Trigonometrikus függvények és inverzeik

Trigonometrikus és hiperbolikus függvények

Letöltés PDF-ben

Ebben a jegyzetben a szinusz, a koszinusz és a tangens függvényt az egységkörből építjük fel, majd mindhármat invertáljuk. Mivel egyik sem kölcsönösen egyértelmű, előbb egy alkalmas intervallumra szűkítjük őket; így kapjuk az arkusz szinusz, az arkusz koszinusz és az arkusz tangens függvényt.

1. Az egységkör

Az egységkör az origó középpontú, egységnyi sugarú kör:

x2+y2=1.x^2 + y^2 = 1\text .

A szögeket radiánban mérjük: egy φ\varphi szög nagysága annak az ívnek a hossza, amelyet a szög az egységkörből kimetsz. A teljes kör kerülete 2π2\pi így 360∘=2π360^\circ = 2\pi 180∘=π180^\circ = \pi

1. Definíció. Induljunk el az (1,0)(1, 0) pontból, és haladjunk az egységkörön φ\varphi hosszú utat; ha φ>0\varphi > 0 az óramutató járásával ellentétesen, ha φ<0\varphi < 0 akkor azzal megegyezően. Jelölje PφP_\varphi azt a pontot, ahová érkezünk. Ekkor

cos⁡φ:=Pφ első koordinátája,\cos \varphi := P_\varphi \text { első koordinátája,}sin⁡φ:=Pφ második koordinátája.\sin \varphi := P_\varphi \text { második koordinátája.}

Ha cos⁡φ≠0\cos \varphi \ne 0 akkor

tan⁡φ:=sin⁡φcos⁡φ.\tan \varphi := \frac {\sin \varphi }{\cos \varphi }\text .

A tangensnek is van szemléletes jelentése: az OPφOP_\varphi egyenes az x=1x = 1 érintőt az (1,tan⁡φ)(1, \tan \varphi ) pontban metszi. Ez a hasonló háromszögekből látszik: a két derékszögű háromszögben a függőleges és a vízszintes befogó aránya ugyanaz,

sin⁡φcos⁡φ=tan⁡φ1.\frac {\sin \varphi }{\cos \varphi } = \frac {\tan \varphi }{1} \text .

1. ábra. Az φ\varphi szöghöz tartozó PφP_\varphi pont az egységkörön. A narancssárga ív hossza φ\varphi a piros szakasz cos⁡φ\cos \varphi a kék sin⁡φ\sin \varphi a zöld tan⁡φ\tan \varphi
1.1. Alapvető összefüggések

Mivel PφP_\varphi rajta van az egységkörön, koordinátái kielégítik a kör egyenletét. Ez a trigonometrikus Pitagorasz-tétel:

sin⁡2φ+cos⁡2φ=1\sin ^2\varphi + \cos ^2\varphi = 1(φ∈R).(\varphi \in \mathbb {R})\text .

Egy teljes kört megtéve ugyanoda érkezünk, ezért Pφ+2π=PφP_{\varphi + 2\pi } = P_\varphi vagyis

sin⁡(φ+2π)=sin⁡φ,\sin (\varphi + 2\pi ) = \sin \varphi ,cos⁡(φ+2π)=cos⁡φ.\cos (\varphi + 2\pi ) = \cos \varphi \text .

A többi azonosság a kör szimmetriáiból olvasható le (2. ábra):

  • •az xx tengelyre tükrözve PφP_\varphi P−φP_{-\varphi } lesz: cos⁡(−φ)=cos⁡φ\cos (-\varphi ) = \cos \varphi és sin⁡(−φ)=−sin⁡φ\sin (-\varphi ) = -\sin \varphi azaz a koszinusz páros, a szinusz páratlan;

  • •az yy tengelyre tükrözve PφP_\varphi Pπ−φP_{\pi - \varphi } lesz: sin⁡(π−φ)=sin⁡φ\sin (\pi - \varphi ) = \sin \varphi és cos⁡(π−φ)=−cos⁡φ\cos (\pi - \varphi ) = -\cos \varphi

  • •az origóra tükrözve PφP_\varphi Pφ+πP_{\varphi + \pi } lesz: mindkét koordináta előjelet vált, így tan⁡(φ+π)=tan⁡φ\tan (\varphi + \pi ) = \tan \varphi

     

2. ábra. Tükrözés az xx tengelyre, az yy tengelyre és az origóra.
1.2. Nevezetes szögek

Az alábbi értékeket érdemes fejből tudni. A π/4\pi / 4 szögnél egy egyenlő szárú derékszögű háromszög, a π/6\pi / 6 és a π/3\pi / 3 szögnél egy félbevágott szabályos háromszög adja az értékeket; a többi negyedben a szimmetriák segítségével kapjuk meg őket (3. ábra).

