2024 – 1. aláíráspótló zárthelyi

Analízis A1 · 100 pont

Letöltés (PDF)Letöltés megoldásokkal (PDF)

1. feladat

Sorozatok4 + 8 = 12 pont
  • a) Mit értünk azon, hogy lim⁡n→∞an=+∞\lim _{n \to \infty } a_n = +\infty (Adja meg a definíciót!)

  • b) A definíció alapján igazolja a következő állítás helyességét!

    lim⁡n→∞n3−9nn−3=+∞\lim _{n \to \infty } \frac {n^3 - 9n}{n - 3} = +\infty

Megoldás megjelenítése
  • a) lim⁡n→∞an=+∞\lim _{n \to \infty } a_n = +\infty ha minden P>0P > 0 számhoz létezik N(P)∈NN(P) \in \mathbb {N} melyre n≥N(P)n \ge N(P) esetén an>Pa_n > P

  • b) n≠3n \ne 3 esetén (az n=3n = 3 helyen a tört nincs értelmezve)

    n3−9nn−3=n(n−3)(n+3)n−3=n(n+3).\frac {n^3 - 9n}{n - 3} = \frac {n (n - 3)(n + 3)}{n - 3} = n (n + 3) \text .

    Legyen P>0P > 0 Ekkor

    n(n+3)>n2>P,n (n + 3) > n^2 > P,

    ha n>Pn > \sqrt {P} így N(P)=max⁡(4,[P]+1)N(P) = \max \left ( 4, \left [ \sqrt {P} \right ] + 1 \right )

2. feladat

Sorozatok12 + 12 + 12 = 36 pont

Határozza meg a következő sorozatok határértékét!

  • a) an=1n2+2n−n;\displaystyle a_n = \frac {1}{\sqrt {n^2 + 2n} - n};

  • b) bn=(2n−35+2n)n+2;\displaystyle b_n = \left ( \frac {2n - 3}{5 + 2n} \right )^{n + 2};

  • c) cn=2n+5n2+1n\displaystyle c_n = \sqrt [n]{\frac {2^n + 5}{n^2 + 1}}

Megoldás megjelenítése
  • a)

    an=n2+2n+n(n2+2n)−n2=n2+2n+n2n=1+2n+12→1a_n = \frac {\sqrt {n^2 + 2n} + n}{\left ( n^2 + 2n \right ) - n^2} = \frac {\sqrt {n^2 + 2n} + n}{2n} = \frac {\sqrt {1 + \frac {2}{n}} + 1}{2} \to 1

  • b)

    bn=(1−3/2n)n(1+5/2n)n⋅(2n−32n+5)2→e−32e52⋅1=e−4b_n = \frac {\left (1 - \frac {3/2}{n}\right )^n}{\left (1 + \frac {5/2}{n}\right )^n} \cdot \left ( \frac {2n - 3}{2n + 5} \right )^2 \to \frac {e^{-\frac {3}{2}}}{e^{\frac {5}{2}}} \cdot 1 = e^{-4}

  • c) n≥3n \ge 3 esetén 5≤2n5 \le 2^n és n2+1≤2n2n^2 + 1 \le 2n^2 így

    2n2n2≤2n+5n2+1≤2⋅2nn2,\frac {2^n}{2n^2} \le \frac {2^n + 5}{n^2 + 1} \le \frac {2 \cdot 2^n}{n^2},

    tehát

    2←22n(nn)2≤cn≤22n(nn)2→2,2 \leftarrow \frac {2}{\sqrt [n]{2} \left ( \sqrt [n]{n} \right )^2} \le c_n \le \frac {2 \sqrt [n]{2}}{\left ( \sqrt [n]{n} \right )^2} \to 2,

    így a rendőrelv miatt cn→2c_n \to 2

3. feladat

Komplex számok8 + 14 = 22 pont
  • a) 3+2i3i−5=?\displaystyle \frac {3 + 2i}{3i - 5} = ? Az eredményt algebrai alakban adja meg!

  • b) −325=?\sqrt [5]{-32} = ? A gyököket trigonometrikus vagy exponenciális alakban adja meg, és ábrázolja is!

