Függvények határértéke és folytonossága

1. zárthelyi · 27 feladat

2025

1. zárthelyi, α-variáns, 4. feladat

8 + 22 = 30 pont

f(x)=x⋅sin⁡(x2−4)x2−5x+6f(x) = \frac {x \cdot \sin (x^2 - 4)}{x^2 - 5x + 6}

  • a) Határozza meg azt a legbővebb Df⊂RD_f \subset \mathbb {R} halmazt, ahol a függvény értelmezhető! Mely pontokban folytonos a függvény, miért?

  • b) Határozza meg a függvény szakadási helyeit és a szakadások típusait! A szakadási pontokban adja meg a függvény bal és jobb oldali határértékét is!

Megoldás megjelenítése
  • a) A nevező gyöktényezős alakban:

    x2−5x+6=(x−3)(x−2).x^2 - 5x + 6 = (x - 3)(x - 2) \text .

    A nullával való osztást nem értelmezzük, ezért Df=R∖{2,3}D_f = \mathbb {R} \setminus \{2, 3\}

    A függvény DfD_f minden pontjában folytonos, mert folytonos függvények hányadosa.

  • b) Az x=2x = 2 pontban:

    lim⁡x→2f(x)=lim⁡x→2sin⁡(x2−4)x2−4⏟→1⋅x(x+2)x−3⏟→2⋅4−1=−8,\lim _{x \to 2} f(x) = \lim _{x \to 2} \underbrace {\frac {\sin \left (x^2 - 4\right )}{x^2 - 4}}_{\to 1} \cdot \underbrace {\frac {x (x + 2)}{x - 3}}_{\to \frac {2 \cdot 4}{-1}} = -8,

    a bal és a jobb oldali határérték is −8-8 így itt megszüntethető (elsőfajú) szakadása van a függvénynek.

    Az x=3x = 3 pontban:

    lim⁡x→3±0f(x)=lim⁡x→3±0xsin⁡(x2−4)⏞→3sin⁡5<0(x−2)(x−3)⏟→0±0=∓∞,\lim _{x \to 3 \pm 0} f(x) = \lim _{x \to 3 \pm 0} \frac { \overbrace {x \sin \left (x^2 - 4\right )}^{\to 3 \sin 5 < 0} }{ \underbrace {(x - 2)(x - 3)}_{\to 0 \pm 0} } = \mp \infty ,

    vagyis a bal oldali határérték +∞+\infty a jobb oldali −∞-\infty így itt másodfajú szakadása van a függvénynek.

1. zárthelyi, α-variáns, 5. feladat

IMSC5 + 5 = 10 pont
  • a) Adjon példát olyan f:R→Rf : \mathbb {R} \to \mathbb {R} függvényre, amelynek a nulla kivételével minden helyen zérus a határértéke, de a nullában nem létezik a határértéke!

  • b) Igazolja, hogy nem létezik olyan R→R\mathbb {R} \to \mathbb {R} függvény, amelynek a nullában 1 a határértéke, minden más pontban pedig nulla!

Megoldás megjelenítése
  • a) Például legyen

    f(x)={1,ha x=1n valamilyen n∈N+ esetén,0,egyébként.f(x) = \begin {cases} 1, & \text {ha } x = \frac {1}{n} \text { valamilyen } n \in \mathbb {N}^+ \text { esetén}, \\ 0, & \text {egyébként}. \end {cases}

    Mivel az {1n:n∈N+}\left \{\frac {1}{n} : n \in \mathbb {N}^+\right \} halmaznak egyetlen torlódási pontja a 00 ezért minden a≠0a \neq 0 pontnak létezik olyan kipontozott környezete, amelyben f≡0f \equiv 0 Így

    lim⁡x→af(x)=0\lim _{x \to a} f(x) = 0(a≠0).(a \neq 0) \text .

    A nullában viszont a határérték nem létezik, hiszen

    1n→0,\frac {1}{n} \to 0,−1n→0,-\frac {1}{n} \to 0,

    ugyanakkor

    f(1n)=1→1,f\left (\frac {1}{n}\right ) = 1 \to 1,f(−1n)=0→0.f\left (-\frac {1}{n}\right ) = 0 \to 0 \text .

    A Heine-féle átviteli elv alapján tehát

    lim⁡x→0f(x) nem létezik.\lim _{x \to 0} f(x) \text { nem létezik.}

  • b) Bizonyítás indirekt módon

    Tegyük fel, hogy létezik ilyen függvény. Mivel

    lim⁡x→0f(x)=1,\lim _{x \to 0} f(x) = 1,

    ezért ε=12\varepsilon = \frac {1}{2} létezik δ>0\delta > 0 hogy

    0<∣x∣<δ⟹12<f(x)<32.0 < |x| < \delta \quad \Longrightarrow \quad \frac {1}{2} < f(x) < \frac {3}{2} \text .

    Tekintsük az a=δ2a = \frac {\delta }{2} pontot. Mivel a≠0a \neq 0 a feltevés szerint

    lim⁡x→af(x)=0.\lim _{x \to a} f(x) = 0 \text .

    Ugyanakkor aa a (0,δ)(0,\delta ) intervallum belső pontja, így létezik olyan környezete, amelyben minden xx

    12<f(x)<32.\frac {1}{2} < f(x) < \frac {3}{2} \text .

    Ezért a határértékekre vonatkozó egyenlőtlenségi tétel alapján

    12≤lim⁡x→af(x)≤32,\frac {1}{2} \leq \lim _{x \to a} f(x) \leq \frac {3}{2} \text ,

    ami ellentmond annak, hogy lim⁡x→af(x)=0\displaystyle \lim _{x \to a} f(x) = 0

    Következésképpen: nem létezik ilyen függvény.

1. zárthelyi, β-variáns, 4. feladat

8 + 22 = 30 pont

f(x)=x⋅sin⁡(x2−9)x2+x−6f(x) = \frac {x \cdot \sin (x^2 - 9)}{x^2 + x - 6}

  • a) Határozza meg azt a legbővebb Df⊂RD_f \subset \mathbb {R} halmazt, ahol a függvény értelmezhető! Mely pontokban folytonos a függvény, miért?

  • b) Határozza meg a függvény szakadási helyeit és a szakadások típusait! A szakadási pontokban adja meg a függvény bal és jobb oldali határértékét is!

Megoldás megjelenítése
  • a) A nevező gyöktényezős alakban:

    x2+x−6=(x+3)(x−2).x^2 + x - 6 = (x + 3)(x - 2) \text .

    A nullával való osztást nem értelmezzük, ezért Df=R∖{−3,2}D_f = \mathbb {R} \setminus \{-3, 2\}

    A függvény DfD_f minden pontjában folytonos, mert folytonos függvények hányadosa.

  • b) Az x=−3x = -3 pontban:

    lim⁡x→−3f(x)=lim⁡x→−3sin⁡(x2−9)x2−9⏟→1⋅x(x−3)x−2⏟→(−3)⋅(−6)−5=−185,\lim _{x \to -3} f(x) = \lim _{x \to -3} \underbrace {\frac {\sin \left (x^2 - 9\right )}{x^2 - 9}}_{\to 1} \cdot \underbrace {\frac {x (x - 3)}{x - 2}}_{\to \frac {(-3) \cdot (-6)}{-5}} = -\frac {18}{5},

    a bal és a jobb oldali határérték is −185-\frac {18}{5} így itt megszüntethető (elsőfajú) szakadása van a függvénynek.

    Az x=2x = 2 pontban:

    lim⁡x→2±0f(x)=lim⁡x→2±0xsin⁡(x2−9)⏞→2sin⁡(−5)>0(x+3)(x−2)⏟→0±0=±∞,\lim _{x \to 2 \pm 0} f(x) = \lim _{x \to 2 \pm 0} \frac { \overbrace {x \sin \left (x^2 - 9\right )}^{\to 2 \sin (-5) > 0} }{ \underbrace {(x + 3)(x - 2)}_{\to 0 \pm 0} } = \pm \infty ,

    vagyis a bal oldali határérték −∞-\infty a jobb oldali +∞+\infty így itt másodfajú szakadása van a függvénynek.

1. zárthelyi, β-variáns, 5. feladat

IMSC5 + 5 = 10 pont
  • a) Adjon példát olyan f:R→Rf : \mathbb {R} \to \mathbb {R} függvényre, amelynek a nulla kivételével minden helyen zérus a határértéke, de a nullában nem létezik a határértéke!

  • b) Igazolja, hogy nem létezik olyan R→R\mathbb {R} \to \mathbb {R} függvény, amelynek a nullában 1 a határértéke, minden más pontban pedig nulla!