3. ábra. A nevezetes szögek az egységkörön. A sugarakon a szög radiánban és fokban, a pontok mellett a koordinátáik, (cos⁡φ,sin⁡φ)(\cos \varphi , \sin \varphi ) olvasható.

2. Inverz függvény

Egy f ⁣:A→Bf\colon A \to B függvény

  • •injektív, ha különböző pontokban különböző értéket vesz fel: x1≠x2  ⟹  f(x1)≠f(x2)x_1 \ne x_2 \implies f(x_1) \ne f(x_2)

  • •szürjektív, ha minden y∈By \in B előáll f(x)f(x) alakban, azaz Rf=BR_f = B

  • •bijektív (kölcsönösen egyértelmű), ha injektív és szürjektív is.

2. Definíció. Ha f ⁣:A→Bf\colon A \to B bijektív, akkor minden y∈By \in B pontosan egy olyan x∈Ax \in A létezik, amelyre f(x)=yf(x) = y Az így kapott f−1 ⁣:B→Af^{-1}\colon B \to A f−1(y):=xf^{-1}(y) := x függvény ff inverze. Ekkor

f−1(f(x))=x(x∈A)f^{-1}\bigl (f(x)\bigr ) = x \quad (x \in A)és\text {és}f(f−1(y))=y(y∈B).f\bigl (f^{-1}(y)\bigr ) = y \quad (y \in B)\text .

Az inverz grafikonját úgy kapjuk, hogy ff grafikonját tükrözzük az y=xy = x egyenesre: ha (a,b)(a, b) rajta van ff grafikonján, akkor (b,a)(b, a) rajta van f−1f^{-1} grafikonján.

Egy szigorúan monoton függvény mindig injektív. Ha tehát egy függvény nem injektív, akkor értelmezési tartományát leszűkíthetjük egy olyan intervallumra, ahol szigorúan monoton; a képhalmazt pedig az értékkészletre szűkítve szürjektívvé tehetjük. Pontosan ezt tesszük a trigonometrikus függvényekkel.

3. A szinusz és az arkusz szinusz

3.1. A szinuszfüggvény

Ha PφP_\varphi körbejár az egységkörön, második koordinátája −1-1 és 11 között hullámzik. Ha ezt a magasságot φ\varphi függvényében ábrázoljuk, a szinuszgörbét kapjuk (4. ábra): az egységkör ívét „kiterítjük” az xx tengelyre.

4. ábra. A szinuszgörbe az egységkörből: a PφP_\varphi pont magassága az x=φx = \varphi helyen.

Az egységkörös definícióból és az előző fejezet azonosságaiból a szinusz főbb tulajdonságai:

  • •Dsin⁡=RD_{\sin } = \mathbb {R} és Rsin⁡=[−1,1]R_{\sin } = [-1, 1]

  • •2π2\pi szerint periodikus: sin⁡(x+2π)=sin⁡x\sin (x + 2\pi ) = \sin x

  • •páratlan: sin⁡(−x)=−sin⁡x\sin (-x) = -\sin x grafikonja az origóra szimmetrikus;

  • •zérushelyei: sin⁡x=0  ⟺  x=kπ\sin x = 0 \iff x = k\pi (k∈Z)(k \in \mathbb {Z})

5. ábra. A szinusz nem injektív: az y=1/2y = 1/2 egyenes végtelen sok pontban metszi a grafikonját.
3.2. Bijektívvé tétel

A szinusz nem injektív, hiszen például

sin⁡π6=sin⁡5π6=sin⁡13π6=12\sin \frac {\pi }{6} = \sin \frac {5\pi }{6} = \sin \frac {13\pi }{6} = \frac {1}{2}

(5. ábra), így nem is invertálható. A [−π/2,π/2]\left [-\pi /2, \pi /2\right ] intervallumon viszont szigorúan monoton nő, és közben minden [−1,1][-1, 1] értéket pontosan egyszer vesz fel (6. ábra). Ezért a

sin⁡ ⁣:[−π2,π2]→[−1,1]\sin \colon \left [-\frac {\pi }{2}, \frac {\pi }{2}\right ] \to [-1, 1]

leszűkítés bijektív. Más intervallumot is választhatnánk (például [π/2,3π/2]\left [\pi / 2, 3\pi / 2\right ] de ez a megszokott választás.

6. ábra. A szinusz leszűkítése a [−π/2,π/2]\left [-\pi / 2, \pi / 2\right ] intervallumra már szigorúan monoton.
3.3. Az arkusz szinusz

3. Definíció. Az arkusz szinusz a leszűkített szinusz inverze:

arcsin⁡ ⁣:[−1,1]→[−π2,π2],\arcsin \colon [-1, 1] \to \left [-\frac {\pi }{2}, \frac {\pi }{2}\right ],arcsin⁡y=x  ⟺  sin⁡x=y és x∈[−π2,π2].\arcsin y = x \iff \sin x = y \text { és } x \in \left [-\frac {\pi }{2}, \frac {\pi }{2}\right ]\text .

Szavakban: arcsin⁡y\arcsin y az a [−π/2,π/2]\left [-\pi / 2, \pi / 2\right ] szög, amelynek szinusza yy Grafikonját a leszűkített szinusz grafikonjának az y=xy = x egyenesre vett tükörképe adja (7. ábra). Az inverz tulajdonságai a szinuszéból következnek:

  • •Darcsin⁡=[−1,1]D_{\arcsin } = [-1, 1] és Rarcsin⁡=[−π/2,π/2]R_{\arcsin } = \left [-\pi / 2, \pi / 2\right ]

  • •szigorúan monoton nő;

  • •páratlan: arcsin⁡(−y)=−arcsin⁡y\arcsin (-y) = -\arcsin y

7. ábra. Az arkusz szinusz grafikonja (lila) a leszűkített szinusz grafikonjának (halványkék) tükörképe az y=xy = x egyenesre.

Megjegyzés. A sin⁡(arcsin⁡y)=y\sin (\arcsin y) = y egyenlőség minden y∈[−1,1]y \in [-1, 1] esetén igaz, az arcsin⁡(sin⁡x)=x\arcsin (\sin x) = x viszont csak x∈[−π/2,π/2]x \in \left [-\pi / 2, \pi / 2\right ] esetén! Az arkusz szinusz ugyanis mindig [−π/2,π/2]\left [-\pi / 2, \pi / 2\right ] értéket ad.

4. A koszinusz és az arkusz koszinusz

4.1. A koszinuszfüggvény

A koszinusz PφP_\varphi első koordinátája. Ahogy a szinuszgörbét a PφP_\varphi pont magasságából kaptuk, úgy a koszinusz grafikonja az első koordinátájából adódik: most az egységkör ívét lefelé terítjük ki, és minden φ\varphi helyen vízszintesen mérjük fel cos⁡φ\cos \varphi (8. ábra). Így a koszinuszgörbét elforgatva látjuk: a függőleges tengely mentén lefelé nő φ\varphi és a görbe vízszintesen hullámzik −1-1 és 11 között.

8. ábra. A szinusz- és a koszinuszgörbe az egységkörből. A PφP_\varphi pont magassága (kék) jobbra, első koordinátája (piros) lefelé kiterítve adja a két grafikont; a narancssárga szakaszok hossza φ\varphi

Az egységkörön negyed fordulattal elforgatva azt is kapjuk, hogy

cos⁡x=sin⁡(x+π2),\cos x = \sin \left (x + \frac {\pi }{2}\right )\text ,

vagyis a koszinusz grafikonja a szinuszgörbe π/2\pi /2 balra eltolva (9. ábra). Főbb tulajdonságai:

  • •Dcos⁡=RD_{\cos } = \mathbb {R} és Rcos⁡=[−1,1]R_{\cos } = [-1, 1]

  • •2π2\pi szerint periodikus: cos⁡(x+2π)=cos⁡x\cos (x + 2\pi ) = \cos x

  • •páros: cos⁡(−x)=cos⁡x\cos (-x) = \cos x grafikonja az yy tengelyre szimmetrikus;

