2025 – 1. zárthelyi, β-variáns

Analízis A1 · 100 pont + 10 IMSC pont

Letöltés (PDF)Letöltés megoldásokkal (PDF)

1. feladat

Sorozatok6 + 14 = 20 pont
  • a) Definiálja, mit jelent, hogy az (an)n∈N(a_n)_{n \in \mathbb {N}} valós sorozat határértéke A∈RA \in \mathbb {R}

  • b) A definíció alapján igazolja az alábbi határértéket! N(ε)=?N(\varepsilon ) = ?

    lim⁡n→∞6n2+n+13n2+30=2\lim _{n \to \infty } \frac {6n^2 + n + 1}{3n^2 + 30} = 2

Megoldás megjelenítése
  • a) lim⁡n→∞an=A\displaystyle \lim _{n \to \infty } a_n = A ha ∀ε>0\forall \varepsilon > 0 esetén ∃N(ε)∈N\exists N(\varepsilon ) \in \mathbb {N} hogy ∣an−A∣<ε|a_n - A| < \varepsilon ha n>N(ε)n > N(\varepsilon )

  • b) Helyettesítsünk be a definícióban szereplő egyenlőtlenségbe:

    ∣6n2+n+13n2+30−2∣=∣6n2+n+1−6n2−603n2+30∣=∣n−59∣3n2+30.\left | \frac {6n^2 + n + 1}{3n^2 + 30} - 2 \right | = \left | \frac {6n^2 + n + 1 - 6n^2 - 60}{3n^2 + 30} \right | = \frac {|n - 59|}{3n^2 + 30} \text .

    ∣n−59∣=n−59|n - 59| = n - 59 ha n≥59n \ge 59 ekkor:

    ∣n−59∣3n2+30=n−593n2+30.\frac {|n - 59|}{3n^2 + 30} = \frac {n - 59}{3n^2 + 30} \text .

    Becsüljük felül a törtünket. Ezt a számláló növelésével, illetve a nevező csökkentésével tudjuk elérni:

    n−593n2+30≤n3n2=13n<ε\frac {n - 59}{3n^2 + 30} \le \frac {n}{3n^2} = \frac {1}{3n} < \varepsilon⇒\Rightarrown>13ε.n > \frac {1}{3 \varepsilon } \text .

    A megoldás tehát:

    N(ε)>max⁡{13ε;59},N(\varepsilon ) > \max \left \{ \frac {1}{3\varepsilon }; 59 \right \} \text ,vagy\text {vagy}N(ε)=[max⁡{13ε;59}]+1.N(\varepsilon ) = \left [ \max \left \{ \frac {1}{3\varepsilon }; 59 \right \} \right ] + 1 \text .

2. feladat

Sorozatok10 + 10 + 10 = 30 pont

Határozza meg (a tanult tételek, szabályok alapján) a következő határértékeket!

  • a) lim⁡n→∞n ln⁡(n)+3⋅32n−13n+2+6n4=?\displaystyle \lim _{n \to \infty } \frac { n \, \ln (n) + 3 \cdot 3^{2n - 1} }{ 3^{n + 2} + 6 n^4 } = ?

  • b) lim⁡n→∞n2+3n+2−n=?\displaystyle \lim _{n \to \infty } \sqrt {n^2 + 3n + 2} - n = ?

  • c) lim⁡n→∞(3n+27+3n)n+2=?\displaystyle \lim _{n \to \infty } \left ( \frac {3n + 2}{7 + 3n} \right )^{n + 2} = ?

Megoldás megjelenítése
  • a) Szöveges megoldás

    A számlálóban a leggyorsabban növekvő tag a 3⋅32n−1=9n3 \cdot 3^{2n - 1} = 9^n hiszen

    nln⁡n≪n2≪9n.n \ln n \ll n^2 \ll 9^n \text .

    A nevezőben a leggyorsabban növekvő tag a 3n+2=9⋅3n3^{n + 2} = 9 \cdot 3^n hiszen

    n4≪3n.n^4 \ll 3^n \text .

    Mivel a számlálóban a 9n9^n a nevezőben pedig a c⋅3nc \cdot 3^n a domináns tag, és 9n9^n sokkal gyorsabban nő, mint 3n3^n ezért a határérték végtelen lesz:

    lim⁡n→∞n ln⁡(n)+3⋅32n−13n+2+6n4=∞.\lim _{n \to \infty } \frac { n \, \ln (n) + 3 \cdot 3^{2n - 1} }{ 3^{n + 2} + 6 n^4 } = \infty \text .

