2021 – 1. pótzárthelyi, β-variáns

Analízis A1 · 100 pont + 8 IMSC pont

Letöltés (PDF)Letöltés megoldásokkal (PDF)

1. feladat

Komplex számok18 pont

Írja fel algebrai alakban az iz6+27z3=0i z^6 + 27z^3 = 0 egyenlet megoldásait.

Megoldás megjelenítése

iz6+27z3=z3(iz3+27)i z^6 + 27z^3 = z^3 (i z^3 + 27) így z1=0z_1 = 0 megoldás.

iz3=−27i z^3 = -27 ha z3=27i=27(cos⁡π2+isin⁡π2)z^3 = 27i = 27\left (\cos \frac {\pi }{2} + i \sin \frac {\pi }{2}\right ) tehát a gyökvonás képletével

zk+2=273(cos⁡π2+2kπ3+isin⁡π2+2kπ3),k∈{0;1;2},z_{k + 2} = \sqrt [3]{27} \left ( \cos \frac {\frac {\pi }{2} + 2k\pi }{3} + i \sin \frac {\frac {\pi }{2} + 2k\pi }{3} \right ), \quad k \in \{0; 1; 2\},

vagyis a további megoldások

z2=3(cos⁡π6+isin⁡π6)=332+32i,z3=3(cos⁡5π6+isin⁡5π6)=−332+32i,z4=3(cos⁡3π2+isin⁡3π2)=−3i.\begin {aligned} z_2 & = 3\left (\cos \frac {\pi }{6} + i \sin \frac {\pi }{6}\right ) = \frac {3\sqrt {3}}{2} + \frac {3}{2} i, \\ z_3 & = 3\left (\cos \frac {5\pi }{6} + i \sin \frac {5\pi }{6}\right ) = -\frac {3\sqrt {3}}{2} + \frac {3}{2} i, \\ z_4 & = 3\left (\cos \frac {3\pi }{2} + i \sin \frac {3\pi }{2}\right ) = -3i. \end {aligned}

A gyökök a komplex számsíkon:

2. feladat

Sorozatok5 + 12 = 17 pont
  • a) Adja meg a lim⁡n→∞an=∞\lim _{n \to \infty } a_n = \infty definícióját!

  • b) A definíció alapján mutassa meg, hogy lim⁡n→∞n3−2n−15=∞\lim _{n \to \infty } \sqrt [5]{n^3 - 2n - 1} = \infty

Megoldás megjelenítése
  • a) lim⁡n→∞an=∞\lim _{n \to \infty } a_n = \infty ha minden P>0P > 0 számhoz létezik N(P)∈NN(P) \in \mathbb {N} melyre n≥N(P)n \ge N(P) esetén an>Pa_n > P

  • b) Legyen P>0P > 0 Ekkor n≥3n \ge 3 esetén n3−2n−1>n32n^3 - 2n - 1 > \frac {n^3}{2} így

    n3−2n−15>n325>P,\sqrt [5]{n^3 - 2n - 1} > \sqrt [5]{\frac {n^3}{2}} > P,

    ha n3>2P5n^3 > 2P^5 így N(P)=max⁡(3,[2P53]+1)N(P) = \max \left (3, \left [\sqrt [3]{2P^5}\right ] + 1\right )

3. feladat

Sorozatok17 pont

Számolja ki az alábbi sorozatok határértékét:

an=(n−23+n)5n,a_n = \left (\frac {n - 2}{3 + n}\right )^{5n},bn=(n−23+n)n5.b_n = \left (\frac {n - 2}{3 + n}\right )^{n^5}.

