2025 – 1. pótzárthelyi, β-variáns

Analízis A1 · 100 pont + 10 IMSC pont

Letöltés (PDF)Letöltés megoldásokkal (PDF)

1. feladat

Komplex számok8 + 8 + 8 = 24 pont

Legyen w=1−3iw = 1 - \sqrt {3} i

  • a) Adja meg ww exponenciális alakját!

  • b) Számolja ki w19w^{19} értékét, és az eredményt algebrai alakban adja meg!

  • c) Oldja meg a z2+1=wz^2 + 1 = w egyenletet zz Az eredményt trigonometrikus alakban adja meg!

Megoldás megjelenítése
  • a) A w=1−3iw = 1 - \sqrt {3} i egy olyan komplex szám, amelynek valós része Re⁡{w}=1>0\operatorname {Re} \{w\} = 1 > 0 képzetes része pedig Im⁡{w}=−3<0\operatorname {Im} \{w\} = -\sqrt {3} < 0 tehát a negyedik síknegyedben van.

    A hossza

    r=∣w∣=12+(−3)2=2,r = |w| = \sqrt {1^2 + \left (-\sqrt {3}\right )^2} = 2 \text ,

    az argumentumára pedig tan⁡φ=−3\tan \varphi = -\sqrt {3} ami a negyedik síknegyedben φ=−60∘=−π/3\varphi = -60^\circ = -\pi / 3 Tehát

    w=2⋅e−i⋅π3.w = 2 \cdot e^{-i \cdot \frac {\pi }{3}} \text .

  • b) A Moivre-képlet alapján a hosszat a hatványra emeljük, az argumentumot pedig megszorozzuk a kitevővel:

    w19=219⋅e−i⋅19π3=219⋅e−i⋅(6π+π3)=219⋅e−i⋅π3,w^{19} = 2^{19} \cdot e^{-i \cdot \frac {19\pi }{3}} = 2^{19} \cdot e^{-i \cdot \left (6\pi + \frac {\pi }{3}\right )} = 2^{19} \cdot e^{-i \cdot \frac {\pi }{3}} \text ,

    hiszen az argumentumból a 2π2\pi egész számú többszörösei elhagyhatók. Algebrai alakban:

    w19=219(cos⁡π3−isin⁡π3)=219(12−32i)=262144−2621443i.w^{19} = 2^{19} \left ( \cos \frac {\pi }{3} - i \sin \frac {\pi }{3} \right ) = 2^{19} \left ( \frac {1}{2} - \frac {\sqrt {3}}{2} i \right ) = 262144 - 262144\sqrt {3} i \text .

  • c) Szöveges gondolatmenet

    Rendezzük az egyenletet:

    z2=w−1=−3i.z^2 = w - 1 = -\sqrt {3} i \text .

    A −3i-\sqrt {3} i hossza 3\sqrt {3} argumentuma pedig 270∘=3π/2270^\circ = 3\pi / 2 A négyzetgyökök hossza 34\sqrt [4]{3} lesz, az egyik gyök argumentuma pedig az eredeti szám argumentumának fele, vagyis 135∘=3π/4135^\circ = 3\pi / 4 A másik gyököt ennek 180∘=π180^\circ = \pi való elforgatásával kapjuk meg.

    Másik megoldás

    −3i=3(cos⁡3π2+isin⁡3π2)-\sqrt {3} i = \sqrt {3} \left ( \cos \frac {3\pi }{2} + i \sin \frac {3\pi }{2} \right ) így a gyökvonás képletével

    zk=34(cos⁡(3π2+2kπ2)+isin⁡(3π2+2kπ2)),k∈{0;1}.z_k = \sqrt [4]{3} \left ( \cos \left ( \frac {\frac {3\pi }{2} + 2k\pi }{2} \right ) + i \sin \left ( \frac {\frac {3\pi }{2} + 2k\pi }{2} \right ) \right ), \quad k \in \{0; 1\} \text .

