2025 – 1. pótzárthelyi, α-variáns

Analízis A1 · 100 pont + 10 IMSC pont

Letöltés (PDF)Letöltés megoldásokkal (PDF)

1. feladat

Komplex számok8 + 8 + 8 = 24 pont

Legyen w=−1+3iw = -1 + \sqrt {3} i

  • a) Adja meg ww exponenciális alakját!

  • b) Számolja ki w17w^{17} értékét, és az eredményt algebrai alakban adja meg!

  • c) Oldja meg a z2−1=wz^2 - 1 = w egyenletet zz Az eredményt trigonometrikus alakban adja meg!

Megoldás megjelenítése
  • a) A w=−1+3iw = -1 + \sqrt {3} i egy olyan komplex szám, amelynek valós része Re⁡{w}=−1<0\operatorname {Re} \{w\} = -1 < 0 képzetes része pedig Im⁡{w}=3>0\operatorname {Im} \{w\} = \sqrt {3} > 0 tehát a második síknegyedben van.

    A hossza

    r=∣w∣=(−1)2+(3)2=2,r = |w| = \sqrt {(-1)^2 + \left (\sqrt {3}\right )^2} = 2 \text ,

    az argumentumára pedig tan⁡φ=−3\tan \varphi = -\sqrt {3} ami a második síknegyedben φ=120∘=2π/3\varphi = 120^\circ = 2\pi / 3 Tehát

    w=2⋅ei⋅2π3.w = 2 \cdot e^{i \cdot \frac {2\pi }{3}} \text .

  • b) A Moivre-képlet alapján a hosszat a hatványra emeljük, az argumentumot pedig megszorozzuk a kitevővel:

    w17=217⋅ei⋅34π3=217⋅ei⋅(10π+4π3)=217⋅ei⋅4π3,w^{17} = 2^{17} \cdot e^{i \cdot \frac {34\pi }{3}} = 2^{17} \cdot e^{i \cdot \left (10\pi + \frac {4\pi }{3}\right )} = 2^{17} \cdot e^{i \cdot \frac {4\pi }{3}} \text ,

    hiszen az argumentumból a 2π2\pi egész számú többszörösei elhagyhatók. Algebrai alakban:

    w17=217(cos⁡4π3+isin⁡4π3)=217(−12−32i)=−65536−655363i.w^{17} = 2^{17} \left ( \cos \frac {4\pi }{3} + i \sin \frac {4\pi }{3} \right ) = 2^{17} \left ( -\frac {1}{2} - \frac {\sqrt {3}}{2} i \right ) = -65536 - 65536\sqrt {3} i \text .

  • c) Szöveges gondolatmenet

    Rendezzük az egyenletet:

    z2=w+1=3i.z^2 = w + 1 = \sqrt {3} i \text .

    A 3i\sqrt {3} i hossza 3\sqrt {3} argumentuma pedig 90∘=π/290^\circ = \pi / 2 A négyzetgyökök hossza 34\sqrt [4]{3} lesz, az egyik gyök argumentuma pedig az eredeti szám argumentumának fele, vagyis 45∘=π/445^\circ = \pi / 4 A másik gyököt ennek 180∘=π180^\circ = \pi való elforgatásával kapjuk meg.

    Másik megoldás

    3i=3(cos⁡π2+isin⁡π2)\sqrt {3} i = \sqrt {3} \left ( \cos \frac {\pi }{2} + i \sin \frac {\pi }{2} \right ) így a gyökvonás képletével

    zk=34(cos⁡(π2+2kπ2)+isin⁡(π2+2kπ2)),k∈{0;1}.z_k = \sqrt [4]{3} \left ( \cos \left ( \frac {\frac {\pi }{2} + 2k\pi }{2} \right ) + i \sin \left ( \frac {\frac {\pi }{2} + 2k\pi }{2} \right ) \right ), \quad k \in \{0; 1\} \text .

    A megoldások tehát:

    z0=34(cos⁡π4+isin⁡π4),z1=34(cos⁡5π4+isin⁡5π4).\begin {aligned} z_0 & = \sqrt [4]{3} \left ( \cos \frac {\pi }{4} + i \sin \frac {\pi }{4} \right ) \text , \\ z_1 & = \sqrt [4]{3} \left ( \cos \frac {5\pi }{4} + i \sin \frac {5\pi }{4} \right ) \text . \end {aligned}

    A számok a komplex számsíkon:

2. feladat

Sorozatok13 + 10 = 23 pont

Határozza meg (a tanult tételek, szabályok alapján) a következő határértékeket!

