2025 – 1. zárthelyi, α-variáns

Analízis A1 · 100 pont + 10 IMSC pont

Letöltés (PDF)Letöltés megoldásokkal (PDF)

1. feladat

Sorozatok6 + 14 = 20 pont
  • a) Definiálja, mit jelent, hogy az (an)n∈N(a_n)_{n \in \mathbb {N}} valós sorozat határértéke A∈RA \in \mathbb {R}

  • b) A definíció alapján igazolja az alábbi határértéket! N(ε)=?N(\varepsilon ) = ?

    lim⁡n→∞6n2+n+12n2+20=3\lim _{n \to \infty } \frac {6n^2 + n + 1}{2n^2 + 20} = 3

Megoldás megjelenítése
  • a) lim⁡n→∞an=A\displaystyle \lim _{n \to \infty } a_n = A ha ∀ε>0\forall \varepsilon > 0 esetén ∃N(ε)∈N\exists N(\varepsilon ) \in \mathbb {N} hogy ∣an−A∣<ε|a_n - A| < \varepsilon ha n>N(ε)n > N(\varepsilon )

  • b) Helyettesítsünk be a definícióban szereplő egyenlőtlenségbe:

    ∣6n2+n+12n2+20−3∣=∣6n2+n+1−6n2−602n2+20∣=∣n−59∣2n2+20.\left | \frac {6n^2 + n + 1}{2n^2 + 20} - 3 \right | = \left | \frac {6n^2 + n + 1 - 6n^2 - 60}{2n^2 + 20} \right | = \frac {|n - 59|}{2n^2 + 20} \text .

    ∣n−59∣=n−59|n - 59| = n - 59 ha n≥59n \ge 59 ekkor:

    ∣n−59∣2n2+20=n−592n2+20.\frac {|n - 59|}{2n^2 + 20} = \frac {n - 59}{2n^2 + 20} \text .

    Becsüljük felül a törtünket. Ezt a számláló növelésével, illetve a nevező csökkentésével tudjuk elérni:

    n−592n2+20≤n2n2=12n<ε\frac {n - 59}{2n^2 + 20} \le \frac {n}{2n^2} = \frac {1}{2n} < \varepsilon⇒\Rightarrown>12ε.n > \frac {1}{2 \varepsilon } \text .

    A megoldás tehát:

    N(ε)>max⁡{12ε;59},N(\varepsilon ) > \max \left \{ \frac {1}{2\varepsilon }; 59 \right \} \text ,vagy\text {vagy}N(ε)=[max⁡{12ε;59}]+1.N(\varepsilon ) = \left [ \max \left \{ \frac {1}{2\varepsilon }; 59 \right \} \right ] + 1 \text .

2. feladat

Sorozatok10 + 10 + 10 = 30 pont

Határozza meg (a tanult tételek, szabályok alapján) a következő határértékeket!

  • a) lim⁡n→∞n ln⁡(n)+3⋅22n+14n+3+5n6=?\displaystyle \lim _{n \to \infty } \frac { n \, \ln (n) + 3 \cdot 2^{2n + 1} }{ 4^{n + 3} + 5 n^6 } = ?

  • b) lim⁡n→∞n2+5n+1−n=?\displaystyle \lim _{n \to \infty } \sqrt {n^2 + 5n + 1} - n = ?

  • c) lim⁡n→∞(2n+35+2n)n+3=?\displaystyle \lim _{n \to \infty } \left ( \frac {2n + 3}{5 + 2n} \right )^{n + 3} = ?

Megoldás megjelenítése
  • a) Szöveges megoldás

    A számlálóban a leggyorsabban növekvő tag a 3⋅22n+1=6⋅4n3 \cdot 2^{2n + 1} = 6 \cdot 4^n hiszen

    nln⁡n≪n2≪4n.n \ln n \ll n^2 \ll 4^n \text .

    A nevezőben a leggyorsabban növekvő tag a 4n+3=64⋅4n4^{n + 3} = 64 \cdot 4^n hiszen

    n6≪4n.n^6 \ll 4^n \text .

    Mivel mind a számlálóban, mind a nevezőben a c⋅4nc \cdot 4^n a domináns tag, ezért a határérték ezen tagok együtthatóinak hányadosa lesz:

    lim⁡n→∞n ln⁡(n)+3⋅22n+14n+3+5n6=664=332.\lim _{n \to \infty } \frac { n \, \ln (n) + 3 \cdot 2^{2n + 1} }{ 4^{n + 3} + 5 n^6 } = \frac {6}{64} = \frac {3}{32} \text .

