Ebben a jegyzetben a szinusz, a koszinusz és a tangens függvényt az egységkörből építjük fel, majd mindhármat invertáljuk. Mivel egyik sem kölcsönösen egyértelmű, előbb egy alkalmas intervallumra szűkítjük őket; így kapjuk az arkusz szinusz, az arkusz koszinusz és
az arkusz tangens függvényt.
1. Az egységkör
Az egységkör az origó középpontú, egységnyi sugarú kör:
x2+y2=1.
A szögeket radiánban mérjük: egy φ szög nagysága annak az ívnek a hossza, amelyet a szög az egységkörből kimetsz. A teljes kör kerülete 2π, így 360∘=2π,180∘=π.
1. Definíció. Induljunk el az (1,0) pontból, és haladjunk az egységkörön φ hosszú utat; ha
φ>0, az óramutató járásával ellentétesen, ha φ<0, akkor azzal megegyezően. Jelölje Pφ azt a pontot, ahová érkezünk. Ekkor
cosφ:=Pφ első koordinátája,sinφ:=Pφ második koordinátája.
Ha cosφ=0, akkor
tanφ:=cosφsinφ.
A tangensnek is van szemléletes jelentése: az OPφ egyenes az x=1 érintőt az (1,tanφ) pontban metszi. Ez a hasonló háromszögekből látszik: a két derékszögű háromszögben a függőleges és a vízszintes befogó aránya ugyanaz,
cosφsinφ=1tanφ.
1. ábra. Az φ szöghöz tartozó Pφ pont az egységkörön. A narancssárga ív hossza φ; a piros szakasz cosφ, a kék sinφ, a zöld tanφ.
1.1. Alapvető összefüggések
Mivel Pφ rajta van az egységkörön, koordinátái kielégítik a kör egyenletét. Ez a trigonometrikus Pitagorasz-tétel:
sin2φ+cos2φ=1(φ∈R).
Egy teljes kört megtéve ugyanoda érkezünk, ezért Pφ+2π=Pφ, vagyis
sin(φ+2π)=sinφ,cos(φ+2π)=cosφ.
A többi azonosság a kör szimmetriáiból olvasható le (2. ábra):
•az x tengelyre tükrözve Pφ-bólP−φ lesz: cos(−φ)=cosφ és sin(−φ)=−sinφ, azaz a koszinusz páros, a szinusz páratlan;
•az y tengelyre tükrözve Pφ-bólPπ−φ lesz: sin(π−φ)=sinφ és cos(π−φ)=−cosφ;
•az origóra tükrözve Pφ-bólPφ+π lesz: mindkét koordináta előjelet vált, így tan(φ+π)=tanφ.
2. ábra. Tükrözés az x tengelyre, az y tengelyre és az origóra.
1.2. Nevezetes szögek
Az alábbi értékeket érdemes fejből tudni. A π/4 szögnél egy egyenlő szárú derékszögű háromszög, a π/6 és a π/3 szögnél egy félbevágott szabályos háromszög adja az értékeket; a többi negyedben a szimmetriák segítségével kapjuk meg őket
(3. ábra).
3. ábra. A nevezetes szögek az egységkörön. A sugarakon a szög radiánban és fokban, a pontok mellett a koordinátáik, (cosφ,sinφ) olvasható.
2. Inverz függvény
Egy f:A→B függvény
•injektív, ha különböző pontokban különböző értéket vesz fel: x1=x2⟹f(x1)=f(x2);
•szürjektív, ha minden y∈B előáll f(x) alakban, azaz Rf=B;
•bijektív (kölcsönösen egyértelmű), ha injektív és szürjektív is.
2. Definíció. Ha f:A→B bijektív, akkor minden y∈B-hez pontosan egy olyan x∈A létezik, amelyre f(x)=y. Az így kapott f−1:B→A,f−1(y):=x függvény finverze. Ekkor
f−1(f(x))=x(x∈A)ésf(f−1(y))=y(y∈B).
Az inverz grafikonját úgy kapjuk, hogy f grafikonját tükrözzük az y=x egyenesre: ha (a,b) rajta van f grafikonján, akkor (b,a) rajta van f−1 grafikonján.
Egy szigorúan monoton függvény mindig injektív. Ha tehát egy függvény nem injektív, akkor értelmezési tartományát leszűkíthetjük egy olyan intervallumra, ahol szigorúan monoton; a képhalmazt pedig az értékkészletre szűkítve szürjektívvé tehetjük. Pontosan ezt
tesszük a trigonometrikus függvényekkel.