Megoldás megjelenítése
  • a) Például legyen

    f(x)={1,ha x=1n valamilyen n∈N+ esetén,0,egyébként.f(x) = \begin {cases} 1, & \text {ha } x = \frac {1}{n} \text { valamilyen } n \in \mathbb {N}^+ \text { esetén}, \\ 0, & \text {egyébként}. \end {cases}

    Mivel az {1n:n∈N+}\left \{\frac {1}{n} : n \in \mathbb {N}^+\right \} halmaznak egyetlen torlódási pontja a 00 ezért minden a≠0a \neq 0 pontnak létezik olyan kipontozott környezete, amelyben f≡0f \equiv 0 Így

    lim⁡x→af(x)=0\lim _{x \to a} f(x) = 0(a≠0).(a \neq 0) \text .

    A nullában viszont a határérték nem létezik, hiszen

    1n→0,\frac {1}{n} \to 0,−1n→0,-\frac {1}{n} \to 0,

    ugyanakkor

    f(1n)=1→1,f\left (\frac {1}{n}\right ) = 1 \to 1,f(−1n)=0→0.f\left (-\frac {1}{n}\right ) = 0 \to 0 \text .

    A Heine-féle átviteli elv alapján tehát

    lim⁡x→0f(x) nem létezik.\lim _{x \to 0} f(x) \text { nem létezik.}

  • b) Bizonyítás indirekt módon

    Tegyük fel, hogy létezik ilyen függvény. Mivel

    lim⁡x→0f(x)=1,\lim _{x \to 0} f(x) = 1,

    ezért ε=12\varepsilon = \frac {1}{2} létezik δ>0\delta > 0 hogy

    0<∣x∣<δ⟹12<f(x)<32.0 < |x| < \delta \quad \Longrightarrow \quad \frac {1}{2} < f(x) < \frac {3}{2} \text .

    Tekintsük az a=δ2a = \frac {\delta }{2} pontot. Mivel a≠0a \neq 0 a feltevés szerint

    lim⁡x→af(x)=0.\lim _{x \to a} f(x) = 0 \text .

    Ugyanakkor aa a (0,δ)(0,\delta ) intervallum belső pontja, így létezik olyan környezete, amelyben minden xx

    12<f(x)<32.\frac {1}{2} < f(x) < \frac {3}{2} \text .

    Ezért a határértékekre vonatkozó egyenlőtlenségi tétel alapján

    12≤lim⁡x→af(x)≤32,\frac {1}{2} \leq \lim _{x \to a} f(x) \leq \frac {3}{2} \text ,

    ami ellentmond annak, hogy lim⁡x→af(x)=0\displaystyle \lim _{x \to a} f(x) = 0

    Következésképpen: nem létezik ilyen függvény.

1. pótzárthelyi, α-variáns, 3. feladat

6 + 15 = 21 pont
  • a) Mikor mondjuk, hogy lim⁡x→x0f(x)=A\lim _{x \to x_0} f(x) = A Mondja ki a definíciót! x0∈Rx_0 \in \mathbb {R} A∈RA \in \mathbb {R}

  • b) A definíció alapján igazolja, hogy

    lim⁡x→3102x−1=2.\lim _{x \to 3} \frac {10}{2x - 1} = 2.(δ(ε)=?)(\delta (\varepsilon ) = ?)

Megoldás megjelenítése
  • a) lim⁡x→x0f(x)=A\displaystyle \lim _{x \to x_0} f(x) = A ha ∀ε>0\forall \varepsilon > 0 esetén ∃δ(ε)>0\exists \delta (\varepsilon ) > 0 hogy ∣f(x)−A∣<ε|f(x) - A| < \varepsilon ha x∈Dfx \in D_f és 0<∣x−x0∣<δ(ε)0 < |x - x_0| < \delta (\varepsilon )

  • b) Helyettesítsünk be a definícióban szereplő egyenlőtlenségbe:

    ∣102x−1−2∣=∣10−4x+22x−1∣=4∣x−3∣∣2x−1∣.\left | \frac {10}{2x - 1} - 2 \right | = \left | \frac {10 - 4x + 2}{2x - 1} \right | = \frac {4 |x - 3|}{|2x - 1|} \text .

    Becsüljük felül a törtünket. Ehhez a nevezőt kell alulról becsülni, ezért szorítkozzunk a 33 egy környezetére: ha ∣x−3∣<1|x - 3| < 1 akkor 2<x<42 < x < 4 így ∣2x−1∣>3|2x - 1| > 3 Ekkor:

    4∣x−3∣∣2x−1∣<4∣x−3∣3<ε\frac {4 |x - 3|}{|2x - 1|} < \frac {4 |x - 3|}{3} < \varepsilon⇒\Rightarrow∣x−3∣<3ε4.|x - 3| < \frac {3 \varepsilon }{4} \text .

    A megoldás tehát:

    δ(ε)=min⁡{1;3ε4}.\delta (\varepsilon ) = \min \left \{ 1; \frac {3 \varepsilon }{4} \right \} \text .

1. pótzárthelyi, α-variáns, 4. feladat

12 + 10 + 10 = 32 pont

Határozza meg az alábbi függvényhatárértékeket!

  • a) lim⁡x→0x21−cos⁡(x)=?\displaystyle \lim _{x \to 0} \frac {x^2}{1 - \cos (x)} = ?

  • b) lim⁡x→−∞cosh⁡(3−2x)e2x−1=?\displaystyle \lim _{x \to -\infty } \frac {\cosh (3 - 2x)}{e^{2x - 1}} = ?

  • c) lim⁡x→−∞x⋅(x2−1−x2+3)=?\displaystyle \lim _{x \to -\infty } x \cdot \left ( \sqrt {x^2 - 1} - \sqrt {x^2 + 3} \right ) = ?

Megoldás megjelenítése
  • a) Behelyettesítéssel (00)\left (\frac {0}{0}\right ) típusú határozatlan alakot kapunk.

    Bővítés a konjugálttal

    Bővítsük a törtet (1+cos⁡x)(1 + \cos x) és használjuk fel, hogy 1−cos⁡2x=sin⁡2x1 - \cos ^2 x = \sin ^2 x

    x21−cos⁡x=x2(1+cos⁡x)1−cos⁡2x=(xsin⁡x)2(1+cos⁡x)→12⋅2=2,\frac {x^2}{1 - \cos x} = \frac {x^2 (1 + \cos x)}{1 - \cos ^2 x} = \left ( \frac {x}{\sin x} \right )^2 (1 + \cos x) \to 1^2 \cdot 2 = 2 \text ,

    hiszen lim⁡x→0sin⁡xx=1\displaystyle \lim _{x \to 0} \frac {\sin x}{x} = 1

    Másik megoldás

    Az 1−cos⁡x=2sin⁡2x21 - \cos x = 2 \sin ^2 \frac {x}{2} azonosság alapján:

    x21−cos⁡x=x22sin⁡2x2=2(x ⁣/ ⁣2sin⁡x2)2→2⋅12=2.\frac {x^2}{1 - \cos x} = \frac {x^2}{2 \sin ^2 \frac {x}{2}} = 2 \left ( \frac {\sfrac {x}{2}}{\sin \frac {x}{2}} \right )^2 \to 2 \cdot 1^2 = 2 \text .

  • b) Írjuk fel a cosh⁡\cosh függvényt a definíciója szerint, cosh⁡t=et+e−t2\cosh t = \frac {e^t + e^{-t}}{2}

    cosh⁡(3−2x)e2x−1=e3−2x+e2x−32e2x−1=12(e4−4x+e−2).\frac {\cosh (3 - 2x)}{e^{2x - 1}} = \frac {e^{3 - 2x} + e^{2x - 3}}{2 e^{2x - 1}} = \frac {1}{2} \left ( e^{4 - 4x} + e^{-2} \right ) \text .

    Ha x→−∞x \to -\infty akkor 4−4x→∞4 - 4x \to \infty így e4−4x→∞e^{4 - 4x} \to \infty A határérték tehát:

    lim⁡x→−∞cosh⁡(3−2x)e2x−1=∞.\lim _{x \to -\infty } \frac {\cosh (3 - 2x)}{e^{2x - 1}} = \infty \text .

  • c) Behelyettesítéssel a zárójelben (∞−∞)(\infty - \infty ) típusú határozatlan alakot kapunk. Alkalmazzuk a gyökös kifejezések racionalizálását, vagyis szorozzunk és osszunk a konjugált kifejezéssel:

    x⋅(x2−1−x2+3)=x⋅(x2−1)−(x2+3)x2−1+x2+3=−4xx2−1+x2+3.x \cdot \left ( \sqrt {x^2 - 1} - \sqrt {x^2 + 3} \right ) = x \cdot \frac {(x^2 - 1) - (x^2 + 3)}{\sqrt {x^2 - 1} + \sqrt {x^2 + 3}} = \frac {-4x}{\sqrt {x^2 - 1} + \sqrt {x^2 + 3}} \text .