    Másik megoldás

    3⋅22n+1=6⋅4n3 \cdot 2^{2n + 1} = 6 \cdot 4^n és 4n+3=64⋅4n4^{n + 3} = 64 \cdot 4^n így

    nln⁡(n)+6⋅4n64⋅4n+5n6=nln⁡(n)4n+664+5n64n→664=332.\frac {n \ln (n) + 6 \cdot 4^n}{64 \cdot 4^n + 5n^6} = \frac {\frac {n \ln (n)}{4^n} + 6}{64 + \frac {5n^6}{4^n}} \to \frac {6}{64} = \frac {3}{32} \text .

  • b) Behelyettesítéssel (∞−∞)(\infty - \infty ) típusú határozatlan alakot kapunk. Alkalmazzuk a gyökös kifejezések racionalizálását, vagyis bővítsük a kifejezést a konjugáltjával:

    n2+5n+1−n=(n2+5n+1)−n2n2+5n+1+n=5n+1n2+5n+1+n.\sqrt {n^2 + 5n + 1} - n = \frac { (n^2 + 5n + 1) - n^2 }{ \sqrt {n^2 + 5n + 1} + n } = \frac {5n + 1}{\sqrt {n^2 + 5n + 1} + n} \text .

    A határérték tehát:

    =5n+1n2+5n+1+n=5+1 ⁣/ ⁣n1+5 ⁣/ ⁣n+1 ⁣/ ⁣n2+1→51+1=52.= \frac {5n + 1}{\sqrt {n^2 + 5n + 1} + n} = \frac {5 + \sfrac {1}{n}}{\sqrt {1 + \sfrac {5}{n} + \sfrac {1}{n^2}} + 1} \to \frac {5}{1 + 1} = \frac {5}{2} \text .

  • c) Számláló és nevező együtt kezelésével

    (2n+35+2n)n+3=(2n+5−25+2n)n+3=[(1+−25+2n)5+2n]n+35+2n→[e−2]12=e−1\left ( \frac {2n + 3}{5 + 2n} \right )^{n + 3} = \left ( \frac {2n + 5 - 2}{5 + 2n} \right )^{n + 3} = \left [ \left ( 1 + \frac {-2}{5 + 2n} \right )^{5 + 2n} \right ]^{\frac {n + 3}{5 + 2n}} \to \left [e^{-2}\right ]^{\frac {1}{2}} = e^{-1}

    Számláló és nevező külön kezelésével

    (2n+35+2n)n+3=(1+3/2n)n(1+5/2n)n⋅(2n+32n+5)3→e3 ⁣/ ⁣2e5 ⁣/ ⁣2⋅1=e−1\left ( \frac {2n + 3}{5 + 2n} \right )^{n + 3} = \frac {\left (1 + \frac {3/2}{n}\right )^n}{\left (1 + \frac {5/2}{n}\right )^n} \cdot \left ( \frac {2n + 3}{2n + 5} \right )^3 \to \frac {e^{\sfrac {3}{2}}}{e^{\sfrac {5}{2}}} \cdot 1 = e^{-1}

3. feladat

Komplex számok7 + 13 = 20 pont
  • a) 2+3ii+4=?\displaystyle \frac {2 + 3i}{i + 4} = ? Az eredményt algebrai alakban adja meg!

  • b) 8i3=?\sqrt [3]{8i} = ? A gyököket trigonometrikus vagy exponenciális alakban adja meg, és ábrázolja is!

Megoldás megjelenítése
  • a) Bővítsük a törtünket a nevező konjugáltjával, majd végezzük el a megfelelő egyszerűsítéseket:

    2+3ii+4=(2+3i)(4−i)(4+i)(4−i)=8−2i+12i−3i242+12=1117+1017i.\frac {2 + 3i}{i + 4} = \frac {(2 + 3i)(4 - i)}{(4 + i)(4 - i)} = \frac {8 - 2i + 12i - 3i^2}{4^2 + 1^2} = \frac {11}{17} + \frac {10}{17} i \text .

