2025 – 1. aláíráspótló zárthelyi

Analízis A1 · 100 pont

Letöltés (PDF)Letöltés megoldásokkal (PDF)

1. feladat

Sorozatok10 + 10 = 20 pont

Határozza meg a következő sorozatok határértékét!

  • a) an=n2+2nn+3n;\displaystyle a_n = \sqrt [n]{\frac {n^2 + 2^n}{n + 3}};

  • b) bn=(n−3n+2)n−5\displaystyle b_n = \left ( \frac {n - 3}{n + 2} \right )^{n - 5}

Megoldás megjelenítése
  • a) Szöveges gondolatmenet

    A gyökjel alatt a számlálóban a leggyorsabban növekvő tag a 2n2^n hiszen n2≪2nn^2 \ll 2^n a nevezőben pedig az nn Mivel cn→1\sqrt [n]{c} \to 1 és nn→1\sqrt [n]{n} \to 1 a határérték a domináns exponenciális tag alapja, vagyis 22 lesz.

    Becslés a rendőrelvvel

    n≥4n \ge 4 esetén n2≤2nn^2 \le 2^n továbbá n≤n+3≤4nn \le n + 3 \le 4n Becsüljük alulról és felülről a gyökjel alatti törtet:

    2n4n≤n2+2nn+3≤2⋅2nn.\frac {2^n}{4n} \le \frac {n^2 + 2^n}{n + 3} \le \frac {2 \cdot 2^n}{n} \text .

    Mindhárom kifejezésből nn gyököt vonva:

    2←24n⋅nn≤n2+2nn+3n≤2⋅2nnn→2.2 \leftarrow \frac {2}{\sqrt [n]{4} \cdot \sqrt [n]{n}} \le \sqrt [n]{\frac {n^2 + 2^n}{n + 3}} \le \frac {2 \cdot \sqrt [n]{2}}{\sqrt [n]{n}} \to 2 \text .

    A rendőrelv alapján tehát a határérték 22

  • b) Számláló és nevező együtt kezelésével

    (n−3n+2)n−5=(n+2−5n+2)n−5=[(1+−5n+2)n+2]n−5n+2→[e−5]1=e−5\left ( \frac {n - 3}{n + 2} \right )^{n - 5} = \left ( \frac {n + 2 - 5}{n + 2} \right )^{n - 5} = \left [ \left ( 1 + \frac {-5}{n + 2} \right )^{n + 2} \right ]^{\frac {n - 5}{n + 2}} \to \left [e^{-5}\right ]^{1} = e^{-5}

    Számláló és nevező külön kezelésével

    (n−3n+2)n−5=(1−3n)n(1+2n)n⋅(n−3n+2)−5→e−3e2⋅1=e−5\left ( \frac {n - 3}{n + 2} \right )^{n - 5} = \frac {\left (1 - \frac {3}{n}\right )^n}{\left (1 + \frac {2}{n}\right )^n} \cdot \left ( \frac {n - 3}{n + 2} \right )^{-5} \to \frac {e^{-3}}{e^{2}} \cdot 1 = e^{-5}

2. feladat

Sorozatok10 + 10 + 10 = 30 pont

a1=3;a_1 = 3;an+1=8an−12a_{n + 1} = \sqrt {8a_n - 12}

  • a) Igazolja, hogy a fent megadott rekurzív sorozat elemeire 2<an<62 < a_n < 6 teljesül!

  • b) Igazolja, hogy a sorozat monoton növő!

  • c) Igazolja, hogy létezik a sorozat határértéke, és adja is meg!

Megoldás megjelenítése
  • a) Bizonyítás teljes indukcióval

    n=1n = 1 esetén 2<a1=3<62 < a_1 = 3 < 6 teljesül.

    Tegyük fel, hogy valamilyen nn 2<an<62 < a_n < 6 Ekkor

    4<8an−12<36⟹2<8an−12=an+1<6.4 < 8a_n - 12 < 36 \quad \Longrightarrow \quad 2 < \sqrt {8a_n - 12} = a_{n + 1} < 6 \text .