Megoldás megjelenítése

an=((1−2n)n(1+3n)n)5→e−25a_n = \left ( \frac {\left (1 - \frac {2}{n}\right )^n}{\left (1 + \frac {3}{n}\right )^n} \right )^5 \to e^{-25}

Mivel (n−23+n)n→e−5\left ( \frac {n - 2}{3 + n} \right )^n \to e^{-5} ezért elég nagy nn esetén

0<bn=((n−23+n)n)n4<(e−5+ε)n4→0,0 < b_n = \left ( \left ( \frac {n - 2}{3 + n} \right )^n \right )^{n^4} < \left ( e^{-5} + \varepsilon \right )^{n^4} \to 0,

ha 0<ε<1−e−50 < \varepsilon < 1 - e^{-5} Így lim⁡bn=0\lim b_n = 0

4. feladat

Sorozatok23 pont

Konvergens-e az a1=3a_1 = 3 an+1=7−10ana_{n + 1} = 7 - \frac {10}{a_n} rekurzióval megadott sorozat? Állítását igazolja, és konvergencia esetén adja meg a határértéket!

Megoldás megjelenítése

Ha a sorozat korlátos és monoton, akkor konvergens, és határértéke a sorozat legkisebb felső vagy legnagyobb alsó korlátja. A lehetséges AA határérték kielégíti az A=7−10AA = 7 - \frac {10}{A} egyenletet, vagyis A=2A = 2 vagy A=5A = 5

Belátjuk, hogy 2<an<52 < a_n < 5 2<a1<52 < a_1 < 5 és ha 2<an<52 < a_n < 5 akkor 12>1an>15\frac {1}{2} > \frac {1}{a_n} > \frac {1}{5} tehát −5<−10an<−2-5 < -\frac {10}{a_n} < -2 így

2=7−5<an+1=7−10an<7−2=5.2 = 7 - 5 < a_{n + 1} = 7 - \frac {10}{a_n} < 7 - 2 = 5.

a2=113>a1a_2 = \frac {11}{3} > a_1 és ha an<an+1a_n < a_{n + 1} akkor 1an>1an+1\frac {1}{a_n} > \frac {1}{a_{n + 1}} és −10an<−10an+1-\frac {10}{a_n} < -\frac {10}{a_{n + 1}} tehát

an+1=7−10an<7−10an+1=an+2,a_{n + 1} = 7 - \frac {10}{a_n} < 7 - \frac {10}{a_{n + 1}} = a_{n + 2},

vagyis a sorozat monoton nő. Mivel an≥3a_n \ge 3 így a határérték csak 55 lehet.

A sorozat tehát monoton és korlátos, így konvergens, a határértéke 55

5. feladat

Sorozatok25 pont

Adja meg az alábbi sorozatok torlódási pontjainak halmazát, limesz szuperiorját, illetve limesz inferiorját. Létezik-e határérték?

an=n3−(−1)nn3+5n2+(−1)nn2+6n,a_n = \sqrt [n]{\frac {n^3 - (-1)^n n^3 + 5}{n^2 + (-1)^n n^2 + 6}},bn=n3−(−1)nn3+5n2+(−1)nn2+6b_n = \sqrt {\frac {n^3 - (-1)^n n^3 + 5}{n^2 + (-1)^n n^2 + 6}}

Megoldás megjelenítése

Ha nn páros:

1←58n⋅1(nn)2=58n2n≤an=52n2+6n≤5n2n=5n(nn)2→1,1 \leftarrow \sqrt [n]{\frac {5}{8}} \cdot \frac {1}{\left (\sqrt [n]{n}\right )^2} = \sqrt [n]{\frac {5}{8n^2}} \le a_n = \sqrt [n]{\frac {5}{2n^2 + 6}} \le \sqrt [n]{\frac {5}{n^2}} = \frac {\sqrt [n]{5}}{\left (\sqrt [n]{n}\right )^2} \to 1,

ha pedig nn páratlan, akkor

1←26n(nn)3=2n36n≤an=2n3+56n≤7n36n=76n(nn)3→1,1 \leftarrow \sqrt [n]{\frac {2}{6}} \left (\sqrt [n]{n}\right )^3 = \sqrt [n]{\frac {2n^3}{6}} \le a_n = \sqrt [n]{\frac {2n^3 + 5}{6}} \le \sqrt [n]{\frac {7n^3}{6}} = \sqrt [n]{\frac {7}{6}} \left (\sqrt [n]{n}\right )^3 \to 1,