    A megoldások tehát:

    z0=34(cos⁡3π4+isin⁡3π4),z1=34(cos⁡7π4+isin⁡7π4).\begin {aligned} z_0 & = \sqrt [4]{3} \left ( \cos \frac {3\pi }{4} + i \sin \frac {3\pi }{4} \right ) \text , \\ z_1 & = \sqrt [4]{3} \left ( \cos \frac {7\pi }{4} + i \sin \frac {7\pi }{4} \right ) \text . \end {aligned}

    A számok a komplex számsíkon:

2. feladat

Sorozatok13 + 10 = 23 pont

Határozza meg (a tanult tételek, szabályok alapján) a következő határértékeket!

  • a) lim⁡n→∞3n+2+2n32+7nn=?\displaystyle \lim _{n \to \infty } \sqrt [n]{ \frac {3^{n + 2} + 2n^3}{2 + 7n} } = ?

  • b) lim⁡n→∞5n+nnn3cos⁡2(n)+n!=?\displaystyle \lim _{n \to \infty } \frac { 5^n + n^n }{ n^3 \cos ^2(n) + n! } = ?

Megoldás megjelenítése
  • a) Szöveges gondolatmenet

    A gyökjel alatt a számlálóban a leggyorsabban növekvő tag a 3n+2=9⋅3n3^{n + 2} = 9 \cdot 3^n hiszen n3≪3nn^3 \ll 3^n a nevezőben pedig a 7n7n Mivel cn→1\sqrt [n]{c} \to 1 és nn→1\sqrt [n]{n} \to 1 a határérték a domináns exponenciális tag alapja, vagyis 33 lesz.

    Becslés a rendőrelvvel

    n≥1n \ge 1 esetén 2n3≤3n+22n^3 \le 3^{n + 2} továbbá 7n≤2+7n≤9n7n \le 2 + 7n \le 9n Becsüljük alulról és felülről a gyökjel alatti törtet:

    3n+29n≤3n+2+2n32+7n≤2⋅3n+27n.\frac {3^{n + 2}}{9n} \le \frac {3^{n + 2} + 2n^3}{2 + 7n} \le \frac {2 \cdot 3^{n + 2}}{7n} \text .

    Mindhárom kifejezésből nn gyököt vonva:

    3←3nn≤3n+2+2n32+7nn≤3⋅187nnn→3.3 \leftarrow \frac {3}{\sqrt [n]{n}} \le \sqrt [n]{\frac {3^{n + 2} + 2n^3}{2 + 7n}} \le \frac {3 \cdot \sqrt [n]{\frac {18}{7}}}{\sqrt [n]{n}} \to 3 \text .

    A rendőrelv alapján tehát a határérték 33

  • b) Szöveges gondolatmenet

    A számlálóban a leggyorsabban növekvő tag az nnn^n a nevezőben pedig az n!n! hiszen

    n3≪5n≪n!≪nn,n^3 \ll 5^n \ll n! \ll n^n \text ,

    és cos⁡2(n)\cos ^2(n) korlátos. Mivel a számláló domináns tagja nagyságrendileg gyorsabban nő, a határérték ∞\infty lesz.

    Másik megoldás

    Osszuk el a számlálót és a nevezőt is n!n!

    5n+nnn3cos⁡2(n)+n!=5nn!+nnn!n3cos⁡2(n)n!+1→∞,\frac {5^n + n^n}{n^3 \cos ^2(n) + n!} = \frac { \frac {5^n}{n!} + \frac {n^n}{n!} }{ \frac {n^3 \cos ^2(n)}{n!} + 1 } \to \infty \text ,

    hiszen

    nnn!≥n→∞,\frac {n^n}{n!} \ge n \to \infty ,5nn!→0,\frac {5^n}{n!} \to 0,0≤n3cos⁡2(n)n!≤n3n!→0.0 \le \frac {n^3 \cos ^2(n)}{n!} \le \frac {n^3}{n!} \to 0 \text .

3. feladat

Függvények6 + 15 = 21 pont
  • a) Mikor mondjuk, hogy lim⁡x→x0f(x)=A\lim _{x \to x_0} f(x) = A Mondja ki a definíciót! x0∈Rx_0 \in \mathbb {R} A∈RA \in \mathbb {R}

  • b) A definíció alapján igazolja, hogy

    lim⁡x→2153x−1=3.\lim _{x \to 2} \frac {15}{3x - 1} = 3.(δ(ε)=?)(\delta (\varepsilon ) = ?)