    Másik megoldás

    3⋅32n−1=9n3 \cdot 3^{2n - 1} = 9^n és 3n+2=9⋅3n3^{n + 2} = 9 \cdot 3^n így

    nln⁡(n)+9n9⋅3n+6n4=nln⁡(n)3n+3n9+6n43n→∞.\frac {n \ln (n) + 9^n}{9 \cdot 3^n + 6n^4} = \frac {\frac {n \ln (n)}{3^n} + 3^n}{9 + \frac {6n^4}{3^n}} \to \infty \text .

  • b) Behelyettesítéssel (∞−∞)(\infty - \infty ) típusú határozatlan alakot kapunk. Alkalmazzuk a gyökös kifejezések racionalizálását, vagyis bővítsük a kifejezést a konjugáltjával:

    n2+3n+2−n=(n2+3n+2)−n2n2+3n+2+n=3n+2n2+3n+2+n.\sqrt {n^2 + 3n + 2} - n = \frac { (n^2 + 3n + 2) - n^2 }{ \sqrt {n^2 + 3n + 2} + n } = \frac {3n + 2}{\sqrt {n^2 + 3n + 2} + n} \text .

    A határérték tehát:

    =3n+2n2+3n+2+n=3+2 ⁣/ ⁣n1+3 ⁣/ ⁣n+2 ⁣/ ⁣n2+1→31+1=32.= \frac {3n + 2}{\sqrt {n^2 + 3n + 2} + n} = \frac {3 + \sfrac {2}{n}}{\sqrt {1 + \sfrac {3}{n} + \sfrac {2}{n^2}} + 1} \to \frac {3}{1 + 1} = \frac {3}{2} \text .

  • c) Számláló és nevező együtt kezelésével

    (3n+27+3n)n+2=(3n+7−57+3n)n+2=[(1+−57+3n)7+3n]n+27+3n→[e−5]13=e−5 ⁣/ ⁣3\left ( \frac {3n + 2}{7 + 3n} \right )^{n + 2} = \left ( \frac {3n + 7 - 5}{7 + 3n} \right )^{n + 2} = \left [ \left ( 1 + \frac {-5}{7 + 3n} \right )^{7 + 3n} \right ]^{\frac {n + 2}{7 + 3n}} \to \left [e^{-5}\right ]^{\frac {1}{3}} = e^{-\sfrac {5}{3}}

    Számláló és nevező külön kezelésével

    (3n+27+3n)n+2=(1+2/3n)n(1+7/3n)n⋅(3n+23n+7)2→e2 ⁣/ ⁣3e7 ⁣/ ⁣3⋅1=e−5 ⁣/ ⁣3\left ( \frac {3n + 2}{7 + 3n} \right )^{n + 2} = \frac {\left (1 + \frac {2/3}{n}\right )^n}{\left (1 + \frac {7/3}{n}\right )^n} \cdot \left ( \frac {3n + 2}{3n + 7} \right )^2 \to \frac {e^{\sfrac {2}{3}}}{e^{\sfrac {7}{3}}} \cdot 1 = e^{-\sfrac {5}{3}}

3. feladat

Komplex számok7 + 13 = 20 pont
  • a) 3+2ii−4=?\displaystyle \frac {3 + 2i}{i - 4} = ? Az eredményt algebrai alakban adja meg!

  • b) −8i3=?\sqrt [3]{-8i} = ? A gyököket trigonometrikus vagy exponenciális alakban adja meg, és ábrázolja is!

Megoldás megjelenítése
  • a) Bővítsük a törtünket a nevező konjugáltjával, majd végezzük el a megfelelő egyszerűsítéseket:

    3+2ii−4=(3+2i)(−4−i)(−4+i)(−4−i)=−12−3i−8i−2i2(−4)2+12=−1017−1117i.\frac {3 + 2i}{i - 4} = \frac {(3 + 2i)(-4 - i)}{(-4 + i)(-4 - i)} = \frac {-12 - 3i - 8i - 2i^2}{(-4)^2 + 1^2} = -\frac {10}{17} - \frac {11}{17} i \text .