3. A szinusz és az arkusz szinusz
3.1. A szinuszfüggvény
Ha Pφ körbejár az egységkörön, második koordinátája −1 és 1 között hullámzik. Ha ezt a magasságot φ függvényében ábrázoljuk, a szinuszgörbét kapjuk (4. ábra): az
egységkör ívét „kiterítjük” az x tengelyre.
4. ábra. A szinuszgörbe az egységkörből: a Pφ pont magassága az x=φ helyen.
Az egységkörös definícióból és az előző fejezet azonosságaiból a szinusz főbb tulajdonságai:
•Dsin=R és Rsin=[−1,1];
•2π szerint periodikus: sin(x+2π)=sinx;
•páratlan: sin(−x)=−sinx, grafikonja az origóra szimmetrikus;
•zérushelyei: sinx=0⟺x=kπ(k∈Z).
5. ábra. A szinusz nem injektív: az y=1/2 egyenes végtelen sok pontban metszi a grafikonját.
3.2. Bijektívvé tétel
A szinusz nem injektív, hiszen például
sin6π=sin65π=sin613π=21
(5. ábra), így nem is invertálható. A [−π/2,π/2] intervallumon viszont szigorúan monoton nő, és közben minden [−1,1]-beli értéket pontosan egyszer vesz fel (6. ábra). Ezért a
sin:[−2π,2π]→[−1,1]
leszűkítés bijektív. Más intervallumot is választhatnánk (például [π/2,3π/2]-t), de ez a megszokott választás.
6. ábra. A szinusz leszűkítése a [−π/2,π/2] intervallumra már szigorúan monoton.
3.3. Az arkusz szinusz
3. Definíció. Az arkusz szinusz a leszűkített szinusz inverze:
arcsin:[−1,1]→[−2π,2π],arcsiny=x⟺sinx=y és x∈[−2π,2π].
Szavakban: arcsiny az a [−π/2,π/2]-beli szög, amelynek szinusza y. Grafikonját a leszűkített szinusz grafikonjának az y=x egyenesre vett tükörképe adja (7. ábra).
Az inverz tulajdonságai a szinuszéból következnek:
•Darcsin=[−1,1] és Rarcsin=[−π/2,π/2];
•szigorúan monoton nő;
•páratlan: arcsin(−y)=−arcsiny.
7. ábra. Az arkusz szinusz grafikonja (lila) a leszűkített szinusz grafikonjának (halványkék) tükörképe az y=x egyenesre.
Megjegyzés. A sin(arcsiny)=y egyenlőség minden y∈[−1,1] esetén igaz, az arcsin(sinx)=x viszont csakx∈[−π/2,π/2]
esetén! Az arkusz szinusz ugyanis mindig [−π/2,π/2]-beli értéket ad.
4. A koszinusz és az arkusz koszinusz
4.1. A koszinuszfüggvény
A koszinusz Pφ első koordinátája. Ahogy a szinuszgörbét a Pφ pont magasságából kaptuk, úgy a koszinusz grafikonja az első koordinátájából adódik: most az egységkör ívét lefelé terítjük ki, és minden φ helyen vízszintesen
mérjük fel cosφ-t (8. ábra). Így a koszinuszgörbét elforgatva látjuk: a függőleges tengely mentén lefelé nő φ, és a görbe vízszintesen hullámzik −1 és 1 között.
8. ábra. A szinusz- és a koszinuszgörbe az egységkörből. A Pφ pont magassága (kék) jobbra, első koordinátája (piros) lefelé kiterítve adja a két grafikont; a narancssárga szakaszok hossza φ.
Az egységkörön negyed fordulattal elforgatva azt is kapjuk, hogy
cosx=sin(x+2π),
vagyis a koszinusz grafikonja a szinuszgörbe π/2-vel balra eltolva (9. ábra). Főbb tulajdonságai:
•Dcos=R és Rcos=[−1,1];
•2π szerint periodikus: cos(x+2π)=cosx;
•páros: cos(−x)=cosx, grafikonja az y tengelyre szimmetrikus;
•zérushelyei: cosx=0⟺x=π/2+kπ(k∈Z).
9. ábra. A koszinusz grafikonja (piros) a szinuszgörbe (halványkék) π/2-vel balra tolva. A koszinusz sem injektív.