    Mivel x→−∞x \to -\infty ezért x<0x < 0 így x2=∣x∣=−x\sqrt {x^2} = |x| = -x Emeljünk ki a nevezőből:

    −4x−x(1−1 ⁣/ ⁣x2+1+3 ⁣/ ⁣x2)=41−1 ⁣/ ⁣x2+1+3 ⁣/ ⁣x2→41+1=2.\frac {-4x}{-x \left ( \sqrt {1 - \sfrac {1}{x^2}} + \sqrt {1 + \sfrac {3}{x^2}} \right )} = \frac {4}{\sqrt {1 - \sfrac {1}{x^2}} + \sqrt {1 + \sfrac {3}{x^2}}} \to \frac {4}{1 + 1} = 2 \text .

1. pótzárthelyi, β-variáns, 3. feladat

6 + 15 = 21 pont
  • a) Mikor mondjuk, hogy lim⁡x→x0f(x)=A\lim _{x \to x_0} f(x) = A Mondja ki a definíciót! x0∈Rx_0 \in \mathbb {R} A∈RA \in \mathbb {R}

  • b) A definíció alapján igazolja, hogy

    lim⁡x→2153x−1=3.\lim _{x \to 2} \frac {15}{3x - 1} = 3.(δ(ε)=?)(\delta (\varepsilon ) = ?)

Megoldás megjelenítése
  • a) lim⁡x→x0f(x)=A\displaystyle \lim _{x \to x_0} f(x) = A ha ∀ε>0\forall \varepsilon > 0 esetén ∃δ(ε)>0\exists \delta (\varepsilon ) > 0 hogy ∣f(x)−A∣<ε|f(x) - A| < \varepsilon ha x∈Dfx \in D_f és 0<∣x−x0∣<δ(ε)0 < |x - x_0| < \delta (\varepsilon )

  • b) Helyettesítsünk be a definícióban szereplő egyenlőtlenségbe:

    ∣153x−1−3∣=∣15−9x+33x−1∣=9∣x−2∣∣3x−1∣.\left | \frac {15}{3x - 1} - 3 \right | = \left | \frac {15 - 9x + 3}{3x - 1} \right | = \frac {9 |x - 2|}{|3x - 1|} \text .

    Becsüljük felül a törtünket. Ehhez a nevezőt kell alulról becsülni, ezért szorítkozzunk a 22 egy környezetére: ha ∣x−2∣<1|x - 2| < 1 akkor 1<x<31 < x < 3 így ∣3x−1∣>2|3x - 1| > 2 Ekkor:

    9∣x−2∣∣3x−1∣<9∣x−2∣2<ε\frac {9 |x - 2|}{|3x - 1|} < \frac {9 |x - 2|}{2} < \varepsilon⇒\Rightarrow∣x−2∣<2ε9.|x - 2| < \frac {2 \varepsilon }{9} \text .

    A megoldás tehát:

    δ(ε)=min⁡{1;2ε9}.\delta (\varepsilon ) = \min \left \{ 1; \frac {2 \varepsilon }{9} \right \} \text .

1. pótzárthelyi, β-variáns, 4. feladat

12 + 10 + 10 = 32 pont

Határozza meg az alábbi függvényhatárértékeket!

  • a) lim⁡x→0x2cos⁡(x)−1=?\displaystyle \lim _{x \to 0} \frac {x^2}{\cos (x) - 1} = ?

  • b) lim⁡x→−∞sinh⁡(2+3x)e3x−1=?\displaystyle \lim _{x \to -\infty } \frac {\sinh (2 + 3x)}{e^{3x - 1}} = ?

  • c) lim⁡x→−∞x⋅(x2+1−x2−2)=?\displaystyle \lim _{x \to -\infty } x \cdot \left ( \sqrt {x^2 + 1} - \sqrt {x^2 - 2} \right ) = ?

Megoldás megjelenítése
  • a) Behelyettesítéssel (00)\left (\frac {0}{0}\right ) típusú határozatlan alakot kapunk.

    Bővítés a konjugálttal

    Bővítsük a törtet (1+cos⁡x)(1 + \cos x) és használjuk fel, hogy 1−cos⁡2x=sin⁡2x1 - \cos ^2 x = \sin ^2 x

    x2cos⁡x−1=−x2(1+cos⁡x)1−cos⁡2x=−(xsin⁡x)2(1+cos⁡x)→−(12⋅2)=−2,\frac {x^2}{\cos x - 1} = -\frac {x^2 (1 + \cos x)}{1 - \cos ^2 x} = -\left ( \frac {x}{\sin x} \right )^2 (1 + \cos x) \to -\left (1^2 \cdot 2\right ) = -2 \text ,

    hiszen lim⁡x→0sin⁡xx=1\displaystyle \lim _{x \to 0} \frac {\sin x}{x} = 1

    Másik megoldás

    Az 1−cos⁡x=2sin⁡2x21 - \cos x = 2 \sin ^2 \frac {x}{2} azonosság alapján:

    x2cos⁡x−1=−x22sin⁡2x2=−2(x ⁣/ ⁣2sin⁡x2)2→−2⋅12=−2.\frac {x^2}{\cos x - 1} = -\frac {x^2}{2 \sin ^2 \frac {x}{2}} = -2 \left ( \frac {\sfrac {x}{2}}{\sin \frac {x}{2}} \right )^2 \to -2 \cdot 1^2 = -2 \text .

  • b) Írjuk fel a sinh⁡\sinh függvényt a definíciója szerint, sinh⁡t=et−e−t2\sinh t = \frac {e^t - e^{-t}}{2}

    sinh⁡(2+3x)e3x−1=e2+3x−e−2−3x2e3x−1=12(e3−e−1−6x).\frac {\sinh (2 + 3x)}{e^{3x - 1}} = \frac {e^{2 + 3x} - e^{-2 - 3x}}{2 e^{3x - 1}} = \frac {1}{2} \left ( e^{3} - e^{-1 - 6x} \right ) \text .

    Ha x→−∞x \to -\infty akkor −1−6x→∞-1 - 6x \to \infty így e−1−6x→∞e^{-1 - 6x} \to \infty A határérték tehát:

    lim⁡x→−∞sinh⁡(2+3x)e3x−1=−∞.\lim _{x \to -\infty } \frac {\sinh (2 + 3x)}{e^{3x - 1}} = -\infty \text .

  • c) Behelyettesítéssel a zárójelben (∞−∞)(\infty - \infty ) típusú határozatlan alakot kapunk. Alkalmazzuk a gyökös kifejezések racionalizálását, vagyis szorozzunk és osszunk a konjugált kifejezéssel:

    x⋅(x2+1−x2−2)=x⋅(x2+1)−(x2−2)x2+1+x2−2=3xx2+1+x2−2.x \cdot \left ( \sqrt {x^2 + 1} - \sqrt {x^2 - 2} \right ) = x \cdot \frac {(x^2 + 1) - (x^2 - 2)}{\sqrt {x^2 + 1} + \sqrt {x^2 - 2}} = \frac {3x}{\sqrt {x^2 + 1} + \sqrt {x^2 - 2}} \text .

    Mivel x→−∞x \to -\infty ezért x<0x < 0 így x2=∣x∣=−x\sqrt {x^2} = |x| = -x Emeljünk ki a nevezőből:

    3x−x(1+1 ⁣/ ⁣x2+1−2 ⁣/ ⁣x2)=−31+1 ⁣/ ⁣x2+1−2 ⁣/ ⁣x2→−31+1=−32.\frac {3x}{-x \left ( \sqrt {1 + \sfrac {1}{x^2}} + \sqrt {1 - \sfrac {2}{x^2}} \right )} = \frac {-3}{\sqrt {1 + \sfrac {1}{x^2}} + \sqrt {1 - \sfrac {2}{x^2}}} \to \frac {-3}{1 + 1} = -\frac {3}{2} \text .

1. aláíráspótló zárthelyi, 4. feladat

14 + 8 + 8 = 30 pont

f(x)=x2−9x2−x−6f(x) = \frac {x^2 - 9}{x^2 - x - 6}

  • a) A megfelelő definícióval igazolja, hogy lim⁡x→0f(x)=32\displaystyle \lim _{x \to 0} f(x) = \frac {3}{2}

  • b) lim⁡x→−3f(x)=?\displaystyle \lim _{x \to -3} f(x) = ? (Számolási szabályokkal.)