Megoldás megjelenítése
  • a) lim⁡x→x0f(x)=A\displaystyle \lim _{x \to x_0} f(x) = A ha ∀ε>0\forall \varepsilon > 0 esetén ∃δ(ε)>0\exists \delta (\varepsilon ) > 0 hogy ∣f(x)−A∣<ε|f(x) - A| < \varepsilon ha x∈Dfx \in D_f és 0<∣x−x0∣<δ(ε)0 < |x - x_0| < \delta (\varepsilon )

  • b) Helyettesítsünk be a definícióban szereplő egyenlőtlenségbe:

    ∣153x−1−3∣=∣15−9x+33x−1∣=9∣x−2∣∣3x−1∣.\left | \frac {15}{3x - 1} - 3 \right | = \left | \frac {15 - 9x + 3}{3x - 1} \right | = \frac {9 |x - 2|}{|3x - 1|} \text .

    Becsüljük felül a törtünket. Ehhez a nevezőt kell alulról becsülni, ezért szorítkozzunk a 22 egy környezetére: ha ∣x−2∣<1|x - 2| < 1 akkor 1<x<31 < x < 3 így ∣3x−1∣>2|3x - 1| > 2 Ekkor:

    9∣x−2∣∣3x−1∣<9∣x−2∣2<ε\frac {9 |x - 2|}{|3x - 1|} < \frac {9 |x - 2|}{2} < \varepsilon⇒\Rightarrow∣x−2∣<2ε9.|x - 2| < \frac {2 \varepsilon }{9} \text .

    A megoldás tehát:

    δ(ε)=min⁡{1;2ε9}.\delta (\varepsilon ) = \min \left \{ 1; \frac {2 \varepsilon }{9} \right \} \text .

4. feladat

Függvények12 + 10 + 10 = 32 pont

Határozza meg az alábbi függvényhatárértékeket!

  • a) lim⁡x→0x2cos⁡(x)−1=?\displaystyle \lim _{x \to 0} \frac {x^2}{\cos (x) - 1} = ?

  • b) lim⁡x→−∞sinh⁡(2+3x)e3x−1=?\displaystyle \lim _{x \to -\infty } \frac {\sinh (2 + 3x)}{e^{3x - 1}} = ?

  • c) lim⁡x→−∞x⋅(x2+1−x2−2)=?\displaystyle \lim _{x \to -\infty } x \cdot \left ( \sqrt {x^2 + 1} - \sqrt {x^2 - 2} \right ) = ?

Megoldás megjelenítése
  • a) Behelyettesítéssel (00)\left (\frac {0}{0}\right ) típusú határozatlan alakot kapunk.

    Bővítés a konjugálttal

    Bővítsük a törtet (1+cos⁡x)(1 + \cos x) és használjuk fel, hogy 1−cos⁡2x=sin⁡2x1 - \cos ^2 x = \sin ^2 x

    x2cos⁡x−1=−x2(1+cos⁡x)1−cos⁡2x=−(xsin⁡x)2(1+cos⁡x)→−(12⋅2)=−2,\frac {x^2}{\cos x - 1} = -\frac {x^2 (1 + \cos x)}{1 - \cos ^2 x} = -\left ( \frac {x}{\sin x} \right )^2 (1 + \cos x) \to -\left (1^2 \cdot 2\right ) = -2 \text ,

    hiszen lim⁡x→0sin⁡xx=1\displaystyle \lim _{x \to 0} \frac {\sin x}{x} = 1

    Másik megoldás

    Az 1−cos⁡x=2sin⁡2x21 - \cos x = 2 \sin ^2 \frac {x}{2} azonosság alapján:

    x2cos⁡x−1=−x22sin⁡2x2=−2(x ⁣/ ⁣2sin⁡x2)2→−2⋅12=−2.\frac {x^2}{\cos x - 1} = -\frac {x^2}{2 \sin ^2 \frac {x}{2}} = -2 \left ( \frac {\sfrac {x}{2}}{\sin \frac {x}{2}} \right )^2 \to -2 \cdot 1^2 = -2 \text .

