A gyökjel alatt a számlálóban a leggyorsabban növekvő tag a 2n, hiszen n2≪2n, a nevezőben pedig az n. Mivel nc→1 és nn→1, a határérték a domináns exponenciális tag alapja, vagyis 2 lesz.
Becslés a rendőrelvvel
n≥4 esetén n2≤2n, továbbá n≤n+3≤4n. Becsüljük alulról és felülről a gyökjel alatti törtet:
A z=8i egy olyan komplex szám, amelynek valós része Re{z}=0, képzetes része pedig Im{z}=8>0.
Tehát a hossza r=∣z∣=8, argumentuma pedig arg{z}=90∘=π/2.
A harmadik gyökök hossza 38=2 lesz, az egyik gyök argumentuma pedig pont az eredeti szám argumentumának harmada, vagyis φ1=90∘/3=30∘=π/6. A másik két gyököt az előbb meghatározott gyök
120∘=2π/3, illetve 240∘=4π/3-mal való elforgatásával kaphatjuk meg. Tehát a gyökök:
a) A megfelelő definícióval igazolja, hogy x→0limf(x)=23.
b)x→−3limf(x)=? (Számolási szabályokkal.)
c)x→+∞limf(x)=? (Számolási szabályokkal.)
▸Megoldás megjelenítéseMegoldás elrejtése
A számláló és a nevező gyöktényezős alakban:
x2−9=(x−3)(x+3),x2−x−6=(x−3)(x+2),
így x∈/{−2;3} esetén
f(x)=x+2x+3.
a)x→x0limf(x)=A, ha ∀ε>0 esetén ∃δ(ε)>0, hogy ∣f(x)−A∣<ε, ha x∈Df és 0<∣x−x0∣<δ(ε).
Helyettesítsünk be a definícióban szereplő egyenlőtlenségbe:
x+2x+3−23=2(x+2)2x+6−3x−6=2∣x+2∣∣x∣.
Becsüljük felül a törtünket. Ehhez a nevezőt kell alulról becsülni, ezért szorítkozzunk a 0 egy környezetére: ha ∣x∣<1, akkor 1<x+2<3, így ∣x+2∣>1. Ekkor:
2∣x+2∣∣x∣<2∣x∣<ε⇒∣x∣<2ε.
A megoldás tehát:
δ(ε)=min{1;2ε}.
b) Az egyszerűsített alak az x=−3 pontban folytonos, így behelyettesíthetünk: