2020 – 1. pótzárthelyi, α-variáns

Analízis A1 · 100 pont + 8 IMSC pont

Letöltés (PDF)Letöltés megoldásokkal (PDF)

1. feladat

Komplex számok10 pont

Határozza meg a

3−3i2+i,\frac {3 - 3i}{2 + i},és\text {és}(3−3i)+(2+i)‾(3 - 3i) + \overline {(2 + i)}

komplex számok valós és képzetes részét!

Megoldás megjelenítése

3−3i2+i=(3−3i)(2−i)(2+i)(2−i)=6+3i2−3i−6i4−i2,\frac {3 - 3i}{2 + i} = \frac {(3 - 3i)(2 - i)}{(2 + i)(2 - i)} = \frac {6 + 3i^2 - 3i - 6i}{4 - i^2},

ezért Re⁡(3−3i2+i)=35\operatorname {Re}\left (\frac {3 - 3i}{2 + i}\right ) = \frac {3}{5} és Im⁡(3−3i2+i)=−95\operatorname {Im}\left (\frac {3 - 3i}{2 + i}\right ) = -\frac {9}{5}

Re⁡(3−3i+2+i‾)=5,Im⁡(3−3i+2+i‾)=−4.\operatorname {Re}\left (3 - 3i + \overline {2 + i}\right ) = 5, \quad \operatorname {Im}\left (3 - 3i + \overline {2 + i}\right ) = -4.

A kapott számok a komplex számsíkon:

2. feladat

Komplex számok18 pont

Határozza meg a

z4−16z^4 - 16és\text {és}z5−27iz2z^5 - 27i z^2

polinomok komplex gyökeit algebrai alakban!

Megoldás megjelenítése

A 0=z4−160 = z^4 - 16 egyenlet megoldásai, mivel 16=16(cos⁡0∘+isin⁡0∘)16 = 16 (\cos 0^\circ + i \sin 0^\circ ) a gyökvonás képletével

zk=164(cos⁡0∘+k⋅360∘4+isin⁡0∘+k⋅360∘4)=2(cos⁡(k⋅90∘)+isin⁡(k⋅90∘))(k=0,1,2,3),z_k = \sqrt [4]{16} \left ( \cos \frac {0^\circ + k \cdot 360^\circ }{4} + i \sin \frac {0^\circ + k \cdot 360^\circ }{4} \right ) = 2 \left ( \cos (k \cdot 90^\circ ) + i \sin (k \cdot 90^\circ ) \right ) \quad (k = 0, 1, 2, 3),

azaz ±2\pm 2 és ±2i\pm 2i

A 0=z5−27iz2=(z3−27i)z20 = z^5 - 27i z^2 = (z^3 - 27i) z^2 egyenlet megoldásai

zk=27i3=3cos⁡90∘+isin⁡90∘3=3(cos⁡(30∘+k⋅120∘)+isin⁡(30∘+k⋅120∘))(k=0,1,2),z_k = \sqrt [3]{27i} = 3 \sqrt [3]{\cos 90^\circ + i \sin 90^\circ } = 3\left (\cos (30^\circ + k \cdot 120^\circ ) + i \sin (30^\circ + k \cdot 120^\circ )\right ) \quad (k = 0, 1, 2),

azaz z0,1=±332+32iz_{0, 1} = \pm \frac {3\sqrt {3}}{2} + \frac {3}{2} i z2=−3iz_2 = -3i és z3,4=0z_{3, 4} = 0

A gyökök a komplex számsíkon:

3. feladat

Sorozatok16 + 16 = 32 pont

Határozza meg az

  • a) an=2n+3nn2+n3n;\displaystyle a_n = \sqrt [n]{\frac {2^n + 3^n}{n^2 + n^3}};

  • b) bn=(2n+32n−5)3n+3;\displaystyle b_n = \left ( \frac {2n + 3}{2n - 5} \right )^{3n + 3};

sorozatok határértékét, ha léteznek!

Megoldás megjelenítése
  • a)

    3←32nn3n=3nn3+n3n≤an≤3n+3n1n=2n⋅3→3,3 \leftarrow \frac {3}{\sqrt [n]{2} \sqrt [n]{n^3}} = \sqrt [n]{\frac {3^n}{n^3 + n^3}} \le a_n \le \sqrt [n]{\frac {3^n + 3^n}{1}} = \sqrt [n]{2} \cdot 3 \to 3,

    így a rendőrelv miatt an→3a_n \to 3

  • b)

    bn=(1+4,53n1−7,53n)3n(2n+32n−5)3→e4,5e−7,5⋅1=e12b_n = \left ( \frac {1 + \frac {4{,}5}{3n}}{1 - \frac {7{,}5}{3n}} \right )^{3n} \left ( \frac {2n + 3}{2n - 5} \right )^3 \to \frac {e^{4{,}5}}{e^{-7{,}5}} \cdot 1 = e^{12}

4. feladat

Sorozatok16 pont

Mondja ki a rendőrelv valamelyik változatát!

Határozza meg a

cn=(−2)5n+(−2)−5n(−2)4n+(−2)−4nc_n = \frac {(-2)^{5n} + (-2)^{-5n}}{(-2)^{4n} + (-2)^{-4n}}

sorozat határértékét, ha létezik!