  • a) lim⁡n→∞2n+1+3n25+6nn=?\displaystyle \lim _{n \to \infty } \sqrt [n]{ \frac {2^{n + 1} + 3n^2}{5 + 6n} } = ?

  • b) lim⁡n→∞n!+3nn2sin⁡5(n)+nn=?\displaystyle \lim _{n \to \infty } \frac { n! + 3^n }{ n^2 \sin ^5(n) + n^n } = ?

Megoldás megjelenítése
  • a) Szöveges gondolatmenet

    A gyökjel alatt a számlálóban a leggyorsabban növekvő tag a 2n+1=2⋅2n2^{n + 1} = 2 \cdot 2^n hiszen n2≪2nn^2 \ll 2^n a nevezőben pedig a 6n6n Mivel cn→1\sqrt [n]{c} \to 1 és nn→1\sqrt [n]{n} \to 1 a határérték a domináns exponenciális tag alapja, vagyis 22 lesz.

    Becslés a rendőrelvvel

    n≥6n \ge 6 esetén 3n2≤2n+13n^2 \le 2^{n + 1} továbbá 6n≤5+6n≤11n6n \le 5 + 6n \le 11n Becsüljük alulról és felülről a gyökjel alatti törtet:

    2n+111n≤2n+1+3n25+6n≤2⋅2n+16n.\frac {2^{n + 1}}{11n} \le \frac {2^{n + 1} + 3n^2}{5 + 6n} \le \frac {2 \cdot 2^{n + 1}}{6n} \text .

    Mindhárom kifejezésből nn gyököt vonva:

    2←2⋅2n11n⋅nn≤2n+1+3n25+6nn≤2⋅23nnn→2.2 \leftarrow \frac {2 \cdot \sqrt [n]{2}}{\sqrt [n]{11} \cdot \sqrt [n]{n}} \le \sqrt [n]{\frac {2^{n + 1} + 3n^2}{5 + 6n}} \le \frac {2 \cdot \sqrt [n]{\frac {2}{3}}}{\sqrt [n]{n}} \to 2 \text .

    A rendőrelv alapján tehát a határérték 22

  • b) Szöveges gondolatmenet

    A számlálóban a leggyorsabban növekvő tag az n!n! a nevezőben pedig az nnn^n hiszen

    n2≪3n≪n!≪nn,n^2 \ll 3^n \ll n! \ll n^n \text ,

    és sin⁡5(n)\sin ^5(n) korlátos. Mivel a nevező domináns tagja nagyságrendileg gyorsabban nő, a határérték 00 lesz.

    Másik megoldás

    Osszuk el a számlálót és a nevezőt is nnn^n

    n!+3nn2sin⁡5(n)+nn=n!nn+3nnnn2sin⁡5(n)nn+1→0+00+1=0,\frac {n! + 3^n}{n^2 \sin ^5(n) + n^n} = \frac { \frac {n!}{n^n} + \frac {3^n}{n^n} }{ \frac {n^2 \sin ^5(n)}{n^n} + 1 } \to \frac {0 + 0}{0 + 1} = 0 \text ,

    hiszen

    0<n!nn≤1n→0,0 < \frac {n!}{n^n} \le \frac {1}{n} \to 0,3nnn=(3n)n→0,\frac {3^n}{n^n} = \left ( \frac {3}{n} \right )^n \to 0,∣n2sin⁡5(n)nn∣≤n2nn→0.\left | \frac {n^2 \sin ^5(n)}{n^n} \right | \le \frac {n^2}{n^n} \to 0 \text .

3. feladat

Függvények6 + 15 = 21 pont
  • a) Mikor mondjuk, hogy lim⁡x→x0f(x)=A\lim _{x \to x_0} f(x) = A Mondja ki a definíciót! x0∈Rx_0 \in \mathbb {R} A∈RA \in \mathbb {R}

  • b) A definíció alapján igazolja, hogy

    lim⁡x→3102x−1=2.\lim _{x \to 3} \frac {10}{2x - 1} = 2.(δ(ε)=?)(\delta (\varepsilon ) = ?)