  • b) Szöveges gondolatmenet

    A z=8iz = 8i egy olyan komplex szám, amelynek valós része Re⁡{z}=0\operatorname {Re} \{z\} = 0 képzetes része pedig Im⁡{z}=8>0\operatorname {Im} \{z\} = 8 > 0

    Tehát a hossza r=∣z∣=8r = |z| = 8 argumentuma pedig arg⁡{z}=90∘=π/2\arg \{z\} = 90^\circ = \pi / 2

    A harmadik gyökök hossza 83=2\sqrt [3]{8} = 2 lesz, az egyik gyök argumentuma pedig pont az eredeti szám argumentumának harmada, vagyis φ1=90∘/3=30∘=π/6\varphi _1 = 90^\circ / 3 = 30^\circ = \pi / 6 A másik két gyököt az előbb meghatározott gyök 120∘=2π/3120^\circ = 2\pi /3 illetve 240∘=4π/3240^\circ = 4\pi / 3 való elforgatásával kaphatjuk meg. Tehát a gyökök:

    8i3={2⋅ei⋅π6,2⋅ei⋅(π6+2π3)=2⋅ei⋅5π6,2⋅ei⋅(π6+4π3)=2⋅ei⋅3π2=−2i.\sqrt [3]{8i} = \begin {cases} 2 \cdot e^{i \cdot \frac {\pi }{6}} \text , \\ 2 \cdot e^{i \cdot \left (\frac {\pi }{6} + \frac {2\pi }{3}\right )} = 2 \cdot e^{i \cdot \frac {5\pi }{6}} \text , \\ 2 \cdot e^{i \cdot \left (\frac {\pi }{6} + \frac {4\pi }{3}\right )} = 2 \cdot e^{i \cdot \frac {3\pi }{2}} = -2i \text . \end {cases}

    Másik megoldás

    8i=8(cos⁡π2+isin⁡π2)8i = 8\left (\cos \frac {\pi }{2} + i \sin \frac {\pi }{2}\right ) így

    wk=83(cos⁡(π/2+2kπ3)+isin⁡(π/2+2kπ3)),k∈{0;1;2}.w_k = \sqrt [3]{8}\left ( \cos \left (\frac {\pi /2 + 2k\pi }{3}\right ) + i \sin \left (\frac {\pi /2 + 2k\pi }{3}\right ) \right ), \quad k \in \{0; 1; 2\} \text .

    A gyökök tehát:

    w0=2(cos⁡π6+isin⁡π6),w1=2(cos⁡5π6+isin⁡5π6),w2=2(cos⁡3π2+isin⁡3π2)=−2i.\begin {aligned} w_0 & = 2 \left ( \cos \frac {\pi }{6} + i \sin \frac {\pi }{6} \right ) \text , \\ w_1 & = 2 \left ( \cos \frac {5\pi }{6} + i \sin \frac {5\pi }{6} \right ) \text , \\ w_2 & = 2 \left ( \cos \frac {3\pi }{2} + i \sin \frac {3\pi }{2} \right ) = -2i \text . \end {aligned}

    A gyökök egy origó középpontú, 22 sugarú körbe írt szabályos háromszög csúcsai:

4. feladat

Függvények8 + 22 = 30 pont

f(x)=x⋅sin⁡(x2−4)x2−5x+6f(x) = \frac {x \cdot \sin (x^2 - 4)}{x^2 - 5x + 6}

  • a) Határozza meg azt a legbővebb Df⊂RD_f \subset \mathbb {R} halmazt, ahol a függvény értelmezhető! Mely pontokban folytonos a függvény, miért?

  • b) Határozza meg a függvény szakadási helyeit és a szakadások típusait! A szakadási pontokban adja meg a függvény bal és jobb oldali határértékét is!

Megoldás megjelenítése
  • a) A nevező gyöktényezős alakban:

    x2−5x+6=(x−3)(x−2).x^2 - 5x + 6 = (x - 3)(x - 2) \text .

    A nullával való osztást nem értelmezzük, ezért Df=R∖{2,3}D_f = \mathbb {R} \setminus \{2, 3\}

    A függvény DfD_f minden pontjában folytonos, mert folytonos függvények hányadosa.