  • c) lim⁡x→+∞f(x)=?\displaystyle \lim _{x \to +\infty } f(x) = ? (Számolási szabályokkal.)

Megoldás megjelenítése

A számláló és a nevező gyöktényezős alakban:

x2−9=(x−3)(x+3),x^2 - 9 = (x - 3)(x + 3),x2−x−6=(x−3)(x+2),x^2 - x - 6 = (x - 3)(x + 2),

így x∉{−2;3}x \notin \{-2; 3\} esetén

f(x)=x+3x+2.f(x) = \frac {x + 3}{x + 2} \text .

  • a) lim⁡x→x0f(x)=A\displaystyle \lim _{x \to x_0} f(x) = A ha ∀ε>0\forall \varepsilon > 0 esetén ∃δ(ε)>0\exists \delta (\varepsilon ) > 0 hogy ∣f(x)−A∣<ε|f(x) - A| < \varepsilon ha x∈Dfx \in D_f és 0<∣x−x0∣<δ(ε)0 < |x - x_0| < \delta (\varepsilon )

    Helyettesítsünk be a definícióban szereplő egyenlőtlenségbe:

    ∣x+3x+2−32∣=∣2x+6−3x−62(x+2)∣=∣x∣2∣x+2∣.\left | \frac {x + 3}{x + 2} - \frac {3}{2} \right | = \left | \frac {2x + 6 - 3x - 6}{2 (x + 2)} \right | = \frac {|x|}{2 |x + 2|} \text .

    Becsüljük felül a törtünket. Ehhez a nevezőt kell alulról becsülni, ezért szorítkozzunk a 00 egy környezetére: ha ∣x∣<1|x| < 1 akkor 1<x+2<31 < x + 2 < 3 így ∣x+2∣>1|x + 2| > 1 Ekkor:

    ∣x∣2∣x+2∣<∣x∣2<ε\frac {|x|}{2 |x + 2|} < \frac {|x|}{2} < \varepsilon⇒\Rightarrow∣x∣<2ε.|x| < 2 \varepsilon \text .

    A megoldás tehát:

    δ(ε)=min⁡{1;2ε}.\delta (\varepsilon ) = \min \left \{ 1; 2 \varepsilon \right \} \text .

  • b) Az egyszerűsített alak az x=−3x = -3 pontban folytonos, így behelyettesíthetünk:

    lim⁡x→−3f(x)=lim⁡x→−3x+3x+2=0−1=0.\lim _{x \to -3} f(x) = \lim _{x \to -3} \frac {x + 3}{x + 2} = \frac {0}{-1} = 0 \text .

  • c) Osszuk el a számlálót és a nevezőt is xx

    lim⁡x→+∞f(x)=lim⁡x→+∞1+3 ⁣/ ⁣x1+2 ⁣/ ⁣x=1.\lim _{x \to +\infty } f(x) = \lim _{x \to +\infty } \frac {1 + \sfrac {3}{x}}{1 + \sfrac {2}{x}} = 1 \text .

2024

1. zárthelyi, α-variáns, 4. feladat

14 + 8 + 8 = 30 pont

f(x)=x2−x−6x2−4f(x) = \frac {x^2 - x - 6}{x^2 - 4}

  • a) A megfelelő definícióval igazolja, hogy lim⁡x→4f(x)=12\displaystyle \lim _{x \to 4} f(x) = \frac {1}{2}

  • b) lim⁡x→−2f(x)=?\displaystyle \lim _{x \to -2} f(x) = ? (Számolási szabályokkal.)

  • c) lim⁡x→+∞f(x)=?\displaystyle \lim _{x \to +\infty } f(x) = ? (Számolási szabályokkal.)

Megoldás megjelenítése

x2−x−6=(x−3)(x+2)x^2 - x - 6 = (x - 3)(x + 2) és x2−4=(x−2)(x+2)x^2 - 4 = (x - 2)(x + 2) így x≠±2x \ne \pm 2 esetén f(x)=x−3x−2f(x) = \frac {x - 3}{x - 2}

  • a) Igazolni kell, hogy minden ε>0\varepsilon > 0 számhoz létezik δ(ε)>0\delta (\varepsilon ) > 0 hogy 0<∣x−4∣<δ(ε)0 < |x - 4| < \delta (\varepsilon ) esetén ∣f(x)−12∣<ε\left | f(x) - \frac {1}{2} \right | < \varepsilon Legyen ε>0\varepsilon > 0

    ∣x−3x−2−12∣=∣2x−6−x+2∣2∣x−2∣=∣x−4∣2∣x−2∣\left | \frac {x - 3}{x - 2} - \frac {1}{2} \right | = \frac {|2x - 6 - x + 2|}{2|x - 2|} = \frac {|x - 4|}{2|x - 2|}

    Ha ∣x−4∣<1|x - 4| < 1 akkor 3<x<53 < x < 5 így ∣x−2∣>1|x - 2| > 1 tehát

    ∣x−4∣2∣x−2∣<∣x−4∣2<ε,\frac {|x - 4|}{2|x - 2|} < \frac {|x - 4|}{2} < \varepsilon ,

    ha ∣x−4∣<2ε|x - 4| < 2\varepsilon Így δ(ε)=min⁡(1,2ε)\delta (\varepsilon ) = \min (1, 2\varepsilon )

  • b)

    lim⁡x→−2f(x)=lim⁡x→−2x−3x−2=−5−4=54\lim _{x \to -2} f(x) = \lim _{x \to -2} \frac {x - 3}{x - 2} = \frac {-5}{-4} = \frac {5}{4}

  • c)

    lim⁡x→+∞f(x)=lim⁡x→+∞1−3x1−2x=1\lim _{x \to +\infty } f(x) = \lim _{x \to +\infty } \frac {1 - \frac {3}{x}}{1 - \frac {2}{x}} = 1

1. zárthelyi, β-variáns, 4. feladat

14 + 8 + 8 = 30 pont

f(x)=x2−x−6x2−9f(x) = \frac {x^2 - x - 6}{x^2 - 9}

  • a) A megfelelő definícióval igazolja, hogy lim⁡x→2f(x)=45\displaystyle \lim _{x \to 2} f(x) = \frac {4}{5}

  • b) lim⁡x→3f(x)=?\displaystyle \lim _{x \to 3} f(x) = ? (Számolási szabályokkal.)

  • c) lim⁡x→+∞f(x)=?\displaystyle \lim _{x \to +\infty } f(x) = ? (Számolási szabályokkal.)

Megoldás megjelenítése

x2−x−6=(x−3)(x+2)x^2 - x - 6 = (x - 3)(x + 2) és x2−9=(x−3)(x+3)x^2 - 9 = (x - 3)(x + 3) így x≠±3x \ne \pm 3 esetén f(x)=x+2x+3f(x) = \frac {x + 2}{x + 3}

  • a) Igazolni kell, hogy minden ε>0\varepsilon > 0 számhoz létezik δ(ε)>0\delta (\varepsilon ) > 0 hogy 0<∣x−2∣<δ(ε)0 < |x - 2| < \delta (\varepsilon ) esetén ∣f(x)−45∣<ε\left | f(x) - \frac {4}{5} \right | < \varepsilon Legyen ε>0\varepsilon > 0

    ∣x+2x+3−45∣=∣5x+10−4x−12∣5∣x+3∣=∣x−2∣5∣x+3∣\left | \frac {x + 2}{x + 3} - \frac {4}{5} \right | = \frac {|5x + 10 - 4x - 12|}{5|x + 3|} = \frac {|x - 2|}{5|x + 3|}

    Ha ∣x−2∣<1|x - 2| < 1 akkor 1<x<31 < x < 3 így ∣x+3∣>4|x + 3| > 4 tehát

    ∣x−2∣5∣x+3∣<∣x−2∣20<ε,\frac {|x - 2|}{5|x + 3|} < \frac {|x - 2|}{20} < \varepsilon ,

    ha ∣x−2∣<20ε|x - 2| < 20\varepsilon Így δ(ε)=min⁡(1,20ε)\delta (\varepsilon ) = \min (1, 20\varepsilon )

  • b)

    lim⁡x→3f(x)=lim⁡x→3x+2x+3=56\lim _{x \to 3} f(x) = \lim _{x \to 3} \frac {x + 2}{x + 3} = \frac {5}{6}

  • c)

    lim⁡x→+∞f(x)=lim⁡x→+∞1+2x1+3x=1\lim _{x \to +\infty } f(x) = \lim _{x \to +\infty } \frac {1 + \frac {2}{x}}{1 + \frac {3}{x}} = 1

1. pótzárthelyi, α-variáns, 4. feladat

10 + 10 + 10 = 30 pont

f(x)=∣x2−x−2∣x2−1f(x) = \frac {\left | x^2 - x - 2 \right |}{x^2 - 1}

Határozza meg a következő határértékeket! (Tanult szabályokat, tételeket használhat.)

