2021 – 1. pótzárthelyi, α-variáns

Analízis A1 · 100 pont + 8 IMSC pont

Letöltés (PDF)Letöltés megoldásokkal (PDF)

1. feladat

Komplex számok18 pont

Írja fel algebrai alakban az iz5−8z2=0i z^5 - 8z^2 = 0 egyenlet megoldásait.

Megoldás megjelenítése

iz5−8z2=z2(iz3−8)i z^5 - 8z^2 = z^2 (i z^3 - 8) így z1=0z_1 = 0 megoldás.

iz3=8i z^3 = 8 ha z3=−8i=8(cos⁡3π2+isin⁡3π2)z^3 = -8i = 8\left (\cos \frac {3\pi }{2} + i \sin \frac {3\pi }{2}\right ) tehát a gyökvonás képletével

zk+2=83(cos⁡3π2+2kπ3+isin⁡3π2+2kπ3),k∈{0;1;2},z_{k + 2} = \sqrt [3]{8} \left ( \cos \frac {\frac {3\pi }{2} + 2k\pi }{3} + i \sin \frac {\frac {3\pi }{2} + 2k\pi }{3} \right ), \quad k \in \{0; 1; 2\},

vagyis a további megoldások

z2=2(cos⁡π2+isin⁡π2)=2i,z3=2(cos⁡7π6+isin⁡7π6)=−3−i,z4=2(cos⁡11π6+isin⁡11π6)=3−i.\begin {aligned} z_2 & = 2\left (\cos \frac {\pi }{2} + i \sin \frac {\pi }{2}\right ) = 2i, \\ z_3 & = 2\left (\cos \frac {7\pi }{6} + i \sin \frac {7\pi }{6}\right ) = -\sqrt {3} - i, \\ z_4 & = 2\left (\cos \frac {11\pi }{6} + i \sin \frac {11\pi }{6}\right ) = \sqrt {3} - i. \end {aligned}

A gyökök a komplex számsíkon:

2. feladat

Sorozatok5 + 12 = 17 pont
  • a) Adja meg a lim⁡n→∞an=∞\lim _{n \to \infty } a_n = \infty definícióját!

  • b) A definíció alapján mutassa meg, hogy lim⁡n→∞n2−n−13=∞\lim _{n \to \infty } \sqrt [3]{n^2 - n - 1} = \infty

Megoldás megjelenítése
  • a) lim⁡n→∞an=∞\lim _{n \to \infty } a_n = \infty ha minden P>0P > 0 számhoz létezik N(P)∈NN(P) \in \mathbb {N} melyre n≥N(P)n \ge N(P) esetén an>Pa_n > P

  • b) Legyen P>0P > 0 Ekkor n≥3n \ge 3 esetén n2−n−1>n22n^2 - n - 1 > \frac {n^2}{2} így

    n2−n−13>n223>P,\sqrt [3]{n^2 - n - 1} > \sqrt [3]{\frac {n^2}{2}} > P,

    ha n2>2P3n^2 > 2P^3 így N(P)=max⁡(3,[2P3]+1)N(P) = \max \left (3, \left [\sqrt {2P^3}\right ] + 1\right )

3. feladat

Sorozatok17 pont

Számolja ki az alábbi sorozatok határértékét:

an=(n−94+n)3n,a_n = \left (\frac {n - 9}{4 + n}\right )^{3n},bn=(n−94+n)n3.b_n = \left (\frac {n - 9}{4 + n}\right )^{n^3}.