  • b) Szöveges gondolatmenet

    A z=−8iz = -8i egy olyan komplex szám, amelynek valós része Re⁡{z}=0\operatorname {Re} \{z\} = 0 képzetes része pedig Im⁡{z}=−8<0\operatorname {Im} \{z\} = -8 < 0

    Tehát a hossza r=∣z∣=8r = |z| = 8 argumentuma pedig arg⁡{z}=270∘=3π/2\arg \{z\} = 270^\circ = 3\pi / 2

    A harmadik gyökök hossza 83=2\sqrt [3]{8} = 2 lesz, az egyik gyök argumentuma pedig pont az eredeti szám argumentumának harmada, vagyis φ1=270∘/3=90∘=π/2\varphi _1 = 270^\circ / 3 = 90^\circ = \pi / 2 A másik két gyököt az előbb meghatározott gyök 120∘=2π/3120^\circ = 2\pi /3 illetve 240∘=4π/3240^\circ = 4\pi / 3 való elforgatásával kaphatjuk meg. Tehát a gyökök:

    −8i3={2⋅ei⋅π2=2i,2⋅ei⋅(π2+2π3)=2⋅ei⋅7π6,2⋅ei⋅(π2+4π3)=2⋅ei⋅11π6.\sqrt [3]{-8i} = \begin {cases} 2 \cdot e^{i \cdot \frac {\pi }{2}} = 2i \text , \\ 2 \cdot e^{i \cdot \left (\frac {\pi }{2} + \frac {2\pi }{3}\right )} = 2 \cdot e^{i \cdot \frac {7\pi }{6}} \text , \\ 2 \cdot e^{i \cdot \left (\frac {\pi }{2} + \frac {4\pi }{3}\right )} = 2 \cdot e^{i \cdot \frac {11\pi }{6}} \text . \end {cases}

    Másik megoldás

    −8i=8(cos⁡3π2+isin⁡3π2)-8i = 8\left (\cos \frac {3\pi }{2} + i \sin \frac {3\pi }{2}\right ) így

    wk=83(cos⁡(3π/2+2kπ3)+isin⁡(3π/2+2kπ3)),k∈{0;1;2}.w_k = \sqrt [3]{8}\left ( \cos \left (\frac {3\pi /2 + 2k\pi }{3}\right ) + i \sin \left (\frac {3\pi /2 + 2k\pi }{3}\right ) \right ), \quad k \in \{0; 1; 2\} \text .

    A gyökök tehát:

    w0=2(cos⁡π2+isin⁡π2)=2i,w1=2(cos⁡7π6+isin⁡7π6),w2=2(cos⁡11π6+isin⁡11π6).\begin {aligned} w_0 & = 2 \left ( \cos \frac {\pi }{2} + i \sin \frac {\pi }{2} \right ) = 2i \text , \\ w_1 & = 2 \left ( \cos \frac {7\pi }{6} + i \sin \frac {7\pi }{6} \right ) \text , \\ w_2 & = 2 \left ( \cos \frac {11\pi }{6} + i \sin \frac {11\pi }{6} \right ) \text . \end {aligned}

    A gyökök egy origó középpontú, 22 sugarú körbe írt szabályos háromszög csúcsai:

4. feladat

Függvények8 + 22 = 30 pont

f(x)=x⋅sin⁡(x2−9)x2+x−6f(x) = \frac {x \cdot \sin (x^2 - 9)}{x^2 + x - 6}

  • a) Határozza meg azt a legbővebb Df⊂RD_f \subset \mathbb {R} halmazt, ahol a függvény értelmezhető! Mely pontokban folytonos a függvény, miért?

  • b) Határozza meg a függvény szakadási helyeit és a szakadások típusait! A szakadási pontokban adja meg a függvény bal és jobb oldali határértékét is!

Megoldás megjelenítése
  • a) A nevező gyöktényezős alakban:

    x2+x−6=(x+3)(x−2).x^2 + x - 6 = (x + 3)(x - 2) \text .

    A nullával való osztást nem értelmezzük, ezért Df=R∖{−3,2}D_f = \mathbb {R} \setminus \{-3, 2\}

    A függvény DfD_f minden pontjában folytonos, mert folytonos függvények hányadosa.