  • a) lim⁡x→+∞f(x)=?\displaystyle \lim _{x \to +\infty } f(x) = ?

  • b) lim⁡x→−1+0f(x)=?\displaystyle \lim _{x \to -1 + 0} f(x) = ?

  • c) lim⁡x→+1−0f(x)=?\displaystyle \lim _{x \to +1 - 0} f(x) = ?

Megoldás megjelenítése

x2−x−2=(x−2)(x+1)x^2 - x - 2 = (x - 2)(x + 1) és x2−1=(x−1)(x+1)x^2 - 1 = (x - 1)(x + 1)

  • a) x>2x > 2 esetén ∣x2−x−2∣=x2−x−2|x^2 - x - 2| = x^2 - x - 2 így

    lim⁡x→+∞f(x)=lim⁡x→+∞1−1x−2x21−1x2=1\lim _{x \to +\infty } f(x) = \lim _{x \to +\infty } \frac {1 - \frac {1}{x} - \frac {2}{x^2}}{1 - \frac {1}{x^2}} = 1

  • b) Ha −1<x<1-1 < x < 1 akkor x−2<0x - 2 < 0 és x+1>0x + 1 > 0 így ∣x2−x−2∣=(2−x)(x+1)|x^2 - x - 2| = (2 - x)(x + 1) tehát

    lim⁡x→−1+0f(x)=lim⁡x→−1+0(2−x)(x+1)(x−1)(x+1)=lim⁡x→−1+02−xx−1=3−2=−32\lim _{x \to -1 + 0} f(x) = \lim _{x \to -1 + 0} \frac {(2 - x)(x + 1)}{(x - 1)(x + 1)} = \lim _{x \to -1 + 0} \frac {2 - x}{x - 1} = \frac {3}{-2} = -\frac {3}{2}

  • c)

    lim⁡x→1−0f(x)=lim⁡x→1−0∣x2−x−2∣⏞→2x2−1⏟→0−0=−∞\lim _{x \to 1 - 0} f(x) = \lim _{x \to 1 - 0} \frac {\overbrace {|x^2 - x - 2|}^{\to 2}}{\underbrace {x^2 - 1}_{\to 0 - 0}} = -\infty

1. pótzárthelyi, β-variáns, 4. feladat

10 + 10 + 10 = 30 pont

f(x)=∣x2+x−2∣x2−1f(x) = \frac {\left | x^2 + x - 2 \right |}{x^2 - 1}

Határozza meg a következő határértékeket! (Tanult szabályokat, tételeket használhat.)

  • a) lim⁡x→+∞f(x)=?\displaystyle \lim _{x \to +\infty } f(x) = ?

  • b) lim⁡x→−1−0f(x)=?\displaystyle \lim _{x \to -1 - 0} f(x) = ?

  • c) lim⁡x→+1+0f(x)=?\displaystyle \lim _{x \to +1 + 0} f(x) = ?

Megoldás megjelenítése

x2+x−2=(x+2)(x−1)x^2 + x - 2 = (x + 2)(x - 1) és x2−1=(x−1)(x+1)x^2 - 1 = (x - 1)(x + 1)

  • a) x>1x > 1 esetén ∣x2+x−2∣=x2+x−2|x^2 + x - 2| = x^2 + x - 2 így

    lim⁡x→+∞f(x)=lim⁡x→+∞1+1x−2x21−1x2=1\lim _{x \to +\infty } f(x) = \lim _{x \to +\infty } \frac {1 + \frac {1}{x} - \frac {2}{x^2}}{1 - \frac {1}{x^2}} = 1

  • b)

    lim⁡x→−1−0f(x)=lim⁡x→−1−0∣x2+x−2∣⏞→2x2−1⏟→0+0=+∞\lim _{x \to -1 - 0} f(x) = \lim _{x \to -1 - 0} \frac {\overbrace {|x^2 + x - 2|}^{\to 2}}{\underbrace {x^2 - 1}_{\to 0 + 0}} = +\infty

  • c) Ha x>1x > 1 akkor ∣x2+x−2∣=(x+2)(x−1)|x^2 + x - 2| = (x + 2)(x - 1) tehát

    lim⁡x→1+0f(x)=lim⁡x→1+0(x+2)(x−1)(x−1)(x+1)=lim⁡x→1+0x+2x+1=32\lim _{x \to 1 + 0} f(x) = \lim _{x \to 1 + 0} \frac {(x + 2)(x - 1)}{(x - 1)(x + 1)} = \lim _{x \to 1 + 0} \frac {x + 2}{x + 1} = \frac {3}{2}

1. aláíráspótló zárthelyi, 4. feladat

14 + 8 + 8 = 30 pont

f(x)=x2−9x2−x−6f(x) = \frac {x^2 - 9}{x^2 - x - 6}

  • a) A megfelelő definícióval igazolja, hogy lim⁡x→−1f(x)=2\displaystyle \lim _{x \to -1} f(x) = 2

  • b) lim⁡x→−3f(x)=?\displaystyle \lim _{x \to -3} f(x) = ? (Számolási szabályokkal.)

  • c) lim⁡x→+∞f(x)=?\displaystyle \lim _{x \to +\infty } f(x) = ? (Számolási szabályokkal.)

Megoldás megjelenítése

x2−9=(x−3)(x+3)x^2 - 9 = (x - 3)(x + 3) és x2−x−6=(x−3)(x+2)x^2 - x - 6 = (x - 3)(x + 2) így x≠3,−2x \ne 3, -2 esetén f(x)=x+3x+2f(x) = \frac {x + 3}{x + 2}

  • a) Igazolni kell, hogy minden ε>0\varepsilon > 0 számhoz létezik δ(ε)>0\delta (\varepsilon ) > 0 hogy 0<∣x+1∣<δ(ε)0 < |x + 1| < \delta (\varepsilon ) esetén ∣f(x)−2∣<ε|f(x) - 2| < \varepsilon Legyen ε>0\varepsilon > 0

    ∣x+3x+2−2∣=∣x+3−2x−4∣∣x+2∣=∣x+1∣∣x+2∣\left | \frac {x + 3}{x + 2} - 2 \right | = \frac {|x + 3 - 2x - 4|}{|x + 2|} = \frac {|x + 1|}{|x + 2|}

    Ha ∣x+1∣<12|x + 1| < \frac {1}{2} akkor −32<x<−12-\frac {3}{2} < x < -\frac {1}{2} így ∣x+2∣>12|x + 2| > \frac {1}{2} tehát

    ∣x+1∣∣x+2∣<2∣x+1∣<ε,\frac {|x + 1|}{|x + 2|} < 2 |x + 1| < \varepsilon ,

    ha ∣x+1∣<ε2|x + 1| < \frac {\varepsilon }{2} Így δ(ε)=min⁡(12,ε2)\delta (\varepsilon ) = \min \left ( \frac {1}{2}, \frac {\varepsilon }{2} \right )

  • b)

    lim⁡x→−3f(x)=lim⁡x→−3x+3x+2=0−1=0\lim _{x \to -3} f(x) = \lim _{x \to -3} \frac {x + 3}{x + 2} = \frac {0}{-1} = 0

  • c)

    lim⁡x→+∞f(x)=lim⁡x→+∞1+3x1+2x=1\lim _{x \to +\infty } f(x) = \lim _{x \to +\infty } \frac {1 + \frac {3}{x}}{1 + \frac {2}{x}} = 1

2023

1. zárthelyi, α-variáns, 1. feladat

5 + 9 = 14 pont
  • a) Adja meg x0∈Rx_0 \in \mathbb {R} esetén lim⁡x→x0f(x)=A\lim _{x \to x_0} f(x) = A definícióját! x0x_0 az ff értelmezési tartományának torlódási pontja.)