  • •zérushelyei: cos⁡x=0  ⟺  x=π/2+kπ\cos x = 0 \iff x = \pi / 2 + k\pi (k∈Z)(k \in \mathbb {Z})

9. ábra. A koszinusz grafikonja (piros) a szinuszgörbe (halványkék) π/2\pi / 2 balra tolva. A koszinusz sem injektív.
4.2. Bijektívvé tétel

A koszinusz sem injektív: például cos⁡(−π/3)=cos⁡(π/3)=1/2\cos \left (-\pi / 3\right ) = \cos (\pi / 3) = 1 / 2 Mivel páros, a 00 tartalmazó szimmetrikus intervallum most nem jó. A [0,π][0, \pi ] intervallumon viszont szigorúan monoton csökken, és minden [−1,1][-1, 1] értéket pontosan egyszer vesz fel (10. ábra). Ezért a

cos⁡ ⁣:[0,π]→[−1,1]\cos \colon [0, \pi ] \to [-1, 1]

leszűkítés bijektív.

10. ábra. A koszinusz leszűkítése a [0,π][0, \pi ] intervallumra már szigorúan monoton.
4.3. Az arkusz koszinusz

4. Definíció. Az arkusz koszinusz a leszűkített koszinusz inverze:

arccos⁡ ⁣:[−1,1]→[0,π],\arccos \colon [-1, 1] \to [0, \pi ],arccos⁡y=x  ⟺  cos⁡x=y és x∈[0,π].\arccos y = x \iff \cos x = y \text { és } x \in [0, \pi ]\text .

Tulajdonságai (11. ábra):

  • •Darccos⁡=[−1,1]D_{\arccos } = [-1, 1] és Rarccos⁡=[0,π]R_{\arccos } = [0, \pi ]

  • •szigorúan monoton csökken;

  • •nem páros és nem páratlan, de grafikonja a (0,π/2)\left (0, \pi / 2\right ) pontra szimmetrikus: arccos⁡(−y)=π−arccos⁡y\arccos (-y) = \pi - \arccos y

11. ábra. Az arkusz koszinusz grafikonja (lila) a leszűkített koszinusz grafikonjának (halványpiros) tükörképe az y=xy = x egyenesre.

5. Tétel. Minden y∈[−1,1]y \in [-1, 1] esetén

arcsin⁡y+arccos⁡y=π2.\arcsin y + \arccos y = \frac {\pi }{2}\text .

Bizonyítás. Legyen x=arcsin⁡y∈[−π/2,π/2]x = \arcsin y \in \left [-\pi /2, \pi /2\right ] Ekkor π/2−x∈[0,π]\pi /2 - x \in [0, \pi ] és

cos⁡(π2−x)=sin⁡x=y,\cos \left (\frac {\pi }{2} - x\right ) = \sin x = y\text ,

tehát arccos⁡y=π/2−x=π/2−arcsin⁡y\arccos y = \pi /2 - x = \pi /2 - \arcsin y □

5. A tangens és az arkusz tangens

5.1. A tangensfüggvény

A tangens ott van értelmezve, ahol a koszinusz nem nulla:

tan⁡x=sin⁡xcos⁡x,\tan x = \frac {\sin x}{\cos x},Dtan⁡={x∈R:x≠π2+kπ, k∈Z}.D_{\tan } = \left \{ x \in \mathbb {R} : x \ne \frac {\pi }{2} + k\pi ,\ k \in \mathbb {Z} \right \}\text .

Az egységkörön ez az OPφOP_\varphi egyenes és az x=1x = 1 érintő metszéspontjának magassága (1. ábra). Ha φ→π/2\varphi \to \pi /2 alulról, az egyenes egyre meredekebb, és a metszéspont a végtelenbe tart; ezért a tangens grafikonjának függőleges aszimptotái vannak az x=π/2+kπx = \pi / 2 + k\pi helyeken (12. ábra). Főbb tulajdonságai:

  • •Rtan⁡=RR_{\tan } = \mathbb {R}

  • •π\pi szerint periodikus: tan⁡(x+π)=tan⁡x\tan (x + \pi ) = \tan x

  • •páratlan: tan⁡(−x)=−tan⁡x\tan (-x) = -\tan x

  • •zérushelyei: tan⁡x=0  ⟺  x=kπ\tan x = 0 \iff x = k\pi (k∈Z)(k \in \mathbb {Z})