Megoldás megjelenítése

an=((1−9n)n(1+4n)n)3→e−39a_n = \left ( \frac {\left (1 - \frac {9}{n}\right )^n}{\left (1 + \frac {4}{n}\right )^n} \right )^3 \to e^{-39}

Mivel (n−94+n)n→e−13\left ( \frac {n - 9}{4 + n} \right )^n \to e^{-13} ezért elég nagy nn esetén

0<bn=((n−94+n)n)n2<(e−13+ε)n2→0,0 < b_n = \left ( \left ( \frac {n - 9}{4 + n} \right )^n \right )^{n^2} < \left ( e^{-13} + \varepsilon \right )^{n^2} \to 0,

ha 0<ε<1−e−130 < \varepsilon < 1 - e^{-13} Így lim⁡bn=0\lim b_n = 0

4. feladat

Sorozatok23 pont

Konvergens-e az a1=2a_1 = 2 an+1=4−3ana_{n + 1} = 4 - \frac {3}{a_n} rekurzióval megadott sorozat? Állítását igazolja, és konvergencia esetén adja meg a határértéket!

Megoldás megjelenítése

Ha a sorozat korlátos és monoton, akkor konvergens, és határértéke a sorozat legkisebb felső vagy legnagyobb alsó korlátja. A lehetséges AA határérték kielégíti az A=4−3AA = 4 - \frac {3}{A} egyenletet, vagyis A=1A = 1 vagy A=3A = 3

Belátjuk, hogy 1<an<31 < a_n < 3 1<a1<31 < a_1 < 3 és ha 1<an<31 < a_n < 3 akkor 1>1an>131 > \frac {1}{a_n} > \frac {1}{3} tehát −3<−3an<−1-3 < -\frac {3}{a_n} < -1 így

1=4−3<an+1=4−3an<4−1=3.1 = 4 - 3 < a_{n + 1} = 4 - \frac {3}{a_n} < 4 - 1 = 3.

a2=52>a1a_2 = \frac {5}{2} > a_1 és ha an<an+1a_n < a_{n + 1} akkor 1an>1an+1\frac {1}{a_n} > \frac {1}{a_{n + 1}} és −3an<−3an+1-\frac {3}{a_n} < -\frac {3}{a_{n + 1}} tehát

an+1=4−3an<4−3an+1=an+2,a_{n + 1} = 4 - \frac {3}{a_n} < 4 - \frac {3}{a_{n + 1}} = a_{n + 2},

vagyis a sorozat monoton nő. Mivel an≥2a_n \ge 2 így a határérték csak 33 lehet.

A sorozat tehát monoton és korlátos, így konvergens, a határértéke 33

5. feladat

Sorozatok25 pont

Adja meg az alábbi sorozatok torlódási pontjainak halmazát, limesz szuperiorját, illetve limesz inferiorját. Létezik-e határérték?

an=n2−(−1)nn2+8n4+(−1)nn4+7n,a_n = \sqrt [n]{\frac {n^2 - (-1)^n n^2 + 8}{n^4 + (-1)^n n^4 + 7}},bn=n2−(−1)nn2+8n4+(−1)nn4+7b_n = \sqrt {\frac {n^2 - (-1)^n n^2 + 8}{n^4 + (-1)^n n^4 + 7}}

Megoldás megjelenítése

Ha nn páros:

1←811n⋅1(nn)4=811n4n≤an=82n4+7n≤4n4n=4n(nn)4→1,1 \leftarrow \sqrt [n]{\frac {8}{11}} \cdot \frac {1}{\left (\sqrt [n]{n}\right )^4} = \sqrt [n]{\frac {8}{11n^4}} \le a_n = \sqrt [n]{\frac {8}{2n^4 + 7}} \le \sqrt [n]{\frac {4}{n^4}} = \frac {\sqrt [n]{4}}{\left (\sqrt [n]{n}\right )^4} \to 1,

ha pedig nn páratlan, akkor

1←27n(nn)2=2n27n≤an=2n2+87n≤10n27n=107n(nn)2→1,1 \leftarrow \sqrt [n]{\frac {2}{7}} \left (\sqrt [n]{n}\right )^2 = \sqrt [n]{\frac {2n^2}{7}} \le a_n = \sqrt [n]{\frac {2n^2 + 8}{7}} \le \sqrt [n]{\frac {10n^2}{7}} = \sqrt [n]{\frac {10}{7}} \left (\sqrt [n]{n}\right )^2 \to 1,