így a sorozat egyetlen torlódási pontja 11 tehát lim sup⁡an=1=lim inf⁡an=lim⁡an\limsup a_n = 1 = \liminf a_n = \lim a_n

Páros nn esetén

0≤bn=52n2+6≤52⋅1n→0,0 \le b_n = \sqrt {\frac {5}{2n^2 + 6}} \le \sqrt {\frac {5}{2}} \cdot \frac {1}{n} \to 0,

páratlan nn esetén

bn=2n3+56≥13⋅n32→∞,b_n = \sqrt {\frac {2n^3 + 5}{6}} \ge \sqrt {\frac {1}{3}} \cdot n^{\frac {3}{2}} \to \infty ,

tehát a két torlódási pont 00 és ∞\infty így lim sup⁡bn=∞\limsup b_n = \infty lim inf⁡bn=0\liminf b_n = 0 és a sorozat divergens.

6. feladat

SorozatokIMSC4 + 4 = 8 pont
  • a) Igazolja, hogy ha az (an)n∈N(a_n)_{n \in \mathbb {N}} valós számsorozat határértéke A∈RA \in \mathbb {R} akkor

    ∃lim⁡n→∞(1+ann)n=eA.\exists \lim _{n \to \infty } \left (1 + \frac {a_n}{n}\right )^n = e^A.

  • b) Igazolja, hogy minden α∈R\alpha \in \mathbb {R} esetén

    lim⁡n→∞(1+iαn)n=eiα.\lim _{n \to \infty } \left (1 + \frac {i \alpha }{n}\right )^n = e^{i \alpha }.

A bizonyításhoz felhasználhatja, hogy lim⁡n→∞narctan⁡(αn)=α\lim _{n \to \infty } n \arctan \left (\frac {\alpha }{n}\right ) = \alpha

Megoldás megjelenítése
  • a) Rendőrelvvel dolgozunk. Minden pozitív ε\varepsilon esetén elegendően nagy nn teljesül, hogy A−ε<an<A+εA - \varepsilon < a_n < A + \varepsilon így

    (1+A−εn)n<(1+ann)n<(1+A+εn)n,\left (1 + \frac {A - \varepsilon }{n}\right )^n < \left (1 + \frac {a_n}{n}\right )^n < \left (1 + \frac {A + \varepsilon }{n}\right )^n,

    és limeszt véve

    eA−ε≤lim inf⁡(1+ann)n≤lim sup⁡(1+ann)n≤eA+ε.e^{A - \varepsilon } \le \liminf \left (1 + \frac {a_n}{n}\right )^n \le \limsup \left (1 + \frac {a_n}{n}\right )^n \le e^{A + \varepsilon }.

    Az ε→0\varepsilon \to 0 határátmenetet véve megkapjuk a bizonyítandó állítást.

  • b) Írjuk fel az alapot exponenciális alakban:

    1+iαn=ρeiϕ,aholρ=1+(αn)2,ϕ=arctan⁡(αn).1 + \frac {i\alpha }{n} = \rho e^{i\phi }, \quad \text {ahol} \quad \rho = \sqrt {1 + \left (\frac {\alpha }{n}\right )^2}, \quad \phi = \arctan \left (\frac {\alpha }{n}\right ).

    Ezen az alakon elvégezzük a hatványozást:

    (1+iαn)n=ρneinϕ=(1+α2/nn)n2einarctan⁡(αn)→n→∞eiα,\left (1 + \frac {i\alpha }{n}\right )^n = \rho ^n e^{in\phi } = \left (1 + \frac {\alpha ^2 / n}{n}\right )^{\frac {n}{2}} e^{in \arctan \left (\frac {\alpha }{n}\right )} \xrightarrow {n \to \infty } e^{i\alpha },

    hiszen (1+α2/nn)n2→1\left (1 + \frac {\alpha ^2 / n}{n}\right )^{\frac {n}{2}} \to 1 az a) állítás miatt, és einarctan⁡(αn)→eiαe^{in \arctan \left (\frac {\alpha }{n}\right )} \to e^{i\alpha } az exponenciális függvény folytonossága és a megadott összefüggés miatt.