  • b) A definíció alapján lássa be, hogy lim⁡x→14x+5=3\lim _{x \to 1} \sqrt {4x + 5} = 3

Megoldás megjelenítése
  • a) lim⁡x→x0f(x)=A\lim _{x \to x_0} f(x) = A ha minden ε>0\varepsilon > 0 számhoz létezik olyan δ(ε)>0\delta (\varepsilon ) > 0 hogy 0<∣x−x0∣<δ(ε)0 < |x - x_0| < \delta (\varepsilon ) esetén ∣f(x)−A∣<ε|f(x) - A| < \varepsilon

  • b) Legyen ε>0\varepsilon > 0

    ∣4x+5−3∣=∣4x+5−94x+5+3∣<4∣x−1∣3<ε⟸∣x−1∣<3ε4,\left | \sqrt {4x + 5} - 3 \right | = \left | \frac {4x + 5 - 9}{\sqrt {4x + 5} + 3} \right | < \frac {4|x - 1|}{3} < \varepsilon \Longleftarrow |x - 1| < \frac {3\varepsilon }{4},

    vagyis δ(ε)=3ε4\displaystyle \delta (\varepsilon ) = \frac {3\varepsilon }{4}

1. zárthelyi, α-variáns, 5. feladat

20 pont

Hol folytonos, hol és milyen típusú szakadása van a következő függvénynek?

f(x)=sin⁡(x+2)∣x2−x−6∣f(x) = \frac {\sin (x + 2)}{\left | x^2 - x - 6 \right |}

A szakadási helyeken határozza meg a függvény bal és jobb oldali határértékét!

Megoldás megjelenítése

x2−x−6=(x−3)(x+2)x^2 - x - 6 = (x - 3)(x + 2) tehát Df=R∖{−2,3}D_f = \mathbb {R} \setminus \{-2, 3\} A függvény folytonos az értelmezési tartományának minden pontjában, mert folytonos függvények hányadosa, és a nevező nem nulla.

lim⁡x→−2±0f(x)=lim⁡x→−2±0sin⁡(x+2)∣x+2∣⋅1∣x−3∣=lim⁡x→−2±0sin⁡(x+2)±(x+2)⏟→±1⋅1∣x−3∣⏟→15=±15,\lim _{x \to -2 \pm 0} f(x) = \lim _{x \to -2 \pm 0} \frac {\sin (x + 2)}{|x + 2|} \cdot \frac {1}{|x - 3|} = \lim _{x \to -2 \pm 0} \underbrace {\frac {\sin (x + 2)}{\pm (x + 2)}}_{\to \pm 1} \cdot \underbrace {\frac {1}{|x - 3|}}_{\to \frac {1}{5}} = \pm \frac {1}{5},

tehát a függvénynek a −2-2 pontban véges ugrás típusú szakadása van.

lim⁡x→3f(x)=lim⁡x→3sin⁡(x+2)∣x+2∣⏟→sin⁡(5)5<0⋅1∣x−3∣⏟→+∞=−∞,\lim _{x \to 3} f(x) = \lim _{x \to 3} \underbrace {\frac {\sin (x + 2)}{|x + 2|}}_{\to \frac {\sin (5)}{5} < 0} \cdot \underbrace {\frac {1}{|x - 3|}}_{\to +\infty } = -\infty ,

azaz a 33 pontban a bal és a jobb oldali határérték is −∞-\infty így itt a függvénynek másodfajú szakadása van.

1. zárthelyi, β-variáns, 1. feladat

5 + 9 = 14 pont
  • a) Adja meg x0∈Rx_0 \in \mathbb {R} esetén lim⁡x→x0f(x)=A\lim _{x \to x_0} f(x) = A definícióját! x0x_0 az ff értelmezési tartományának torlódási pontja.)

  • b) A definíció alapján lássa be, hogy lim⁡x→17x+9=4\lim _{x \to 1} \sqrt {7x + 9} = 4

Megoldás megjelenítése
  • a) lim⁡x→x0f(x)=A\lim _{x \to x_0} f(x) = A ha minden ε>0\varepsilon > 0 számhoz létezik olyan δ(ε)>0\delta (\varepsilon ) > 0 hogy 0<∣x−x0∣<δ(ε)0 < |x - x_0| < \delta (\varepsilon ) esetén ∣f(x)−A∣<ε|f(x) - A| < \varepsilon

  • b) Legyen ε>0\varepsilon > 0

    ∣7x+9−4∣=∣7x+9−167x+9+4∣<7∣x−1∣4<ε⟸∣x−1∣<4ε7,\left | \sqrt {7x + 9} - 4 \right | = \left | \frac {7x + 9 - 16}{\sqrt {7x + 9} + 4} \right | < \frac {7|x - 1|}{4} < \varepsilon \Longleftarrow |x - 1| < \frac {4\varepsilon }{7},

    vagyis δ(ε)=4ε7\displaystyle \delta (\varepsilon ) = \frac {4\varepsilon }{7}

1. zárthelyi, β-variáns, 5. feladat

20 pont

Hol folytonos, hol és milyen típusú szakadása van a következő függvénynek?

f(x)=sin⁡(x−3)∣x2−x−6∣f(x) = \frac {\sin (x - 3)}{\left | x^2 - x - 6 \right |}

A szakadási helyeken határozza meg a függvény bal és jobb oldali határértékét!

Megoldás megjelenítése

x2−x−6=(x−3)(x+2)x^2 - x - 6 = (x - 3)(x + 2) tehát Df=R∖{−2,3}D_f = \mathbb {R} \setminus \{-2, 3\} A függvény folytonos az értelmezési tartományának minden pontjában, mert folytonos függvények hányadosa, és a nevező nem nulla.

lim⁡x→3±0f(x)=lim⁡x→3±0sin⁡(x−3)∣x−3∣⋅1∣x+2∣=lim⁡x→3±0sin⁡(x−3)±(x−3)⏟→±1⋅1∣x+2∣⏟→15=±15,\lim _{x \to 3 \pm 0} f(x) = \lim _{x \to 3 \pm 0} \frac {\sin (x - 3)}{|x - 3|} \cdot \frac {1}{|x + 2|} = \lim _{x \to 3 \pm 0} \underbrace {\frac {\sin (x - 3)}{\pm (x - 3)}}_{\to \pm 1} \cdot \underbrace {\frac {1}{|x + 2|}}_{\to \frac {1}{5}} = \pm \frac {1}{5},

tehát a függvénynek a 33 pontban véges ugrás típusú szakadása van.

lim⁡x→−2f(x)=lim⁡x→−2sin⁡(x−3)∣x−3∣⏟→sin⁡(−5)5>0⋅1∣x+2∣⏟→+∞=+∞,\lim _{x \to -2} f(x) = \lim _{x \to -2} \underbrace {\frac {\sin (x - 3)}{|x - 3|}}_{\to \frac {\sin (-5)}{5} > 0} \cdot \underbrace {\frac {1}{|x + 2|}}_{\to +\infty } = +\infty ,

azaz a −2-2 pontban a bal és a jobb oldali határérték is +∞+\infty így itt a függvénynek másodfajú szakadása van.

1. pótzárthelyi, α-variáns, 4. feladat

5 + 11 = 16 pont
  • a) Adja meg a lim⁡x→x0f(x)=A\lim _{x \to x_0} f(x) = A definícióját! (Az x0x_0 a DfD_f torlódási pontja.)

  • b) A definíció alapján mutassa meg, hogy lim⁡x→−25x−22x+7=−4\displaystyle \lim _{x \to -2} \frac {5x - 2}{2x + 7} = -4

Megoldás megjelenítése
  • a) lim⁡x→x0f(x)=A\lim _{x \to x_0} f(x) = A ha minden ε>0\varepsilon > 0 számhoz létezik δ(ε)>0\delta (\varepsilon ) > 0 melyre 0<∣x−x0∣<δ(ε)0 < |x - x_0| < \delta (\varepsilon ) esetén ∣f(x)−A∣<ε|f(x) - A| < \varepsilon

  • b) Legyen ε>0\varepsilon > 0

    ∣5x−22x+7+4∣=∣5x−2+8x+28∣∣2x+7∣=13∣x+2∣∣2x+7∣\left | \frac {5x - 2}{2x + 7} + 4 \right | = \frac {|5x - 2 + 8x + 28|}{|2x + 7|} = 13 \frac {|x + 2|}{|2x + 7|}

    A további becsléshez felhasználjuk, hogy xx a −2-2 közelében van. Ha például ∣x+2∣<1|x + 2| < 1 akkor −3<x<−1-3 < x < -1 és 1<2x+7<51 < 2x + 7 < 5 Tehát

    13∣x+2∣∣2x+7∣≤13∣x+2∣<ε,13 \frac {|x + 2|}{|2x + 7|} \le 13 |x + 2| < \varepsilon ,

    ha ∣x+2∣<113ε|x + 2| < \frac {1}{13} \varepsilon így δ(ε)=min⁡(1,113ε)\delta (\varepsilon ) = \min \left (1, \frac {1}{13} \varepsilon \right )

1. pótzárthelyi, α-variáns, 5. feladat

22 pont

Hol folytonos, hol és milyen típusú szakadása van az alábbi függvénynek?

f(x)={sin⁡(x+2)x2−2x−8,ha x≤03x2x−5,ha x>0f(x) = \begin {cases} \dfrac {\sin (x + 2)}{x^2 - 2x - 8}, & \text {ha } x \le 0 \\[2ex] \dfrac {3x^2}{x - 5}, & \text {ha } x > 0 \end {cases}

Megoldás megjelenítése

A függvény folytonos függvények kompozíciója, így a nevező zérushelyeiben, tehát az x=−2x = -2 és az x=5x = 5 pontban van, valamint az x=0x = 0 pontban lehet szakadása, máshol mindenütt folytonos. x=4x = 4 esetén nincs baj, hiszen ott máshogy van értelmezve a függvény.)

lim⁡x→−2±0f(x)=lim⁡x→−2±0sin⁡(x+2)x+2⋅1x−4=1⋅(−16),\lim _{x \to -2 \pm 0} f(x) = \lim _{x \to -2 \pm 0} \frac {\sin (x + 2)}{x + 2} \cdot \frac {1}{x - 4} = 1 \cdot \left ( -\frac {1}{6} \right ),

vagyis ebben a pontban a függvénynek megszüntethető szakadása van.

lim⁡x→5±0f(x)=lim⁡x→5±03x2x−5=±∞,\lim _{x \to 5 \pm 0} f(x) = \lim _{x \to 5 \pm 0} \frac {3x^2}{x - 5} = \pm \infty ,

vagyis ebben a pontban a függvénynek másodfajú szakadása van.

lim⁡x→0−0f(x)=f(0)=−sin⁡28≠0=3⋅020−5=lim⁡x→0+03x2x−5,\lim _{x \to 0 - 0} f(x) = f(0) = \frac {-\sin 2}{8} \ne 0 = \frac {3 \cdot 0^2}{0 - 5} = \lim _{x \to 0 + 0} \frac {3x^2}{x - 5},

így az x=0x = 0 pontban véges ugrása van a függvénynek.

1. pótzárthelyi, β-variáns, 4. feladat

5 + 11 = 16 pont
  • a) Adja meg a lim⁡x→x0f(x)=A\lim _{x \to x_0} f(x) = A definícióját! (Az x0x_0 a DfD_f torlódási pontja.)

  • b) A definíció alapján mutassa meg, hogy lim⁡x→−17x−24x+7=−3\displaystyle \lim _{x \to -1} \frac {7x - 2}{4x + 7} = -3

Megoldás megjelenítése
  • a) lim⁡x→x0f(x)=A\lim _{x \to x_0} f(x) = A ha minden ε>0\varepsilon > 0 számhoz létezik δ(ε)>0\delta (\varepsilon ) > 0 melyre 0<∣x−x0∣<δ(ε)0 < |x - x_0| < \delta (\varepsilon ) esetén ∣f(x)−A∣<ε|f(x) - A| < \varepsilon

  • b) Legyen ε>0\varepsilon > 0

    ∣7x−24x+7+3∣=∣7x−2+12x+21∣∣4x+7∣=19∣x+1∣∣4x+7∣\left | \frac {7x - 2}{4x + 7} + 3 \right | = \frac {|7x - 2 + 12x + 21|}{|4x + 7|} = 19 \frac {|x + 1|}{|4x + 7|}

    A további becsléshez felhasználjuk, hogy xx a −1-1 közelében van. Ha például ∣x+1∣<12|x + 1| < \frac {1}{2} akkor −32<x<−12-\frac {3}{2} < x < -\frac {1}{2} és 1<4x+7<51 < 4x + 7 < 5 Tehát

    19∣x+1∣∣4x+7∣<19∣x+1∣<ε,19 \frac {|x + 1|}{|4x + 7|} < 19 |x + 1| < \varepsilon ,

    ha ∣x+1∣<119ε|x + 1| < \frac {1}{19} \varepsilon így δ(ε)=min⁡(12,119ε)\delta (\varepsilon ) = \min \left (\frac {1}{2}, \frac {1}{19} \varepsilon \right )

1. pótzárthelyi, β-variáns, 5. feladat

22 pont

Hol folytonos, hol és milyen típusú szakadása van az alábbi függvénynek?

f(x)={sin⁡(x−3)x2+2x−15,ha x≥04x2x+6,ha x<0f(x) = \begin {cases} \dfrac {\sin (x - 3)}{x^2 + 2x - 15}, & \text {ha } x \ge 0 \\[2ex] \dfrac {4x^2}{x + 6}, & \text {ha } x < 0 \end {cases}

Megoldás megjelenítése

A függvény folytonos függvények kompozíciója, így a nevező zérushelyeiben, tehát az x=3x = 3 és az x=−6x = -6 pontban van, valamint az x=0x = 0 pontban lehet szakadása, máshol mindenütt folytonos. x=−5x = -5 esetén nincs baj, hiszen ott máshogy van értelmezve a függvény.)

lim⁡x→3±0f(x)=lim⁡x→3±0sin⁡(x−3)x−3⋅1x+5=1⋅18,\lim _{x \to 3 \pm 0} f(x) = \lim _{x \to 3 \pm 0} \frac {\sin (x - 3)}{x - 3} \cdot \frac {1}{x + 5} = 1 \cdot \frac {1}{8},

vagyis ebben a pontban a függvénynek megszüntethető szakadása van.

lim⁡x→−6±0f(x)=lim⁡x→−6±04x2x+6=±∞,\lim _{x \to -6 \pm 0} f(x) = \lim _{x \to -6 \pm 0} \frac {4x^2}{x + 6} = \pm \infty ,

vagyis ebben a pontban a függvénynek másodfajú szakadása van.

lim⁡x→0+0f(x)=f(0)=sin⁡315≠0=4⋅020+6=lim⁡x→0−04x2x+6,\lim _{x \to 0 + 0} f(x) = f(0) = \frac {\sin 3}{15} \ne 0 = \frac {4 \cdot 0^2}{0 + 6} = \lim _{x \to 0 - 0} \frac {4x^2}{x + 6},

így az x=0x = 0 pontban véges ugrása van a függvénynek.

2022

1. zárthelyi, α-variáns, 4. feladat

24 pont

Határozza meg az

f(x)=(x2−2x+1)(x4+3)x3−xf(x) = \frac {\sqrt {(x^2 - 2x + 1)(x^4 + 3)}}{x^3 - x}

függvény alábbi határértékeit, ha léteznek!

  • a) lim⁡x→−∞f(x);\displaystyle \lim _{x \to -\infty } f(x);

  • b) lim⁡x→1f(x);\displaystyle \lim _{x \to 1} f(x);

  • c) lim⁡x→2f(x);\displaystyle \lim _{x \to 2} f(x);

Megoldás megjelenítése

Mivel x2−2x+1=(x−1)2x^2 - 2x + 1 = (x - 1)^2 és x3−x=x(x−1)(x+1)x^3 - x = x(x - 1)(x + 1) ezért

f(x)=∣x−1∣x4+3x(x−1)(x+1).f(x) = \frac {|x - 1| \sqrt {x^4 + 3}}{x (x - 1)(x + 1)}.

  • a) x<1x < 1 esetén ∣x−1∣=1−x|x - 1| = 1 - x így

    lim⁡x→−∞f(x)=lim⁡x→−∞1−xx⋅1+3x41−1x2=−1⋅1=−1.\lim _{x \to -\infty } f(x) = \lim _{x \to -\infty } \frac {1 - x}{x} \cdot \frac {\sqrt {1 + \frac {3}{x^4}}}{1 - \frac {1}{x^2}} = -1 \cdot 1 = -1.

  • b)

    lim⁡x→1±0f(x)=lim⁡x→1±0∣x−1∣x−1⏟=±1⋅x4+3x(x+1)⏟→1=±1,\lim _{x \to 1 \pm 0} f(x) = \lim _{x \to 1 \pm 0} \underbrace {\frac {|x - 1|}{x - 1}}_{= \pm 1} \cdot \underbrace {\frac {\sqrt {x^4 + 3}}{x (x + 1)}}_{\to 1} = \pm 1,

    a bal és a jobb oldali határérték különbözik, így lim⁡x→1f(x)\lim _{x \to 1} f(x) nem létezik.

  • c) ff folytonos a 22 pontban, így lim⁡x→2f(x)=f(2)=196\lim _{x \to 2} f(x) = f(2) = \frac {\sqrt {19}}{6}

1. zárthelyi, β-variáns, 4. feladat

24 pont

Határozza meg az

f(x)=(x2−2x+1)(x4+3)x3−xf(x) = \frac {\sqrt {(x^2 - 2x + 1)(x^4 + 3)}}{x^3 - x}

függvény alábbi határértékeit, ha léteznek!