így a sorozat egyetlen torlódási pontja 11 tehát lim sup⁡an=1=lim inf⁡an=lim⁡an\limsup a_n = 1 = \liminf a_n = \lim a_n

Páros nn esetén

0≤bn=82n4+7≤2n2→0,0 \le b_n = \sqrt {\frac {8}{2n^4 + 7}} \le \frac {2}{n^2} \to 0,

páratlan nn esetén

bn=2n2+87≥27⋅n→∞,b_n = \sqrt {\frac {2n^2 + 8}{7}} \ge \sqrt {\frac {2}{7}} \cdot n \to \infty ,

tehát a két torlódási pont 00 és ∞\infty így lim sup⁡bn=∞\limsup b_n = \infty lim inf⁡bn=0\liminf b_n = 0 és a sorozat divergens.

6. feladat

SorozatokIMSC4 + 4 = 8 pont
  • a) Igazolja, hogy ha az (an)n∈N(a_n)_{n \in \mathbb {N}} valós számsorozat határértéke A∈RA \in \mathbb {R} akkor

    ∃lim⁡n→∞(1+ann)n=eA.\exists \lim _{n \to \infty } \left (1 + \frac {a_n}{n}\right )^n = e^A.

  • b) Igazolja, hogy minden α∈R\alpha \in \mathbb {R} esetén

    lim⁡n→∞(1+iαn)n=eiα.\lim _{n \to \infty } \left (1 + \frac {i \alpha }{n}\right )^n = e^{i \alpha }.

A bizonyításhoz felhasználhatja, hogy lim⁡n→∞narctan⁡(αn)=α\lim _{n \to \infty } n \arctan \left (\frac {\alpha }{n}\right ) = \alpha

Megoldás megjelenítése
  • a) Rendőrelvvel dolgozunk. Minden pozitív ε\varepsilon esetén elegendően nagy nn teljesül, hogy A−ε<an<A+εA - \varepsilon < a_n < A + \varepsilon így

    (1+A−εn)n<(1+ann)n<(1+A+εn)n,\left (1 + \frac {A - \varepsilon }{n}\right )^n < \left (1 + \frac {a_n}{n}\right )^n < \left (1 + \frac {A + \varepsilon }{n}\right )^n,

    és limeszt véve

    eA−ε≤lim inf⁡(1+ann)n≤lim sup⁡(1+ann)n≤eA+ε.e^{A - \varepsilon } \le \liminf \left (1 + \frac {a_n}{n}\right )^n \le \limsup \left (1 + \frac {a_n}{n}\right )^n \le e^{A + \varepsilon }.

    Az ε→0\varepsilon \to 0 határátmenetet véve megkapjuk a bizonyítandó állítást.

  • b) Írjuk fel az alapot exponenciális alakban:

    1+iαn=ρeiϕ,aholρ=1+(αn)2,ϕ=arctan⁡(αn).1 + \frac {i\alpha }{n} = \rho e^{i\phi }, \quad \text {ahol} \quad \rho = \sqrt {1 + \left (\frac {\alpha }{n}\right )^2}, \quad \phi = \arctan \left (\frac {\alpha }{n}\right ).

    Ezen az alakon elvégezzük a hatványozást:

    (1+iαn)n=ρneinϕ=(1+α2/nn)n2einarctan⁡(αn)→n→∞eiα,\left (1 + \frac {i\alpha }{n}\right )^n = \rho ^n e^{in\phi } = \left (1 + \frac {\alpha ^2 / n}{n}\right )^{\frac {n}{2}} e^{in \arctan \left (\frac {\alpha }{n}\right )} \xrightarrow {n \to \infty } e^{i\alpha },

    hiszen (1+α2/nn)n2→1\left (1 + \frac {\alpha ^2 / n}{n}\right )^{\frac {n}{2}} \to 1 az a) állítás miatt, és einarctan⁡(αn)→eiαe^{in \arctan \left (\frac {\alpha }{n}\right )} \to e^{i\alpha } az exponenciális függvény folytonossága és a megadott összefüggés miatt.