4.2. Bijektívvé tétel
A koszinusz sem injektív: például cos(−π/3)=cos(π/3)=1/2. Mivel páros, a 0-t tartalmazó szimmetrikus intervallum most nem jó. A [0,π] intervallumon viszont szigorúan monoton csökken, és
minden [−1,1]-beli értéket pontosan egyszer vesz fel (10. ábra). Ezért a
cos:[0,π]→[−1,1]
leszűkítés bijektív.
10. ábra. A koszinusz leszűkítése a [0,π] intervallumra már szigorúan monoton.
4.3. Az arkusz koszinusz
4. Definíció. Az arkusz koszinusz a leszűkített koszinusz inverze:
•nem páros és nem páratlan, de grafikonja a (0,π/2) pontra szimmetrikus: arccos(−y)=π−arccosy.
11. ábra. Az arkusz koszinusz grafikonja (lila) a leszűkített koszinusz grafikonjának (halványpiros) tükörképe az y=x egyenesre.
5. Tétel. Minden y∈[−1,1] esetén
arcsiny+arccosy=2π.
Bizonyítás. Legyen x=arcsiny∈[−π/2,π/2]. Ekkor π/2−x∈[0,π], és
cos(2π−x)=sinx=y,
tehát arccosy=π/2−x=π/2−arcsiny.□
5. A tangens és az arkusz tangens
5.1. A tangensfüggvény
A tangens ott van értelmezve, ahol a koszinusz nem nulla:
tanx=cosxsinx,Dtan={x∈R:x=2π+kπ,k∈Z}.
Az egységkörön ez az OPφ egyenes és az x=1 érintő metszéspontjának magassága (1. ábra). Ha φ→π/2 alulról, az egyenes egyre meredekebb, és a metszéspont a
végtelenbe tart; ezért a tangens grafikonjának függőleges aszimptotái vannak az x=π/2+kπ helyeken (12. ábra). Főbb tulajdonságai:
•Rtan=R;
•π szerint periodikus: tan(x+π)=tanx;
•páratlan: tan(−x)=−tanx;
•zérushelyei: tanx=0⟺x=kπ(k∈Z).
12. ábra. A tangens grafikonja. A szaggatott függőleges egyenesek az aszimptoták; a (−π/2,π/2) intervallumon (zöld) a tangens szigorúan monoton nő.
5.2. Bijektívvé tétel
A tangens π szerint periodikus, így nem injektív. A (−π/2,π/2)nyílt intervallumon viszont szigorúan monoton nő, és minden valós értéket pontosan egyszer vesz fel. A végpontokat nem vehetjük hozzá, mert ott a
tangens nincs értelmezve. Így a
tan:(−2π,2π)→R
leszűkítés bijektív.
5.3. Az arkusz tangens
6. Definíció. Az arkusz tangens a leszűkített tangens inverze:
arctan:R→(−2π,2π),arctany=x⟺tanx=y és x∈(−2π,2π).
A tükrözés során a tangens függőleges aszimptotáiból vízszintes aszimptoták lesznek (13. ábra). Tulajdonságai:
•Darctan=R és Rarctan=(−π/2,π/2);
•szigorúan monoton nő és páratlan;
•y→∞limarctany=π/2 és y→−∞limarctany=−π/2.
13. ábra. Az arkusz tangens grafikonja (lila) a leszűkített tangens grafikonjának (halványzöld) tükörképe. A tangens függőleges aszimptotáiból az arkusz tangens vízszintes aszimptotái lesznek.
6. Összefoglalás
.
Bijektív leszűkítés
Inverz
sin:[−2π,2π]→[−1,1]
arcsin:[−1,1]→[−2π,2π]
cos:[0,π]→[−1,1]
arccos:[−1,1]→[0,π]
tan:(−2π,2π)→R
arctan:R→(−2π,2π)
Mindhárom esetben ugyanazt a receptet követtük:
a)megkerestünk egy intervallumot, ahol a függvény szigorúan monoton (így injektív), és minden értékét felveszi;
b)a képhalmazt az értékkészletre szűkítettük (így szürjektív);
c)a kapott bijekciót invertáltuk; az inverz grafikonja a leszűkített függvény grafikonjának tükörképe az y=x egyenesre.
Az inverz függvénybe helyettesítés mindig visszaadja az eredeti értéket (sin(arcsiny)=y), fordítva azonban csak a leszűkített intervallumon (arcsin(sinx)=x csak ha x∈[−π/2,π/2]).