Megoldás megjelenítése
  • a) lim⁡x→x0f(x)=A\displaystyle \lim _{x \to x_0} f(x) = A ha ∀ε>0\forall \varepsilon > 0 esetén ∃δ(ε)>0\exists \delta (\varepsilon ) > 0 hogy ∣f(x)−A∣<ε|f(x) - A| < \varepsilon ha x∈Dfx \in D_f és 0<∣x−x0∣<δ(ε)0 < |x - x_0| < \delta (\varepsilon )

  • b) Helyettesítsünk be a definícióban szereplő egyenlőtlenségbe:

    ∣102x−1−2∣=∣10−4x+22x−1∣=4∣x−3∣∣2x−1∣.\left | \frac {10}{2x - 1} - 2 \right | = \left | \frac {10 - 4x + 2}{2x - 1} \right | = \frac {4 |x - 3|}{|2x - 1|} \text .

    Becsüljük felül a törtünket. Ehhez a nevezőt kell alulról becsülni, ezért szorítkozzunk a 33 egy környezetére: ha ∣x−3∣<1|x - 3| < 1 akkor 2<x<42 < x < 4 így ∣2x−1∣>3|2x - 1| > 3 Ekkor:

    4∣x−3∣∣2x−1∣<4∣x−3∣3<ε\frac {4 |x - 3|}{|2x - 1|} < \frac {4 |x - 3|}{3} < \varepsilon⇒\Rightarrow∣x−3∣<3ε4.|x - 3| < \frac {3 \varepsilon }{4} \text .

    A megoldás tehát:

    δ(ε)=min⁡{1;3ε4}.\delta (\varepsilon ) = \min \left \{ 1; \frac {3 \varepsilon }{4} \right \} \text .

4. feladat

Függvények12 + 10 + 10 = 32 pont

Határozza meg az alábbi függvényhatárértékeket!

  • a) lim⁡x→0x21−cos⁡(x)=?\displaystyle \lim _{x \to 0} \frac {x^2}{1 - \cos (x)} = ?

  • b) lim⁡x→−∞cosh⁡(3−2x)e2x−1=?\displaystyle \lim _{x \to -\infty } \frac {\cosh (3 - 2x)}{e^{2x - 1}} = ?

  • c) lim⁡x→−∞x⋅(x2−1−x2+3)=?\displaystyle \lim _{x \to -\infty } x \cdot \left ( \sqrt {x^2 - 1} - \sqrt {x^2 + 3} \right ) = ?

Megoldás megjelenítése
  • a) Behelyettesítéssel (00)\left (\frac {0}{0}\right ) típusú határozatlan alakot kapunk.

    Bővítés a konjugálttal

    Bővítsük a törtet (1+cos⁡x)(1 + \cos x) és használjuk fel, hogy 1−cos⁡2x=sin⁡2x1 - \cos ^2 x = \sin ^2 x

    x21−cos⁡x=x2(1+cos⁡x)1−cos⁡2x=(xsin⁡x)2(1+cos⁡x)→12⋅2=2,\frac {x^2}{1 - \cos x} = \frac {x^2 (1 + \cos x)}{1 - \cos ^2 x} = \left ( \frac {x}{\sin x} \right )^2 (1 + \cos x) \to 1^2 \cdot 2 = 2 \text ,

    hiszen lim⁡x→0sin⁡xx=1\displaystyle \lim _{x \to 0} \frac {\sin x}{x} = 1

    Másik megoldás

    Az 1−cos⁡x=2sin⁡2x21 - \cos x = 2 \sin ^2 \frac {x}{2} azonosság alapján:

    x21−cos⁡x=x22sin⁡2x2=2(x ⁣/ ⁣2sin⁡x2)2→2⋅12=2.\frac {x^2}{1 - \cos x} = \frac {x^2}{2 \sin ^2 \frac {x}{2}} = 2 \left ( \frac {\sfrac {x}{2}}{\sin \frac {x}{2}} \right )^2 \to 2 \cdot 1^2 = 2 \text .

