R\arsinh \colon \mathbb {R} \to \mathbb {R}
cosh⁡ ⁣:[0,∞)→[1,∞)\cosh \colon [0, \infty ) \to [1, \infty ) arcosh⁡ ⁣:[1,∞)→[0,∞)\arcosh \colon [1, \infty ) \to [0, \infty )
tanh⁡ ⁣:R→(−1,1)\tanh \colon \mathbb {R} \to (-1, 1) artanh⁡ ⁣:(−1,1)→R\artanh \colon (-1, 1) \to \mathbb {R}

Az inverzek logaritmussal is kifejezhetők:

arsinh⁡y=ln⁡(y+y2+1),\arsinh y = \ln \left (y + \sqrt {y^2 + 1}\right ),arcosh⁡y=ln⁡(y+y2−1),\arcosh y = \ln \left (y + \sqrt {y^2 - 1}\right ),artanh⁡y=12ln⁡1+y1−y.\artanh y = \frac {1}{2} \ln \frac {1 + y}{1 - y}\text .

A trigonometrikus függvényekkel összevetve: ott mindhárom függvényt le kellett szűkíteni, mert periodikusak; itt csak a koszinusz hiperbolikuszt, mert páros. A szinusz és a tangens hiperbolikusz szigorúan monoton, így eleve injektív. A recept viszont ugyanaz:

  • a)ha kell, olyan intervallumra szűkítünk, ahol a függvény szigorúan monoton (így injektív);

  • b)a képhalmazt az értékkészletre szűkítjük (így szürjektív);

  • c)a kapott bijekciót invertáljuk; az inverz grafikonja a függvény grafikonjának tükörképe az y=xy = x egyenesre.