    Következésképpen: minden nn 2<an<62 < a_n < 6

  • b) Mivel an>0a_n > 0 a gyökvonás miatt elég a négyzetekre igazolni az egyenlőtlenséget:

    an+1>an⟺8an−12>an2⟺(an−2)(an−6)<0,a_{n + 1} > a_n \quad \Longleftrightarrow \quad 8a_n - 12 > a_n^2 \quad \Longleftrightarrow \quad (a_n - 2)(a_n - 6) < 0 \text ,

    ami az a) rész alapján teljesül, hiszen az első tényező pozitív, a második negatív. A sorozat tehát (szigorúan) monoton növő.

  • c) A sorozat monoton növő és felülről korlátos, így konvergens; legyen A=lim⁡anA = \lim a_n A rekurzióban határértéket véve (a gyökfüggvény folytonossága miatt):

    A=8A−12⟹A2−8A+12=0⟹A∈{2;6}.A = \sqrt {8A - 12} \quad \Longrightarrow \quad A^2 - 8A + 12 = 0 \quad \Longrightarrow \quad A \in \{2; 6\} \text .

    Mivel a sorozat növő, A≥a1=3A \ge a_1 = 3 A határérték tehát:

    lim⁡n→∞an=6.\lim _{n \to \infty } a_n = 6 \text .

3. feladat

Komplex számok8 + 12 = 20 pont
  • a) 3+5i2+6i=?\displaystyle \frac {3 + 5i}{2 + 6i} = ? Az eredményt algebrai alakban adja meg!

  • b) 8i3=?\sqrt [3]{8i} = ? A gyököket trigonometrikus vagy exponenciális alakban adja meg, és ábrázolja is!

Megoldás megjelenítése
  • a) Bővítsük a törtünket a nevező konjugáltjával, majd végezzük el a megfelelő egyszerűsítéseket:

    3+5i2+6i=(3+5i)(2−6i)(2+6i)(2−6i)=6−18i+10i−30i222+62=36−8i40=910−15i.\frac {3 + 5i}{2 + 6i} = \frac {(3 + 5i)(2 - 6i)}{(2 + 6i)(2 - 6i)} = \frac {6 - 18i + 10i - 30i^2}{2^2 + 6^2} = \frac {36 - 8i}{40} = \frac {9}{10} - \frac {1}{5} i \text .

    A számok a komplex számsíkon:

  • b) Szöveges gondolatmenet

    A z=8iz = 8i egy olyan komplex szám, amelynek valós része Re⁡{z}=0\operatorname {Re} \{z\} = 0 képzetes része pedig Im⁡{z}=8>0\operatorname {Im} \{z\} = 8 > 0

    Tehát a hossza r=∣z∣=8r = |z| = 8 argumentuma pedig arg⁡{z}=90∘=π/2\arg \{z\} = 90^\circ = \pi / 2

    A harmadik gyökök hossza 83=2\sqrt [3]{8} = 2 lesz, az egyik gyök argumentuma pedig pont az eredeti szám argumentumának harmada, vagyis φ1=90∘/3=30∘=π/6\varphi _1 = 90^\circ / 3 = 30^\circ = \pi / 6 A másik két gyököt az előbb meghatározott gyök 120∘=2π/3120^\circ = 2\pi /3 illetve 240∘=4π/3240^\circ = 4\pi / 3 való elforgatásával kaphatjuk meg. Tehát a gyökök:

    8i3={2⋅ei⋅π6,2⋅ei⋅(π6+2π3)=2⋅ei⋅5π6,2⋅ei⋅(π6+4π3)=2⋅ei⋅3π2=−2i.\sqrt [3]{8i} = \begin {cases} 2 \cdot e^{i \cdot \frac {\pi }{6}} \text , \\ 2 \cdot e^{i \cdot \left (\frac {\pi }{6} + \frac {2\pi }{3}\right )} = 2 \cdot e^{i \cdot \frac {5\pi }{6}} \text , \\ 2 \cdot e^{i \cdot \left (\frac {\pi }{6} + \frac {4\pi }{3}\right )} = 2 \cdot e^{i \cdot \frac {3\pi }{2}} = -2i \text . \end {cases}

    Másik megoldás

    8i=8(cos⁡π2+isin⁡π2)8i = 8\left (\cos \frac {\pi }{2} + i \sin \frac {\pi }{2}\right ) így

    wk=83(cos⁡(π/2+2kπ3)+isin⁡(π/2+2kπ3)),k∈{0;1;2}.w_k = \sqrt [3]{8}\left ( \cos \left (\frac {\pi /2 + 2k\pi }{3}\right ) + i \sin \left (\frac {\pi /2 + 2k\pi }{3}\right ) \right ), \quad k \in \{0; 1; 2\} \text .