  • b) Az x=−3x = -3 pontban:

    lim⁡x→−3f(x)=lim⁡x→−3sin⁡(x2−9)x2−9⏟→1⋅x(x−3)x−2⏟→(−3)⋅(−6)−5=−185,\lim _{x \to -3} f(x) = \lim _{x \to -3} \underbrace {\frac {\sin \left (x^2 - 9\right )}{x^2 - 9}}_{\to 1} \cdot \underbrace {\frac {x (x - 3)}{x - 2}}_{\to \frac {(-3) \cdot (-6)}{-5}} = -\frac {18}{5},

    a bal és a jobb oldali határérték is −185-\frac {18}{5} így itt megszüntethető (elsőfajú) szakadása van a függvénynek.

    Az x=2x = 2 pontban:

    lim⁡x→2±0f(x)=lim⁡x→2±0xsin⁡(x2−9)⏞→2sin⁡(−5)>0(x+3)(x−2)⏟→0±0=±∞,\lim _{x \to 2 \pm 0} f(x) = \lim _{x \to 2 \pm 0} \frac { \overbrace {x \sin \left (x^2 - 9\right )}^{\to 2 \sin (-5) > 0} }{ \underbrace {(x + 3)(x - 2)}_{\to 0 \pm 0} } = \pm \infty ,

    vagyis a bal oldali határérték −∞-\infty a jobb oldali +∞+\infty így itt másodfajú szakadása van a függvénynek.

5. feladat

FüggvényekIMSC5 + 5 = 10 pont
  • a) Adjon példát olyan f:R→Rf : \mathbb {R} \to \mathbb {R} függvényre, amelynek a nulla kivételével minden helyen zérus a határértéke, de a nullában nem létezik a határértéke!

  • b) Igazolja, hogy nem létezik olyan R→R\mathbb {R} \to \mathbb {R} függvény, amelynek a nullában 1 a határértéke, minden más pontban pedig nulla!

Megoldás megjelenítése
  • a) Például legyen

    f(x)={1,ha x=1n valamilyen n∈N+ esetén,0,egyébként.f(x) = \begin {cases} 1, & \text {ha } x = \frac {1}{n} \text { valamilyen } n \in \mathbb {N}^+ \text { esetén}, \\ 0, & \text {egyébként}. \end {cases}

    Mivel az {1n:n∈N+}\left \{\frac {1}{n} : n \in \mathbb {N}^+\right \} halmaznak egyetlen torlódási pontja a 00 ezért minden a≠0a \neq 0 pontnak létezik olyan kipontozott környezete, amelyben f≡0f \equiv 0 Így

    lim⁡x→af(x)=0\lim _{x \to a} f(x) = 0(a≠0).(a \neq 0) \text .

    A nullában viszont a határérték nem létezik, hiszen

    1n→0,\frac {1}{n} \to 0,−1n→0,-\frac {1}{n} \to 0,

    ugyanakkor

    f(1n)=1→1,f\left (\frac {1}{n}\right ) = 1 \to 1,f(−1n)=0→0.f\left (-\frac {1}{n}\right ) = 0 \to 0 \text .

    A Heine-féle átviteli elv alapján tehát

    lim⁡x→0f(x) nem létezik.\lim _{x \to 0} f(x) \text { nem létezik.}

  • b) Bizonyítás indirekt módon

    Tegyük fel, hogy létezik ilyen függvény. Mivel

    lim⁡x→0f(x)=1,\lim _{x \to 0} f(x) = 1,

    ezért ε=12\varepsilon = \frac {1}{2} létezik δ>0\delta > 0 hogy

    0<∣x∣<δ⟹12<f(x)<32.0 < |x| < \delta \quad \Longrightarrow \quad \frac {1}{2} < f(x) < \frac {3}{2} \text .

    Tekintsük az a=δ2a = \frac {\delta }{2} pontot. Mivel a≠0a \neq 0 a feltevés szerint

    lim⁡x→af(x)=0.\lim _{x \to a} f(x) = 0 \text .

    Ugyanakkor aa a (0,δ)(0,\delta ) intervallum belső pontja, így létezik olyan környezete, amelyben minden xx

    12<f(x)<32.\frac {1}{2} < f(x) < \frac {3}{2} \text .

    Ezért a határértékekre vonatkozó egyenlőtlenségi tétel alapján

    12≤lim⁡x→af(x)≤32,\frac {1}{2} \leq \lim _{x \to a} f(x) \leq \frac {3}{2} \text ,

    ami ellentmond annak, hogy lim⁡x→af(x)=0\displaystyle \lim _{x \to a} f(x) = 0

    Következésképpen: nem létezik ilyen függvény.