2023 – 1. zárthelyi, α-variáns

Analízis A1 · 100 pont + 10 IMSC pont

Letöltés (PDF)Letöltés megoldásokkal (PDF)

1. feladat

Függvények5 + 9 = 14 pont
  • a) Adja meg x0∈Rx_0 \in \mathbb {R} esetén lim⁡x→x0f(x)=A\lim _{x \to x_0} f(x) = A definícióját! x0x_0 az ff értelmezési tartományának torlódási pontja.)

  • b) A definíció alapján lássa be, hogy lim⁡x→14x+5=3\lim _{x \to 1} \sqrt {4x + 5} = 3

Megoldás megjelenítése
  • a) lim⁡x→x0f(x)=A\lim _{x \to x_0} f(x) = A ha minden ε>0\varepsilon > 0 számhoz létezik olyan δ(ε)>0\delta (\varepsilon ) > 0 hogy 0<∣x−x0∣<δ(ε)0 < |x - x_0| < \delta (\varepsilon ) esetén ∣f(x)−A∣<ε|f(x) - A| < \varepsilon

  • b) Legyen ε>0\varepsilon > 0

    ∣4x+5−3∣=∣4x+5−94x+5+3∣<4∣x−1∣3<ε⟸∣x−1∣<3ε4,\left | \sqrt {4x + 5} - 3 \right | = \left | \frac {4x + 5 - 9}{\sqrt {4x + 5} + 3} \right | < \frac {4|x - 1|}{3} < \varepsilon \Longleftarrow |x - 1| < \frac {3\varepsilon }{4},

    vagyis δ(ε)=3ε4\displaystyle \delta (\varepsilon ) = \frac {3\varepsilon }{4}

2. feladat

Komplex számok16 pont

Adja meg a z4−(1−2i)z2−i−1=0z^4 - (1 - 2i) z^2 - i - 1 = 0 egyenlet összes megoldását exponenciális alakban!

Megoldás megjelenítése

Az egyenlet z2z^2 másodfokú:

z2=1−2i±(1−2i)2+4i+42=1−2i±12,z^2 = \frac {1 - 2i \pm \sqrt {(1 - 2i)^2 + 4i + 4}}{2} = \frac {1 - 2i \pm \sqrt {1}}{2},

vagyis z2=−i=e−iπ2z^2 = -i = e^{-i \frac {\pi }{2}} vagy z2=1−i=2e−iπ4z^2 = 1 - i = \sqrt {2} e^{-i \frac {\pi }{4}} A gyökvonás képletével k∈{0;1}k \in \{0; 1\}

e−iπ2=ei−π2+2kπ2=ei(−π4+kπ),\sqrt {e^{-i \frac {\pi }{2}}} = e^{i \frac {-\frac {\pi }{2} + 2k\pi }{2}} = e^{i \left (-\frac {\pi }{4} + k\pi \right )},2e−iπ4=24ei−π4+2kπ2=24ei(−π8+kπ),\sqrt {\sqrt {2} e^{-i \frac {\pi }{4}}} = \sqrt [4]{2} e^{i \frac {-\frac {\pi }{4} + 2k\pi }{2}} = \sqrt [4]{2} e^{i \left (-\frac {\pi }{8} + k\pi \right )},

vagyis

z1=e−iπ4,z2=ei3π4,z3=24e−iπ8,z4=24ei7π8.z_1 = e^{-i \frac {\pi }{4}}, \quad z_2 = e^{i \frac {3\pi }{4}}, \quad z_3 = \sqrt [4]{2} e^{-i \frac {\pi }{8}}, \quad z_4 = \sqrt [4]{2} e^{i \frac {7\pi }{8}}.

A gyökök a komplex számsíkon:

3. feladat

Sorozatok10 + 10 + 10 = 30 pont

Számolja ki az alábbi sorozatok határértékét:

  • a) an=n3+3n3n2+5n,\displaystyle a_n = \sqrt [n]{\frac {n^3 + 3n}{3n^2 + 5}},

  • b) bn=4n2+3n−4−2n,\displaystyle b_n = \sqrt {4n^2 + 3n - 4} - 2n,

  • c) cn=(3n−13n+2)2n.\displaystyle c_n = \left ( \frac {3n - 1}{3n + 2} \right )^{2n}.