  • b) Írjuk fel a cosh⁡\cosh függvényt a definíciója szerint, cosh⁡t=et+e−t2\cosh t = \frac {e^t + e^{-t}}{2}

    cosh⁡(3−2x)e2x−1=e3−2x+e2x−32e2x−1=12(e4−4x+e−2).\frac {\cosh (3 - 2x)}{e^{2x - 1}} = \frac {e^{3 - 2x} + e^{2x - 3}}{2 e^{2x - 1}} = \frac {1}{2} \left ( e^{4 - 4x} + e^{-2} \right ) \text .

    Ha x→−∞x \to -\infty akkor 4−4x→∞4 - 4x \to \infty így e4−4x→∞e^{4 - 4x} \to \infty A határérték tehát:

    lim⁡x→−∞cosh⁡(3−2x)e2x−1=∞.\lim _{x \to -\infty } \frac {\cosh (3 - 2x)}{e^{2x - 1}} = \infty \text .

  • c) Behelyettesítéssel a zárójelben (∞−∞)(\infty - \infty ) típusú határozatlan alakot kapunk. Alkalmazzuk a gyökös kifejezések racionalizálását, vagyis szorozzunk és osszunk a konjugált kifejezéssel:

    x⋅(x2−1−x2+3)=x⋅(x2−1)−(x2+3)x2−1+x2+3=−4xx2−1+x2+3.x \cdot \left ( \sqrt {x^2 - 1} - \sqrt {x^2 + 3} \right ) = x \cdot \frac {(x^2 - 1) - (x^2 + 3)}{\sqrt {x^2 - 1} + \sqrt {x^2 + 3}} = \frac {-4x}{\sqrt {x^2 - 1} + \sqrt {x^2 + 3}} \text .

    Mivel x→−∞x \to -\infty ezért x<0x < 0 így x2=∣x∣=−x\sqrt {x^2} = |x| = -x Emeljünk ki a nevezőből:

    −4x−x(1−1 ⁣/ ⁣x2+1+3 ⁣/ ⁣x2)=41−1 ⁣/ ⁣x2+1+3 ⁣/ ⁣x2→41+1=2.\frac {-4x}{-x \left ( \sqrt {1 - \sfrac {1}{x^2}} + \sqrt {1 + \sfrac {3}{x^2}} \right )} = \frac {4}{\sqrt {1 - \sfrac {1}{x^2}} + \sqrt {1 + \sfrac {3}{x^2}}} \to \frac {4}{1 + 1} = 2 \text .

5. feladat

SorozatokIMSC5 + 5 = 10 pont
  • a) Adjon példát olyan valós számsorozatra, amelynek a valós torlódási pontjai a pozitív egész számok!

  • b) Igazolja, hogy ha egy valós számsorozatnak minden pozitív egész szám torlódási pontja, akkor a +∞+\infty is torlódási pontja!

Megoldás megjelenítése
  • a) Például legyen a sorozat

    1; 1,2; 1,2,3; 1,2,3,4; …,1;\ 1, 2;\ 1, 2, 3;\ 1, 2, 3, 4;\ \ldots \text ,

    vagyis az mm blokk az 1,2,…,m1, 2, \ldots , m számokból áll.

    Minden kk pozitív egész szám minden m≥km \ge k indexű blokkban szerepel, tehát végtelen sokszor fordul elő a sorozatban, így torlódási pont.

    Más valós szám nem lehet torlódási pont, hiszen a sorozat elemei pozitív egészek: ha cc nem pozitív egész, akkor cc van olyan környezete, amely egyetlen sorozatelemet sem tartalmaz.

  • b) Bizonyítás

    A +∞+\infty akkor torlódási pont, ha minden KK valós számhoz végtelen sok olyan nn index létezik, amelyre an>Ka_n > K

    Legyen KK tetszőleges, és válasszunk egy k>K+1k > K + 1 pozitív egész számot. Mivel kk torlódási pontja a sorozatnak, ezért végtelen sok nn

    ∣an−k∣<1⟹an>k−1>K.|a_n - k| < 1 \quad \Longrightarrow \quad a_n > k - 1 > K \text .

    Következésképpen: a sorozatnak bármely KK felett végtelen sok eleme van, vagyis a +∞+\infty is torlódási pontja.