Megoldás megjelenítése

A rendőrelv (bármelyik változata elfogadható, akár a speciális is): ha an≤bn≤cna_n \le b_n \le c_n elég nagy nn és an→Aa_n \to A cn→Ac_n \to A akkor bn→Ab_n \to A

cn=(−32)n+1(−32)n16n+116n=(−2)n+1(−512)n1+1256nc_n = \frac {(-32)^n + \frac {1}{(-32)^n}}{16^n + \frac {1}{16^n}} = \frac {(-2)^n + \frac {1}{(-512)^n}}{1 + \frac {1}{256^n}}

c2n=22n+15122n1+12562n→∞c_{2n} = \frac {2^{2n} + \frac {1}{512^{2n}}}{1 + \frac {1}{256^{2n}}} \to \infty

c2n−1=−22n−1−15122n−11+12562n−1→−∞c_{2n - 1} = \frac {-2^{2n - 1} - \frac {1}{512^{2n - 1}}}{1 + \frac {1}{256^{2n - 1}}} \to -\infty

Minden elem szerepel valamelyik részsorozatban, így 2 torlódási pont van: ±∞\pm \infty lim sup⁡cn=∞\limsup c_n = \infty lim inf⁡cn=−∞\liminf c_n = -\infty a határérték nem létezik.

5. feladat

Sorozatok24 pont

Legyen a1=3a_1 = 3 és an+1=5an2−4an3a_{n + 1} = \sqrt [3]{5a_n^2 - 4a_n} minden n∈N+n \in \mathbb {N}^+ esetén!

Vizsgálja a rekurzióval adott sorozatot korlátosság, monotonitás és konvergencia szempontjából!

Megoldás megjelenítése

Az A=5A2−4A3A = \sqrt [3]{5A^2 - 4A} egyenlet megoldásai A1=0A_1 = 0 A2=1A_2 = 1 és A3=4A_3 = 4

Teljes indukcióval belátjuk, hogy 1≤an≤41 \le a_n \le 4 minden nn

n=1n = 1 esetén 1≤a1=3≤41 \le a_1 = 3 \le 4 teljesül.

Ha 1≤an≤41 \le a_n \le 4 akkor 1≤5an−4≤161 \le 5a_n - 4 \le 16 ezért 1≤an(5an−4)=5an2−4an≤641 \le a_n (5a_n - 4) = 5a_n^2 - 4a_n \le 64 tehát 1≤5an2−4an3=an+1≤41 \le \sqrt [3]{5a_n^2 - 4a_n} = a_{n + 1} \le 4

Megmutatjuk, hogy an≤an+1a_n \le a_{n + 1} minden nn

Köbre emelés után an3≤5an2−4ana_n^3 \le 5a_n^2 - 4a_n azaz an(an2−5an+4)=an3−5an2+4an≤0a_n (a_n^2 - 5a_n + 4) = a_n^3 - 5a_n^2 + 4a_n \le 0 ami teljesül, mivel an>0a_n > 0 és an2−5an+4≤0a_n^2 - 5a_n + 4 \le 0 az előbbi korlátok között.

Megmutattuk, hogy ana_n monoton és korlátos, így a konvergencia elégséges feltétele miatt konvergens.

Legyen A=lim⁡an∈RA = \lim a_n \in \mathbb {R} Felhasználva a részsorozat határértékére és a határérték és a műveletek kapcsolatára vonatkozó tételeket, kapjuk az A=5A2−4A3A = \sqrt [3]{5A^2 - 4A} egyenletet.

Mivel ana_n monoton növő, ezért A≥a1=3A \ge a_1 = 3 így a fenti gyökök közül csak az A3=4A_3 = 4 lehet a határérték.

6. feladat

SorozatokIMSC4 + 4 = 8 pont
  • a) Számolja ki a lim⁡(2n)!n2n\displaystyle \lim \frac {(2n)!}{n^{2n}} határértéket!

  • b) n!nn>1e\displaystyle \frac {\sqrt [n]{n!}}{n} > \frac {1}{e} felhasználásával számolja ki a lim⁡(3n)!n3n\displaystyle \lim \frac {(3n)!}{n^{3n}} határértéket!

Megoldás megjelenítése
  • a) A mértani és a számtani közép közötti egyenlőtlenség miatt k⋅(2n−k)n2≤1\frac {k \cdot (2n - k)}{n^2} \le 1 minden k∈{0,…,2n}k \in \{0, \ldots , 2n\} esetén. Ezt felhasználva

    0≤(2n)!n2n=1⋅(2n−1)n2⋅2⋅(2n−2)n2⏟≤1⋯(n−1)⋅(n+1)n2⏟≤1⋅n⋅2nn2≤2(2n−1)n2→0.0 \le \frac {(2n)!}{n^{2n}} = \frac {1 \cdot (2n - 1)}{n^2} \cdot \underbrace {\frac {2 \cdot (2n - 2)}{n^2}}_{\le 1} \cdots \underbrace {\frac {(n - 1) \cdot (n + 1)}{n^2}}_{\le 1} \cdot \frac {n \cdot 2n}{n^2} \le \frac {2(2n - 1)}{n^2} \to 0.

    A rendőrelv miatt lim⁡(2n)!n2n=0\displaystyle \lim \frac {(2n)!}{n^{2n}} = 0

  • b) nn helyére 3n3n írva kapjuk, hogy (3n)!3n3n>1e\displaystyle \frac {\sqrt [3n]{(3n)!}}{3n} > \frac {1}{e} amiből (3n)!n3n>(3e)3n→∞\displaystyle \frac {(3n)!}{n^{3n}} > \left (\frac {3}{e}\right )^{3n} \to \infty így a speciális rendőrelv miatt lim⁡(3n)!n3n=∞\displaystyle \lim \frac {(3n)!}{n^{3n}} = \infty