Megoldás megjelenítése
  • a) Becsüljük a gyökjel alatti kifejezést:

    n8=n33n2+5n2≤n3+3n3n2+5≤n3+3n33n2=4n3.\frac {n}{8} = \frac {n^3}{3n^2 + 5n^2} \le \frac {n^3 + 3n}{3n^2 + 5} \le \frac {n^3 + 3n^3}{3n^2} = \frac {4n}{3}.

    1←nn18n≤an≤nn43n→1.1 \leftarrow \sqrt [n]{n} \sqrt [n]{\frac {1}{8}} \le a_n \le \sqrt [n]{n} \sqrt [n]{\frac {4}{3}} \to 1.

    Így a rendőrelv miatt an→1a_n \to 1

  • b) bn=4n2+3n−4−4n24n2+3n−4+2n=3−4n4+3n−4n2+2→32+2=34.\displaystyle b_n = \frac {4n^2 + 3n - 4 - 4n^2}{\sqrt {4n^2 + 3n - 4} + 2n} = \frac {3 - \frac {4}{n}}{\sqrt {4 + \frac {3}{n} - \frac {4}{n^2}} + 2} \to \frac {3}{2 + 2} = \frac {3}{4}.

  • c) cn=((1−13n)3n(1+23n)3n)23→(e−1e2)23=e−2.\displaystyle c_n = \left ( \frac {\left (1 - \frac {1}{3n}\right )^{3n}}{\left (1 + \frac {2}{3n}\right )^{3n}} \right )^{\frac {2}{3}} \to \left ( \frac {e^{-1}}{e^2} \right )^{\frac {2}{3}} = e^{-2}.

4. feladat

Sorozatok20 pont

Adja meg az alábbi sorozatok torlódási pontjainak halmazát, limesz szuperiorját, illetve limesz inferiorját. Létezik-e határérték?

an=n!+n99n+(−n)n,a_n = \frac {n! + n^9}{9^n + (-n)^n},bn=9n+(−n)nn!+n9b_n = \frac {9^n + (-n)^n}{n! + n^9}

Megoldás megjelenítése

an={n!nn⋅1+n9n!(9n)n+1→0,ha n párosn!nn⋅1+n9n!(9n)n−1→0,ha n páratlana_n = \begin {cases} \dfrac {n!}{n^n} \cdot \dfrac {1 + \frac {n^9}{n!}}{\left (\frac {9}{n}\right )^n + 1} \to 0, & \text {ha } n \text { páros} \\[3ex] \dfrac {n!}{n^n} \cdot \dfrac {1 + \frac {n^9}{n!}}{\left (\frac {9}{n}\right )^n - 1} \to 0, & \text {ha } n \text { páratlan} \end {cases}

A sorozat egyetlen torlódási pontja a 00 vagyis lim sup⁡an=lim inf⁡an=0=lim⁡an\limsup a_n = \liminf a_n = 0 = \lim a_n

bn={nnn!⋅(9n)n+11+n9n!→∞,ha n párosnnn!⋅(9n)n−11+n9n!→−∞,ha n páratlanb_n = \begin {cases} \dfrac {n^n}{n!} \cdot \dfrac {\left (\frac {9}{n}\right )^n + 1}{1 + \frac {n^9}{n!}} \to \infty , & \text {ha } n \text { páros} \\[3ex] \dfrac {n^n}{n!} \cdot \dfrac {\left (\frac {9}{n}\right )^n - 1}{1 + \frac {n^9}{n!}} \to -\infty , & \text {ha } n \text { páratlan} \end {cases}

A sorozat torlódási pontjainak halmaza {−∞,∞}\{-\infty , \infty \} vagyis lim sup⁡bn=∞\limsup b_n = \infty lim inf⁡bn=−∞\liminf b_n = -\infty így a sorozat nem konvergens.

5. feladat

Függvények20 pont

Hol folytonos, hol és milyen típusú szakadása van a következő függvénynek?

f(x)=sin⁡(x+2)∣x2−x−6∣f(x) = \frac {\sin (x + 2)}{\left | x^2 - x - 6 \right |}

A szakadási helyeken határozza meg a függvény bal és jobb oldali határértékét!