  • b) Írjuk fel a sinh⁡\sinh függvényt a definíciója szerint, sinh⁡t=et−e−t2\sinh t = \frac {e^t - e^{-t}}{2}

    sinh⁡(2+3x)e3x−1=e2+3x−e−2−3x2e3x−1=12(e3−e−1−6x).\frac {\sinh (2 + 3x)}{e^{3x - 1}} = \frac {e^{2 + 3x} - e^{-2 - 3x}}{2 e^{3x - 1}} = \frac {1}{2} \left ( e^{3} - e^{-1 - 6x} \right ) \text .

    Ha x→−∞x \to -\infty akkor −1−6x→∞-1 - 6x \to \infty így e−1−6x→∞e^{-1 - 6x} \to \infty A határérték tehát:

    lim⁡x→−∞sinh⁡(2+3x)e3x−1=−∞.\lim _{x \to -\infty } \frac {\sinh (2 + 3x)}{e^{3x - 1}} = -\infty \text .

  • c) Behelyettesítéssel a zárójelben (∞−∞)(\infty - \infty ) típusú határozatlan alakot kapunk. Alkalmazzuk a gyökös kifejezések racionalizálását, vagyis szorozzunk és osszunk a konjugált kifejezéssel:

    x⋅(x2+1−x2−2)=x⋅(x2+1)−(x2−2)x2+1+x2−2=3xx2+1+x2−2.x \cdot \left ( \sqrt {x^2 + 1} - \sqrt {x^2 - 2} \right ) = x \cdot \frac {(x^2 + 1) - (x^2 - 2)}{\sqrt {x^2 + 1} + \sqrt {x^2 - 2}} = \frac {3x}{\sqrt {x^2 + 1} + \sqrt {x^2 - 2}} \text .

    Mivel x→−∞x \to -\infty ezért x<0x < 0 így x2=∣x∣=−x\sqrt {x^2} = |x| = -x Emeljünk ki a nevezőből:

    3x−x(1+1 ⁣/ ⁣x2+1−2 ⁣/ ⁣x2)=−31+1 ⁣/ ⁣x2+1−2 ⁣/ ⁣x2→−31+1=−32.\frac {3x}{-x \left ( \sqrt {1 + \sfrac {1}{x^2}} + \sqrt {1 - \sfrac {2}{x^2}} \right )} = \frac {-3}{\sqrt {1 + \sfrac {1}{x^2}} + \sqrt {1 - \sfrac {2}{x^2}}} \to \frac {-3}{1 + 1} = -\frac {3}{2} \text .

5. feladat

SorozatokIMSC5 + 5 = 10 pont
  • a) Adjon példát olyan valós számsorozatra, amelynek a valós torlódási pontjai a pozitív egész számok!

  • b) Igazolja, hogy ha egy valós számsorozatnak minden pozitív egész szám torlódási pontja, akkor a +∞+\infty is torlódási pontja!

Megoldás megjelenítése
  • a) Például legyen a sorozat

    1; 1,2; 1,2,3; 1,2,3,4; …,1;\ 1, 2;\ 1, 2, 3;\ 1, 2, 3, 4;\ \ldots \text ,

    vagyis az mm blokk az 1,2,…,m1, 2, \ldots , m számokból áll.

    Minden kk pozitív egész szám minden m≥km \ge k indexű blokkban szerepel, tehát végtelen sokszor fordul elő a sorozatban, így torlódási pont.

    Más valós szám nem lehet torlódási pont, hiszen a sorozat elemei pozitív egészek: ha cc nem pozitív egész, akkor cc van olyan környezete, amely egyetlen sorozatelemet sem tartalmaz.

  • b) Bizonyítás

    A +∞+\infty akkor torlódási pont, ha minden KK valós számhoz végtelen sok olyan nn index létezik, amelyre an>Ka_n > K

    Legyen KK tetszőleges, és válasszunk egy k>K+1k > K + 1 pozitív egész számot. Mivel kk torlódási pontja a sorozatnak, ezért végtelen sok nn

    ∣an−k∣<1⟹an>k−1>K.|a_n - k| < 1 \quad \Longrightarrow \quad a_n > k - 1 > K \text .

    Következésképpen: a sorozatnak bármely KK felett végtelen sok eleme van, vagyis a +∞+\infty is torlódási pontja.