  • b) Az x=2x = 2 pontban:

    lim⁡x→2f(x)=lim⁡x→2sin⁡(x2−4)x2−4⏟→1⋅x(x+2)x−3⏟→2⋅4−1=−8,\lim _{x \to 2} f(x) = \lim _{x \to 2} \underbrace {\frac {\sin \left (x^2 - 4\right )}{x^2 - 4}}_{\to 1} \cdot \underbrace {\frac {x (x + 2)}{x - 3}}_{\to \frac {2 \cdot 4}{-1}} = -8,

    a bal és a jobb oldali határérték is −8-8 így itt megszüntethető (elsőfajú) szakadása van a függvénynek.

    Az x=3x = 3 pontban:

    lim⁡x→3±0f(x)=lim⁡x→3±0xsin⁡(x2−4)⏞→3sin⁡5<0(x−2)(x−3)⏟→0±0=∓∞,\lim _{x \to 3 \pm 0} f(x) = \lim _{x \to 3 \pm 0} \frac { \overbrace {x \sin \left (x^2 - 4\right )}^{\to 3 \sin 5 < 0} }{ \underbrace {(x - 2)(x - 3)}_{\to 0 \pm 0} } = \mp \infty ,

    vagyis a bal oldali határérték +∞+\infty a jobb oldali −∞-\infty így itt másodfajú szakadása van a függvénynek.

5. feladat

FüggvényekIMSC5 + 5 = 10 pont
  • a) Adjon példát olyan f:R→Rf : \mathbb {R} \to \mathbb {R} függvényre, amelynek a nulla kivételével minden helyen zérus a határértéke, de a nullában nem létezik a határértéke!

  • b) Igazolja, hogy nem létezik olyan R→R\mathbb {R} \to \mathbb {R} függvény, amelynek a nullában 1 a határértéke, minden más pontban pedig nulla!

Megoldás megjelenítése
  • a) Például legyen

    f(x)={1,ha x=1n valamilyen n∈N+ esetén,0,egyébként.f(x) = \begin {cases} 1, & \text {ha } x = \frac {1}{n} \text { valamilyen } n \in \mathbb {N}^+ \text { esetén}, \\ 0, & \text {egyébként}. \end {cases}

    Mivel az {1n:n∈N+}\left \{\frac {1}{n} : n \in \mathbb {N}^+\right \} halmaznak egyetlen torlódási pontja a 00 ezért minden a≠0a \neq 0 pontnak létezik olyan kipontozott környezete, amelyben f≡0f \equiv 0 Így

    lim⁡x→af(x)=0\lim _{x \to a} f(x) = 0(a≠0).(a \neq 0) \text .

    A nullában viszont a határérték nem létezik, hiszen

    1n→0,\frac {1}{n} \to 0,−1n→0,-\frac {1}{n} \to 0,

    ugyanakkor

    f(1n)=1→1,f\left (\frac {1}{n}\right ) = 1 \to 1,f(−1n)=0→0.f\left (-\frac {1}{n}\right ) = 0 \to 0 \text .

    A Heine-féle átviteli elv alapján tehát

    lim⁡x→0f(x) nem létezik.\lim _{x \to 0} f(x) \text { nem létezik.}

  • b) Bizonyítás indirekt módon

    Tegyük fel, hogy létezik ilyen függvény. Mivel

    lim⁡x→0f(x)=1,\lim _{x \to 0} f(x) = 1,

    ezért ε=12\varepsilon = \frac {1}{2} létezik δ>0\delta > 0 hogy

    0<∣x∣<δ⟹12<f(x)<32.0 < |x| < \delta \quad \Longrightarrow \quad \frac {1}{2} < f(x) < \frac {3}{2} \text .

    Tekintsük az a=δ2a = \frac {\delta }{2} pontot. Mivel a≠0a \neq 0 a feltevés szerint

    lim⁡x→af(x)=0.\lim _{x \to a} f(x) = 0 \text .

    Ugyanakkor aa a (0,δ)(0,\delta ) intervallum belső pontja, így létezik olyan környezete, amelyben minden xx

    12<f(x)<32.\frac {1}{2} < f(x) < \frac {3}{2} \text .

    Ezért a határértékekre vonatkozó egyenlőtlenségi tétel alapján

    12≤lim⁡x→af(x)≤32,\frac {1}{2} \leq \lim _{x \to a} f(x) \leq \frac {3}{2} \text ,

    ami ellentmond annak, hogy lim⁡x→af(x)=0\displaystyle \lim _{x \to a} f(x) = 0

    Következésképpen: nem létezik ilyen függvény.