  • a) lim⁡x→−∞f(x);\displaystyle \lim _{x \to -\infty } f(x);

  • b) lim⁡x→1f(x);\displaystyle \lim _{x \to 1} f(x);

  • c) lim⁡x→2f(x);\displaystyle \lim _{x \to 2} f(x);

Megoldás megjelenítése

Mivel x2−2x+1=(x−1)2x^2 - 2x + 1 = (x - 1)^2 és x3−x=x(x−1)(x+1)x^3 - x = x(x - 1)(x + 1) ezért

f(x)=∣x−1∣x4+3x(x−1)(x+1).f(x) = \frac {|x - 1| \sqrt {x^4 + 3}}{x (x - 1)(x + 1)}.

  • a) x<1x < 1 esetén ∣x−1∣=1−x|x - 1| = 1 - x így

    lim⁡x→−∞f(x)=lim⁡x→−∞1−xx⋅1+3x41−1x2=−1⋅1=−1.\lim _{x \to -\infty } f(x) = \lim _{x \to -\infty } \frac {1 - x}{x} \cdot \frac {\sqrt {1 + \frac {3}{x^4}}}{1 - \frac {1}{x^2}} = -1 \cdot 1 = -1.

  • b)

    lim⁡x→1±0f(x)=lim⁡x→1±0∣x−1∣x−1⏟=±1⋅x4+3x(x+1)⏟→1=±1,\lim _{x \to 1 \pm 0} f(x) = \lim _{x \to 1 \pm 0} \underbrace {\frac {|x - 1|}{x - 1}}_{= \pm 1} \cdot \underbrace {\frac {\sqrt {x^4 + 3}}{x (x + 1)}}_{\to 1} = \pm 1,

    a bal és a jobb oldali határérték különbözik, így lim⁡x→1f(x)\lim _{x \to 1} f(x) nem létezik.

  • c) ff folytonos a 22 pontban, így lim⁡x→2f(x)=f(2)=196\lim _{x \to 2} f(x) = f(2) = \frac {\sqrt {19}}{6}

1. pótzárthelyi, α-variáns, 4. feladat

5 + 8 + 8 + 3 = 24 pont

Határozza meg az

f(x)=sin⁡(4−x2)x2+2xf(x) = \frac {\sin (4 - x^2)}{x^2 + 2x}

függvény alábbi határértékeit, ha léteznek!

  • a) lim⁡x→−∞f(x);\displaystyle \lim _{x \to -\infty } f(x);

  • b) lim⁡x→−2f(x);\displaystyle \lim _{x \to -2} f(x);

  • c) lim⁡x→0f(x);\displaystyle \lim _{x \to 0} f(x);

  • d) lim⁡x→2f(x);\displaystyle \lim _{x \to 2} f(x);

Megoldás megjelenítése
  • a)

    lim⁡x→−∞f(x)=lim⁡x→−∞sin⁡(4−x2)⏟korlátos⋅1x2+2x⏟→0=0\lim _{x \to -\infty } f(x) = \lim _{x \to -\infty } \underbrace {\sin \left (4 - x^2\right )}_{\text {korlátos}} \cdot \underbrace {\frac {1}{x^2 + 2x}}_{\to 0} = 0

  • b)

    lim⁡x→−2f(x)=lim⁡x→−2sin⁡(4−x2)4−x2⏟→1⋅(2+x)(2−x)(x+2)x⏟→4−2=−2\lim _{x \to -2} f(x) = \lim _{x \to -2} \underbrace {\frac {\sin \left (4 - x^2\right )}{4 - x^2}}_{\to 1} \cdot \underbrace {\frac {(2 + x)(2 - x)}{(x + 2) x}}_{\to \frac {4}{-2}} = -2

  • c)

    lim⁡x→0±0f(x)=lim⁡x→0±0sin⁡(4−x2)⏞→4x2+2x⏟→0±0=∓∞,\lim _{x \to 0 \pm 0} f(x) = \lim _{x \to 0 \pm 0} \frac {\sin \overbrace {\left (4 - x^2\right )}^{\to 4}}{\underbrace {x^2 + 2x}_{\to 0 \pm 0}} = \mp \infty ,

    mivel sin⁡4<0\sin 4 < 0 így lim⁡x→0f(x)\lim _{x \to 0} f(x) nem létezik.

  • d)

    lim⁡x→2f(x)=sin⁡(0)8=0\lim _{x \to 2} f(x) = \frac {\sin (0)}{8} = 0

1. pótzárthelyi, β-variáns, 4. feladat

5 + 3 + 8 + 8 = 24 pont

Határozza meg az

f(x)=sin⁡(x2−4)x2−2xf(x) = \frac {\sin (x^2 - 4)}{x^2 - 2x}

függvény alábbi határértékeit, ha léteznek!

  • a) lim⁡x→−∞f(x);\displaystyle \lim _{x \to -\infty } f(x);

  • b) lim⁡x→−2f(x);\displaystyle \lim _{x \to -2} f(x);

  • c) lim⁡x→0f(x);\displaystyle \lim _{x \to 0} f(x);

  • d) lim⁡x→2f(x);\displaystyle \lim _{x \to 2} f(x);

Megoldás megjelenítése
  • a)

    lim⁡x→−∞f(x)=lim⁡x→−∞sin⁡(x2−4)⏟korlátos⋅1x2−2x⏟→0=0\lim _{x \to -\infty } f(x) = \lim _{x \to -\infty } \underbrace {\sin \left (x^2 - 4\right )}_{\text {korlátos}} \cdot \underbrace {\frac {1}{x^2 - 2x}}_{\to 0} = 0

  • b)

    lim⁡x→−2f(x)=sin⁡(0)8=0\lim _{x \to -2} f(x) = \frac {\sin (0)}{8} = 0

  • c)

    lim⁡x→0±0f(x)=lim⁡x→0±0sin⁡(x2−4)⏞→−4x2−2x⏟→0∓0=∓∞,\lim _{x \to 0 \pm 0} f(x) = \lim _{x \to 0 \pm 0} \frac {\sin \overbrace {\left (x^2 - 4\right )}^{\to -4}}{\underbrace {x^2 - 2x}_{\to 0 \mp 0}} = \mp \infty ,

    mivel sin⁡(−4)>0\sin (-4) > 0 így lim⁡x→0f(x)\lim _{x \to 0} f(x) nem létezik.

  • d)

    lim⁡x→2f(x)=lim⁡x→2sin⁡(x2−4)x2−4⏟→1⋅(x−2)(x+2)(x−2)x⏟→42=2\lim _{x \to 2} f(x) = \lim _{x \to 2} \underbrace {\frac {\sin \left (x^2 - 4\right )}{x^2 - 4}}_{\to 1} \cdot \underbrace {\frac {(x - 2)(x + 2)}{(x - 2) x}}_{\to \frac {4}{2}} = 2

1. aláíráspótló zárthelyi, 4. feladat

7 + 13 + 4 = 24 pont

Határozza meg az

f(x)=x2022−x2021∣x2022+x2021∣f(x) = \frac {x^{2022} - x^{2021}}{\left | x^{2022} + x^{2021} \right |}

függvény alábbi határértékeit, ha léteznek!

  • a) lim⁡x→−∞f(x);\displaystyle \lim _{x \to -\infty } f(x);

  • b) lim⁡x→0f(x);\displaystyle \lim _{x \to 0} f(x);

  • c) lim⁡x→1f(x);\displaystyle \lim _{x \to 1} f(x);

Megoldás megjelenítése

Mivel x2022−x2021=x2021(x−1)x^{2022} - x^{2021} = x^{2021} (x - 1) és x2022+x2021=x2021(x+1)x^{2022} + x^{2021} = x^{2021} (x + 1)

  • a)

    lim⁡x→−∞f(x)=lim⁡x→−∞(x∣x∣)2022⋅1−1x∣1+1x∣=1\lim _{x \to -\infty } f(x) = \lim _{x \to -\infty } \left ( \frac {x}{|x|} \right )^{2022} \cdot \frac {1 - \frac {1}{x}}{\left | 1 + \frac {1}{x} \right |} = 1

  • b)

    lim⁡x→0±0f(x)=lim⁡x→0±0(x∣x∣)2021⋅x−1∣x+1∣=±1⋅(−1)=∓1,\lim _{x \to 0 \pm 0} f(x) = \lim _{x \to 0 \pm 0} \left ( \frac {x}{|x|} \right )^{2021} \cdot \frac {x - 1}{|x + 1|} = \pm 1 \cdot (-1) = \mp 1,

    a két oldali határérték különbözik, így lim⁡x→0f(x)\lim _{x \to 0} f(x) nem létezik.

  • c) ff folytonos az 11 pontban, így lim⁡x→1f(x)=f(1)=02=0\lim _{x \to 1} f(x) = f(1) = \frac {0}{2} = 0