    A gyökök tehát:

    w0=2(cos⁡π6+isin⁡π6),w1=2(cos⁡5π6+isin⁡5π6),w2=2(cos⁡3π2+isin⁡3π2)=−2i.\begin {aligned} w_0 & = 2 \left ( \cos \frac {\pi }{6} + i \sin \frac {\pi }{6} \right ) \text , \\ w_1 & = 2 \left ( \cos \frac {5\pi }{6} + i \sin \frac {5\pi }{6} \right ) \text , \\ w_2 & = 2 \left ( \cos \frac {3\pi }{2} + i \sin \frac {3\pi }{2} \right ) = -2i \text . \end {aligned}

    A gyökök egy origó középpontú, 22 sugarú körbe írt szabályos háromszög csúcsai:

4. feladat

Függvények14 + 8 + 8 = 30 pont

f(x)=x2−9x2−x−6f(x) = \frac {x^2 - 9}{x^2 - x - 6}

  • a) A megfelelő definícióval igazolja, hogy lim⁡x→0f(x)=32\displaystyle \lim _{x \to 0} f(x) = \frac {3}{2}

  • b) lim⁡x→−3f(x)=?\displaystyle \lim _{x \to -3} f(x) = ? (Számolási szabályokkal.)

  • c) lim⁡x→+∞f(x)=?\displaystyle \lim _{x \to +\infty } f(x) = ? (Számolási szabályokkal.)

Megoldás megjelenítése

A számláló és a nevező gyöktényezős alakban:

x2−9=(x−3)(x+3),x^2 - 9 = (x - 3)(x + 3),x2−x−6=(x−3)(x+2),x^2 - x - 6 = (x - 3)(x + 2),

így x∉{−2;3}x \notin \{-2; 3\} esetén

f(x)=x+3x+2.f(x) = \frac {x + 3}{x + 2} \text .

  • a) lim⁡x→x0f(x)=A\displaystyle \lim _{x \to x_0} f(x) = A ha ∀ε>0\forall \varepsilon > 0 esetén ∃δ(ε)>0\exists \delta (\varepsilon ) > 0 hogy ∣f(x)−A∣<ε|f(x) - A| < \varepsilon ha x∈Dfx \in D_f és 0<∣x−x0∣<δ(ε)0 < |x - x_0| < \delta (\varepsilon )

    Helyettesítsünk be a definícióban szereplő egyenlőtlenségbe:

    ∣x+3x+2−32∣=∣2x+6−3x−62(x+2)∣=∣x∣2∣x+2∣.\left | \frac {x + 3}{x + 2} - \frac {3}{2} \right | = \left | \frac {2x + 6 - 3x - 6}{2 (x + 2)} \right | = \frac {|x|}{2 |x + 2|} \text .

    Becsüljük felül a törtünket. Ehhez a nevezőt kell alulról becsülni, ezért szorítkozzunk a 00 egy környezetére: ha ∣x∣<1|x| < 1 akkor 1<x+2<31 < x + 2 < 3 így ∣x+2∣>1|x + 2| > 1 Ekkor:

    ∣x∣2∣x+2∣<∣x∣2<ε\frac {|x|}{2 |x + 2|} < \frac {|x|}{2} < \varepsilon⇒\Rightarrow∣x∣<2ε.|x| < 2 \varepsilon \text .

    A megoldás tehát:

    δ(ε)=min⁡{1;2ε}.\delta (\varepsilon ) = \min \left \{ 1; 2 \varepsilon \right \} \text .

  • b) Az egyszerűsített alak az x=−3x = -3 pontban folytonos, így behelyettesíthetünk:

    lim⁡x→−3f(x)=lim⁡x→−3x+3x+2=0−1=0.\lim _{x \to -3} f(x) = \lim _{x \to -3} \frac {x + 3}{x + 2} = \frac {0}{-1} = 0 \text .

  • c) Osszuk el a számlálót és a nevezőt is xx

    lim⁡x→+∞f(x)=lim⁡x→+∞1+3 ⁣/ ⁣x1+2 ⁣/ ⁣x=1.\lim _{x \to +\infty } f(x) = \lim _{x \to +\infty } \frac {1 + \sfrac {3}{x}}{1 + \sfrac {2}{x}} = 1 \text .