Megoldás megjelenítése

x2−x−6=(x−3)(x+2)x^2 - x - 6 = (x - 3)(x + 2) tehát Df=R∖{−2,3}D_f = \mathbb {R} \setminus \{-2, 3\} A függvény folytonos az értelmezési tartományának minden pontjában, mert folytonos függvények hányadosa, és a nevező nem nulla.

lim⁡x→−2±0f(x)=lim⁡x→−2±0sin⁡(x+2)∣x+2∣⋅1∣x−3∣=lim⁡x→−2±0sin⁡(x+2)±(x+2)⏟→±1⋅1∣x−3∣⏟→15=±15,\lim _{x \to -2 \pm 0} f(x) = \lim _{x \to -2 \pm 0} \frac {\sin (x + 2)}{|x + 2|} \cdot \frac {1}{|x - 3|} = \lim _{x \to -2 \pm 0} \underbrace {\frac {\sin (x + 2)}{\pm (x + 2)}}_{\to \pm 1} \cdot \underbrace {\frac {1}{|x - 3|}}_{\to \frac {1}{5}} = \pm \frac {1}{5},

tehát a függvénynek a −2-2 pontban véges ugrás típusú szakadása van.

lim⁡x→3f(x)=lim⁡x→3sin⁡(x+2)∣x+2∣⏟→sin⁡(5)5<0⋅1∣x−3∣⏟→+∞=−∞,\lim _{x \to 3} f(x) = \lim _{x \to 3} \underbrace {\frac {\sin (x + 2)}{|x + 2|}}_{\to \frac {\sin (5)}{5} < 0} \cdot \underbrace {\frac {1}{|x - 3|}}_{\to +\infty } = -\infty ,

azaz a 33 pontban a bal és a jobb oldali határérték is −∞-\infty így itt a függvénynek másodfajú szakadása van.

6. feladat

SorozatokIMSC10 pont

Legyen NN pozitív természetes szám! Adja meg az an=1n∑k=1ncos⁡kπNa_n = \frac {1}{n} \sum _{k = 1}^{n} \cos \frac {k \pi }{N} sorozat torlódási pontjait! (Segítség: Határozza meg a2Na_{2N} értékét!)

Megoldás megjelenítése

a2N=0a_{2N} = 0 Indoklás: az origó középpontú egységkörbe írt szabályos 2N2N csúcsaiba mutató vektorok összege az elrendezés szimmetriája miatt a nullvektor, és 2N⋅a2N2N \cdot a_{2N} éppen ezen vektorok vízszintes koordinátáinak összege.

Hasonlóan igazolható, hogy ha nn a 2N2N többszöröse, akkor an=0a_n = 0

Így ha n=α⋅2N+βn = \alpha \cdot 2N + \beta α,β∈N\alpha , \beta \in \mathbb {N} β<2N\beta < 2N akkor

an=1n∑k=1ncos⁡(kπN)=1n∑k=1βcos⁡(kπN),a_n = \frac {1}{n} \sum _{k = 1}^{n} \cos \left (\frac {k\pi }{N}\right ) = \frac {1}{n} \sum _{k = 1}^{\beta } \cos \left (\frac {k\pi }{N}\right ),ezért\text {ezért}∣an∣≤2Nn→0.|a_n| \le \frac {2N}{n} \to 0.

Tehát az (an)(a_n) sorozat konvergens, határértéke 00 így egyetlen torlódási pontja a 00

Az ana_n képletében szereplő összegzés el is végezhető, ha észrevesszük, hogy cos⁡kπN=Re⁡(qk)\cos \frac {k\pi }{N} = \operatorname {Re}(q^k) ahol q=eiπNq = e^{i \frac {\pi }{N}} tehát nann a_n egy qq hányadosú, nn tagú mértani sor összegének valós része, így an=1nRe⁡(q1−qn1−q)a_n = \frac {1}{n} \operatorname {Re}\left (q \frac {1 - q^n}{1 - q}\right ) Innen is megkapható, hogy ∣an∣≤1n∣q1−qn1−q∣≤2n∣1−q∣→0|a_n| \le \frac {1}{n} \left | q \frac {1 - q^n}{1 - q} \right | \le \frac {2}{n |1 - q|} \to 0