Megoldás megjelenítése
  • a)

    3+2i3i−5=(3+2i)(−5−3i)(−5+3i)(−5−3i)=−15−9i−10i−6i2(−5)2+32=−934−1934i\frac {3 + 2i}{3i - 5} = \frac {(3 + 2i)(-5 - 3i)}{(-5 + 3i)(-5 - 3i)} = \frac {-15 - 9i - 10i - 6i^2}{(-5)^2 + 3^2} = -\frac {9}{34} - \frac {19}{34} i

    A számok a komplex számsíkon:

  • b) −32=32(cos⁡π+isin⁡π)-32 = 32 (\cos \pi + i \sin \pi ) így a gyökvonás képletével

    zk=325(cos⁡π+2kπ5+isin⁡π+2kπ5),k=0,1,2,3,4,z_k = \sqrt [5]{32} \left ( \cos \frac {\pi + 2k\pi }{5} + i \sin \frac {\pi + 2k\pi }{5} \right ), \quad k = 0, 1, 2, 3, 4,

    azaz z0=2eiπ5z_0 = 2e^{i \frac {\pi }{5}} z1=2ei3π5z_1 = 2e^{i \frac {3\pi }{5}} z2=2eiπ=−2z_2 = 2e^{i \pi } = -2 z3=2ei7π5z_3 = 2e^{i \frac {7\pi }{5}} és z4=2ei9π5z_4 = 2e^{i \frac {9\pi }{5}} A gyökök egy origó középpontú, 22 sugarú körbe írt szabályos ötszög csúcsai:

4. feladat

Függvények14 + 8 + 8 = 30 pont

f(x)=x2−9x2−x−6f(x) = \frac {x^2 - 9}{x^2 - x - 6}

  • a) A megfelelő definícióval igazolja, hogy lim⁡x→−1f(x)=2\displaystyle \lim _{x \to -1} f(x) = 2

  • b) lim⁡x→−3f(x)=?\displaystyle \lim _{x \to -3} f(x) = ? (Számolási szabályokkal.)

  • c) lim⁡x→+∞f(x)=?\displaystyle \lim _{x \to +\infty } f(x) = ? (Számolási szabályokkal.)

Megoldás megjelenítése

x2−9=(x−3)(x+3)x^2 - 9 = (x - 3)(x + 3) és x2−x−6=(x−3)(x+2)x^2 - x - 6 = (x - 3)(x + 2) így x≠3,−2x \ne 3, -2 esetén f(x)=x+3x+2f(x) = \frac {x + 3}{x + 2}

  • a) Igazolni kell, hogy minden ε>0\varepsilon > 0 számhoz létezik δ(ε)>0\delta (\varepsilon ) > 0 hogy 0<∣x+1∣<δ(ε)0 < |x + 1| < \delta (\varepsilon ) esetén ∣f(x)−2∣<ε|f(x) - 2| < \varepsilon Legyen ε>0\varepsilon > 0

    ∣x+3x+2−2∣=∣x+3−2x−4∣∣x+2∣=∣x+1∣∣x+2∣\left | \frac {x + 3}{x + 2} - 2 \right | = \frac {|x + 3 - 2x - 4|}{|x + 2|} = \frac {|x + 1|}{|x + 2|}

    Ha ∣x+1∣<12|x + 1| < \frac {1}{2} akkor −32<x<−12-\frac {3}{2} < x < -\frac {1}{2} így ∣x+2∣>12|x + 2| > \frac {1}{2} tehát

    ∣x+1∣∣x+2∣<2∣x+1∣<ε,\frac {|x + 1|}{|x + 2|} < 2 |x + 1| < \varepsilon ,

    ha ∣x+1∣<ε2|x + 1| < \frac {\varepsilon }{2} Így δ(ε)=min⁡(12,ε2)\delta (\varepsilon ) = \min \left ( \frac {1}{2}, \frac {\varepsilon }{2} \right )

  • b)

    lim⁡x→−3f(x)=lim⁡x→−3x+3x+2=0−1=0\lim _{x \to -3} f(x) = \lim _{x \to -3} \frac {x + 3}{x + 2} = \frac {0}{-1} = 0

  • c)

    lim⁡x→+∞f(x)=lim⁡x→+∞1+3x1+2x=1\lim _{x \to +\infty } f(x) = \lim _{x \to +\infty } \frac {1 + \frac {3}{x}}{1 + \frac {2}{x}} = 1