12. ábra. A tangens grafikonja. A szaggatott függőleges egyenesek az aszimptoták; a (−π/2,π/2)\left (-\pi / 2, \pi / 2\right ) intervallumon (zöld) a tangens szigorúan monoton nő.
5.2. Bijektívvé tétel

A tangens π\pi szerint periodikus, így nem injektív. A (−π/2,π/2)\left (-\pi / 2, \pi / 2\right ) nyílt intervallumon viszont szigorúan monoton nő, és minden valós értéket pontosan egyszer vesz fel. A végpontokat nem vehetjük hozzá, mert ott a tangens nincs értelmezve. Így a

tan⁡ ⁣:(−π2,π2)→R\tan \colon \left (-\frac {\pi }{2}, \frac {\pi }{2}\right ) \to \mathbb {R}

leszűkítés bijektív.

5.3. Az arkusz tangens

6. Definíció. Az arkusz tangens a leszűkített tangens inverze:

arctan⁡ ⁣:R→(−π2,π2),\arctan \colon \mathbb {R} \to \left (-\frac {\pi }{2}, \frac {\pi }{2}\right ),arctan⁡y=x  ⟺  tan⁡x=y és x∈(−π2,π2).\arctan y = x \iff \tan x = y \text { és } x \in \left (-\frac {\pi }{2}, \frac {\pi }{2}\right )\text .

A tükrözés során a tangens függőleges aszimptotáiból vízszintes aszimptoták lesznek (13. ábra). Tulajdonságai:

  • •Darctan⁡=RD_{\arctan } = \mathbb {R} és Rarctan⁡=(−π/2,π/2)R_{\arctan } = \left (-\pi / 2, \pi / 2\right )

  • •szigorúan monoton nő és páratlan;

  • •lim⁡y→∞arctan⁡y=π/2\displaystyle \lim _{y \to \infty } \arctan y = \pi /2 és lim⁡y→−∞arctan⁡y=−π/2\displaystyle \lim _{y \to -\infty } \arctan y = -\pi /2

13. ábra. Az arkusz tangens grafikonja (lila) a leszűkített tangens grafikonjának (halványzöld) tükörképe. A tangens függőleges aszimptotáiból az arkusz tangens vízszintes aszimptotái lesznek.

6. Összefoglalás

.
Bijektív leszűkítés Inverz
sin⁡ ⁣:[−π2,π2]→[−1,1]\sin \colon \left [-\dfrac {\pi }{2}, \dfrac {\pi }{2}\right ] \to [-1, 1] arcsin⁡ ⁣:[−1,1]→[−π2,π2]\arcsin \colon [-1, 1] \to \left [-\dfrac {\pi }{2}, \dfrac {\pi }{2}\right ]
cos⁡ ⁣:[0,π]→[−1,1]\cos \colon [0, \pi ] \to [-1, 1] arccos⁡ ⁣:[−1,1]→[0,π]\arccos \colon [-1, 1] \to [0, \pi ]
tan⁡ ⁣:(−π2,π2)→R\tan \colon \left (-\dfrac {\pi }{2}, \dfrac {\pi }{2}\right ) \to \mathbb {R} arctan⁡ ⁣:R→(−π2,π2)\arctan \colon \mathbb {R} \to \left (-\dfrac {\pi }{2}, \dfrac {\pi }{2}\right )

Mindhárom esetben ugyanazt a receptet követtük:

  • a)megkerestünk egy intervallumot, ahol a függvény szigorúan monoton (így injektív), és minden értékét felveszi;

  • b)a képhalmazt az értékkészletre szűkítettük (így szürjektív);

  • c)a kapott bijekciót invertáltuk; az inverz grafikonja a leszűkített függvény grafikonjának tükörképe az y=xy = x egyenesre.

Az inverz függvénybe helyettesítés mindig visszaadja az eredeti értéket sin⁡(arcsin⁡y)=y\sin (\arcsin y) = y fordítva azonban csak a leszűkített intervallumon arcsin⁡(sin⁡x)=x\arcsin (\sin x) = x csak ha x∈[−π/2,π/2]x \in \left [-\pi /2, \pi /2\right ]